Miért büntetik a közszféra legtöbb ágazatában a dolgozni kívánó nyugdíjasokat?

A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását a törvény szerint az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, vagy öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban,
• egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
• politikai szolgálati jogviszonyban,
• biztosi jogviszonyban,
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A fenti főszabály ellenére a Kormány hivatkozott mentesítő rendelete alapján nem kell szüneteltetni a nyugdíját annak a közszolgának, aki

• szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,
• köznevelési vagy szakképző intézményben vagy
• érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál dolgozik nyugdíjasként.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas egészségügyi dolgozó nyugdíját ugyan szüneteltetik, de részére a munkáltatója megigényelheti a nyugdíja mindenkori összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést (fából vaskarika kényszermegoldás sok bürokratikus plusz teherrel - teszi hozzá dr. Farkas András).
 
A nyugdíjhatóság az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az érintett bejelentése és a NAV adatközlése alapján hivatalból dönt.
 
Az érintett közszolga a nyugdíja szünetelésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül. Emiatt a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.
 
Ennek oka az a két rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amelyek szerint

• egyrészt a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe,
• másrészt az ilyen keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

A nyugdíj csak akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság számára a közszolgálati típusú jogviszonya megszűnését. Vagyis a nyugdíj csak kérelemre folyósítható újból, a nyugdíjhatóság hivatalból nem kezdi meg a nyugdíj újbóli folyósítását. Az ismételten meginduló nyugdíjfolyósítás kezdő napja a jogviszony megszűnése hónapját követő hónap első napja.
 
A nyugdíj újbóli folyósítása esetén a nyugdíjast a nyugdíja szüneteltetést megelőző összegének az időközi rendszeres (inflációs) nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg.
 
Az újrafolyósítás kapcsán aggályos, hogy a törvény nem rendelkezik a szüneteltetés időtartama alatt minden nyugdíjasnak járó 13. havi nyugdíjak pótlólagos kifizetéséről. Az érintett közszolga a nyugdíj szünetelése időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül, így ha az ő részére pótlólagosan nem fizetik ki ezt a plusz ellátást, akkor a többi nyugdíjashoz képest hátrányos megkülönböztetést szenved el.

 
Dr. Farkas András fontosnak tartja hangsúlyozni: a szüneteltetés megszűnésével a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.
 
A fentiek kapcsán a szakértő szerint fennáll egy alapvető kérdés is: vajon mi indokolja, hogy még mindig nem helyezték teljesen hatályon kívül a nyugdíjas közszolgákat érintő összes törvényi korlátozást (mindenekelőtt a közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának szüneteltetését), a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozattal együtt?
 
A nyugdíjszakértő szerint a korlátozásokat célszerű lenne mielőbb teljesen megszüntetni, hiszen az annak 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn - például Magyarország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt -, miközben a magasan képzett közszolgák (a kormányzati és egyéb köztisztviselők mellett egyebek között a korábban közalkalmazottként, jelenleg köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban  dolgozó tanárok, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó egészségügyi dolgozók) iránti igény egyre nő.
 
A kormány deklarált célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett, ennek a törekvésnek viszont szögesen ellentmond, ha a közszféra legtöbb ágazatában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat (ahogyan ellentmondott az is, hogy a mellékállású nyugdíjas kisadózás lehetőségét is érthetetlen módon megszüntették) - vélekedik dr. Farkas András. Úgy gondolja, ideje lenne a kormányzati szándék és cselekvés összhangjának további késedelem nélküli megteremtése ezen a területen is.

dr. Farkas András nyugdíjszakértő

NyugdíjGuru News

Nők40 nyugdíj - mikor optimális igényelni és mikor jön a Nők43?