Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Messze vagyunk a svéd modelltől

A munka és a magánélet összeegyeztetése egyre nehezebbé válik a munka globális világának változásai és céges elvárások miatt, ami már nemcsak a nők ügye. A svéd-magyar szemináriumon elhangzottak szerint a nemek közötti egyenlőség jótékonyan hat a gazdaságra, női foglalkoztatottságra, a születési rátára és segíthet megoldani a jövőbeli demográfiai kihívásokat. Svédországban mindez megvalósult, hazánkban azonban sok még a tennivaló. Módosításra szorul az Mt., a társadalom hozzáállása, valamint fejleszteni kell az infrastruktúrát. Még akkor is, ha Czomba Sándor szerint Magyarország munkanélküli rátája Svéd- és Finnországgal van egy súlycsoportban.

- A világ robbanás előtti állapotban van. Ez mindig akkor következik be, amikor a technológia előrerohan a társadalomhoz képest. A megoldás azonban nem a technológia lefékezése - nyomatékosította Dr. Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Szerinte az egyetemeknek komoly szerepük van a folyamatok alakításában. Különösen a Villamosmérnöki és Informatikai Karnak, amelyik „részben a világban fennálló problémák okozója”. A technológiai változások, a munka globális világának változásai ugyanis alapvetően befolyásolják egy vállalat szervezeti felépítését, emberi erőforrás-gazdálkodását, és szabályzatait, illetve az ott dolgozók számára teremtett munkakörülményeket is. A gazdálkodó szervezeteknek, egyetemeknek új megoldásokkal kell felkészülniük a jövő globális, dinamikus és decentralizált gazdaságának kihívásaira - hangzott el a fórumon. „A megerősödött versenyben a termelő és a szolgáltató munkáltatók fogyasztóik és felhasználóik igényeire összpontosítanak, gyakran állandó készenlétet és rugalmasságot várva alkalmazottaiktól. Ez új kihívásokat jelent a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében és fenntartásában, ami új megvilágításba helyezi a nők és a férfiak egyenjogúságának kérdéseit” - hangzott el a rendezvényen.

Ha Svédország, akkor jóléti állam és nemek közötti egyenlőség

Erről az országról nem véletlenül ez jut eszünkbe. 1970-ben vezették be Svédországban a gyermeknevelési támogatás rendszert, amely merőben más felfogást jelzett a nemekről munka és családi élet vonatkozásában. Az országnak ugyanis szüksége volt a nők képességeire, szakmai tapasztalatára és rájött, gazdaságilag nem túl jó stratégia a lakosság felét a munkaerőpiacon kívül hagyni. A nemek közötti egyenlőség - munkahelyen, otthon és a gyerekek ellátásánál - fontos gazdaságpolitikai cél ma is Svédországban.

„Büszkeséggel tölt el, hogy a svéd vállalatokra a modern, demokratikus vállalatvezetés jellemző, jó munkakörülményeket kínálnak, toleranciát hirdetnek, és egyenlőnek tekintik a nőket a férfiakkal. Egy svéd munkahely mindenki számára egyenlő lehetőségeket kínál, és arra törekszik, hogy a munka és a magánélet egyensúlya megmaradjon” – hangsúlyozta Őexc. Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete a svéd és magyar kormányzati, felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati szakemberek előtt zajló fórumon. - Az az ország nem lesz sikeres, amelyik csak a dolgozók felét foglalkoztatja. Mégis országainkban azzal küszködünk, hogy a nők valóban részesei lehessenek a munkaerőnek, és egyenlő lehetőséget biztosítsunk számukra a vállalat minden szintjén - tett hozzá Niclas Trouvé.

A svéd rendszer

Stefun Hult, a Svéd Foglalkoztatási Minisztérium Tervezési Osztály főigazgatója előadásából megtudhattuk, a svédeket is az foglalkoztatja, miként lehet kreatívan újjáalkotni a munka és magánélet között egyensúlyt, és hogyan lehetne növelni a műszaki emberek és mérnökök számát. Az előadásból kirajzolódott az igen magas svéd munkakultúra. A kormány nem avatkozik bele a bértárgyalásokba, kollektív szerződések, munkajogi szabályok szabályozzák a munkakörülményeket a munkaerőpiacon. A svéd munkavállalók kilencven százaléka kollektív szerződéssel van foglalkoztatva - mondta. A foglalkoztatási politikának, a fontos szerepet játszó, felelősségteljes szociális partnereknek és az ottani munkakultúrának köszönhetően igen ritkán lépnek sztrájkba a dolgozók. Stefun Hult kiemelte: a jó munkahelyi környezet kölcsönös bizalmon, tiszteleten alapul és a munkáltatók és munkavállalók együttműködésén múlik..

Miként korábban megírtuk, a svéd rendszer vezérfonala az, hogy a dolgozó nőket támogassa a gyermeknevelésben, jól kiépített bölcsődei hálózattal, az otthonlét kötelező (a támogatás feltételéül szabott) megosztásával a szülők között, az egyénhez (és nem a családhoz) kötött támogatásokkal, valamint a nemek közötti egyenlőséget (és nem a hagyományos feleség- és anyaszerepet) hangsúlyozó közbeszéd erősítésével. Ezzel a magyartól eltérő szemlélettel, valamint a világon legbőkezűbb gyermeknevelési támogatás rendszerrel sikerült elérniük a gyermekvállalási kedv növekedését és azt, hogy ebben az országban a legmagasabb kisgyerekes anyák foglalkoztatottsága. A 20 és 64 éves közötti nők 80 százaléka dolgozik. Az ország aktív intézkedéseket tett és tesz, hogy minél több férfi menjen apasági szabadságra, gyermekgondozási támogatásra annak érdekében, hogy növeljék a nemek közötti egyenlőséget.

A svéd rendszer eredményességét mutatja az apák új generációja, akik számára a szülői lét természetes velejárója, hogy ők maradjanak otthon a gyerekkel. Éppen ezt példázza a Life Puzzle, a 24 dokumentumképből álló kiállítás is.
A svéd nagykövet is kipróbálta a puzzle-t

Számos támogatás jár Svédországban: terhességi támogatás, apasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, átmeneti gyermekgondozási támogatás. További információ itt.

Csak egy példa, a gyermekgondozási támogatást mindkét szülő 240 napig kapja. A támogatásra a szülők együttesen – akár egyszerre is – jogosultak, azonban egy szülő legfeljebb 420 napra jogosult, a fennmaradó legalább 60 nap mindenképpen a kevesebb napot igénybevevő szülőnek (általában az apáknak) jár. A svéd kormányban szó van arról, hogy ezt a hatvan napot növeljék, így próbálják bevonni mindkét szülőt a gyermeknevelésbe - hangzott el az előadáson. Ha a szülők egyenlő arányban veszik igénybe a támogatást (2008. január 1-jét követően született gyermekek esetében), úgynevezett nemek közötti egyenlőségi bónuszra is jogosultak.

A munka és a magánélet közötti egyensúlyozás nemcsak a családi feladatok megosztásán, a magas munkakultúrán, jogbiztonságon, a foglalkoztatás- vagy éppen a család- vagy szociálpolitikán, a vállalatok gyakorlatán múlik, hanem azon is, mennyein tudnak részmunkaidőben, távmunkában dolgozni. Svédországban mindezekben élen jár. És az ehhez szükséges internet is adott. A svédek 94 százalékának van internetelérhetősége.

A magyar „modell”
A munkába visszatérő anyák 2016 januárjától a gyerek egyéves kora helyett már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát, amelynek köszönhetően tavaly több mint 29 ezren tudtak munkát vállalni gyermekgondozási ellátás mellett, több mint 17 ezren vehettek igénybe több gyermek után is ellátást és csaknem 500 szülő élt a hallgatói gyed adta lehetőséggel.

És most nézzük a magyar eredményeket. Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 6,4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, harmaduk (kb. 80 ezren) alulfoglalkoztatott az Eurostat legfrissebb uniós munkaerő-piaci felmérése szerint.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011-es kutatása szerint a magyar munkavállalók mintegy 3 százaléka dolgozik távmunkában, míg az Egyesült Államokban ez az arány 25 százalék, az uniós átlag pedig 13 százalék (a csúcstartó Hollandia 20 százalékkal).

Természetesen a kormányzati politika egészen mást domborít ki. Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában felsorolta az eddigi intézkedéseiket: a gyed extrát, a diplomás gyedet, a járulékkedvezményeket, a bölcsődék számának növelését, részmunkát érintő új intézkedéseket, valamint a szemléletformálás érdekében tett intézkedéseiket (pl. Családbarát Munkahely díj). Eredményeik közül kiemelte: 2014-ben 3,2 százalékkal több gyerek született, és a termékenységi ráta 1,4 százalékra emelkedett korábbi 1,24-ról, amely Fűrész Tünde szerint még így is igen alacsony. A nők foglalkoztatási rátája pedig 56,5 százalékra nőtt, amely tavaly a legnagyobb növekedést jelentette az EU-ban. A 6 év alatti gyereket nevelő nők körében is jelentősen sikerült növelni a foglalkoztatást - hangzott el az eseményen.

Fontos az infrastruktúra-fejlesztés és apák bevonása a gyereknevelésbe

Fűrész Tünde egy közvélemény-kutatásra hivatkozva kiemelte: az alapvetően konzervatívnak tartott magyar társadalom egyre nyitottabb a családi teendők megosztására. Csépe Valéria, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanára, akadémikus, az Európai Bizottság a kérdéssel foglalkozó, ún. Helsinki Bizottságának magyar tagja, az MTA korábbi főtitkárhelyettese is ezt emelte ki előadásában. Egy felmérés szerint 45 év alatt sokat nőtt az apák részvétele a gyereknevelésben, több időt töltenek a gyerekekkel. A professzorasszony felsorolta a munka és a magánélet közötti egyensúly eléréséhez szükséges teendőket. Így például az infrastruktúra-fejlesztést, az információ- és kommunikációtechnológiára szánt források növelését és a gyereknevelés körüli feladatok megosztását.

Folyamatosan vizsgálni kell az új kormányzati intézkedések hatásait

Dr. Kormosné Debreceni Zsuzsa főosztályvezető-helyettes, egyben az EMMI Nőpolitikai osztályának vezetője szerint meg kell nézni, hogy az új kormányzati intézkedések közül mi hogyan működik, és mi szorul változtatásra, például azt, hogy járulékkedvezmények eljutottak-e az érintettekhez, és tudnak-e boldogulni a munka piacán a kedvezmény lejárta után. – Most ugyanis úgy látják, bár elindult egy pozitív folyamat a társadalomban, hazánkban még mindig merev rendszerek működnek a foglalkoztatásban. - Szemléletformálással, a munkáltatók érzékenyítésével, az emberek tájékoztatásával kívánjuk elérni, hogy ami a jogszabályban elő van írva, az a gyakorlatban is megvalósuljon - nyilatkozta portálunknak Fűrész Tünde. A helyettes államtitkára hozzátette: a mostani kormányzati intézkedések is azt a célt szolgálják, hogy segítsék az anyák munkába állását, növeljék a részmunkaidősök számát.

Dr. Sipos Márta munkajogász a közelmúltban úgy nyilatkozott a HR Portálnak,hogy jelenleg hazánkban nagyon alacsony a jogbiztonság, alig fordulnak munkaügyi bírósághoz, EBH-hoz az emberek, mert nincs kézzel fogható eredménye. A kormány nem keményített be, nincsenek szankciók, bírságok, foglalkoztatási kvóta. Mindeközben nehezebbé vált a diszkrimináció bizonyítása is.

Fennmaradtak a nemek közötti egyenlőtlenségek

„Egyre gyakrabban vetődik fel a nemek egyenlőségének megvalósulása az Európai Kutatási Térségben is. A kutatói kiválóságot erősíti, ha úgy közelítünk egy tudományos problémához, hogy közben jól használjuk ki a két nem közötti lehetséges szemléleti eltéréseket” – hívta fel a figyelmet Csépe Valéria. A professzorasszony előadásában úgy vélekedett, hogy „tagországonként eltérő mértékben ugyan, de az utóbbi évtizedben tett erőfeszítések ellenére fennmaradtak a nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai Unióban zajló kutatási tevékenységekben, különösen a hierarchia magasabb fokain. Többet kell törődni a férfiak és a nők arányával a kísérletek folyamatában is. Ez nemcsak szakmailag indokolt, hanem európai elvárás is mindkét nem képviselőinek bevonása vizsgálati résztvevőként az Európai Kutatási Térség kutatóhelyein”.

Több nőt a műszaki-informatikai szektorba

Szinte hihetetlen, de Stockholm és környékén a munkavállalók negyven százaléka dolgozik technológiai és IT szektorban - hangzott el a fórumon. A mérnökhiány azonban ezt az országot is elérte. Ennek enyhítésére minél kisebb korban érdemes felkelteni a fiúk-lányok érdeklődését a műszaki-informatikai ismeretek iránt - hangzott el a rendezvényen, ahol több magyar egyetem is bemutatta ez irányba tett lépéseit.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk