Miért kellenek a külföldi vendégmunkások?

Miért kell harmadik országból vendégmunkásokat hozni Magyarországra?

A magyar munkaerőpiacon nincs megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Az EU keleti tagországai vonzó célpontjai az ipari befektetőknek, Ázsiából és Európa nyugati feléről is jönnek gyártó kapacitások. Folyamatosan érkeznek a beruházások Magyarországra a gépgyártásban, az autóiparban, a könnyűiparban, a feldolgozóiparban és az építőiparban. Csak idén több 10 000 új munkahelyet jelentettek be a vállalatok. Ezen kívül a vendégmunkások a hazai munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárulnak. Ha nincs meg a létszám, akkor tovább is állhat egy gyár az országból.

A KSH legutóbbi adatai szerint 2022. októberben 176 000 embernek nem volt munkája Magyarországon. Ebből nem lehet feltölteni a létszámot?

Természetesen nyitva állnak a pozíciók minden magyar munkavállalónak és munkanélkülinek. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a gyári, betanított, többműszakos munka nem vonzó számukra vagy nem alkalmasak rá vagy nem hajlandóak ezért áldozatot hozni, például elköltözni lakóhelyüktől.

A munkaadók zöme végigjárta az utat: első körben helyben keresett munkavállalót, mert az a legolcsóbb. Második lépésben a telephely körüli 50-100 kilométeres körben toborzott és buszoztat máig. Ha nincs innen sem elegendő munkaerő, akkor még távolabbról kell hozni , akiket már szállásoltatni szükséges, ami a legdrágább megoldás. Ha már szállásoltatással sincs megfelelő számú és képzettségű magyar, akkor jön a külföldi toborzás.

Miért pont Ázsia? A határon túli magyarok körében vagy a Balkánról nem lehetne toborozni?

A határon túli magyar munkaerő-tartalékok elfogytak. Erdélyből - ahogyan a Balkánról is - inkább Nyugat-Európa felé veszi az irányt a munkaerő. Az orosz-ukrán háború előtt Ukrajna fontos forrást jelentett a visegrádi országoknak. Ugyan máig veszünk fel ukrán menekülteket, de kis számban. A több százezer Magyarországra érkezett menekült Nyugat-Európába távozott tőlünk és nem is munkavállalási céllal érkeztek, hanem a háború elől menekültek.

Akkor miért Ázsia? A multi cégeknek vannak tapasztalatai ázsiai dolgozókkal. Számos dél-koreai központú cég épít gyártó bázist vagy bővül Magyarországon. Ezek jól ismerik a mongol, vietnámi, indonéz és fülöp-szigeteki munkavállalók mentalitását, munkabírását. Ezen kívül néhány ország - például a Fülöp-szigetek - munkaerő-exportra rendezkedett be. Állami programokkal segítik az emberek felkészülését a külföldi munkavállalásra. Az ottani gazdaságra, vásárlóerőre jelentős hatással van a vendégmunkások által hazautalt pénz.

Itt maradnak a vendégmunkások vagy a munka végeztével hazatérnek?

Két évre kaphatnak munkavállalási és tartózkodási engedélyt, ami meghosszabbítható. Ha tehát a munkaadó és a munkavállaló is akarja, akkor hosszú távon nálunk maradhatnak. Országfüggő, ki, hogyan viszonyul a külföldi munkához. Azt látjuk, hogy a fülöp-szigetekiek és az indonézek csak munkavállalási célból érkeznek, nincs mögötte letelepedési szándék. A mongolok és a vietnámiak fele maradna, fele visszatérne hazájába.

Milyen pozíciókba jönnek?

Jellemzően betanított, gyári munkára. Jelenleg szakmunkás pozícióknál nehézkes az EU-n kívüli végzettség elismertetése. Akár fél évig is eltarthat a folyamat, ez alatt nem tud a munkavállaló a szakmájában dolgozni. Egy AWI-hegesztő pedig nem vállalja azt, hogy több hónapig gyártósoron dolgozzon. Úgy tudjuk, itt kormányzati szinten zajlanak tárgyalások. A vendéglátásban és a szállodaiparban még ki lehetne aknázni a külföldi forrást.

Drágább a külföldi munkaerő foglalkoztatása, mint a magyaré?

Aki már magyarokat szállásoltat, neki nem sokkal, legfeljebb a repülőjegy árával és a fordítási költségekkel. Ha angol a vállalat egyik munkanyelve, akkor Fülöp-szigeteki vendégmunkások esetén még fordítási költség sincs, ugyanis ők jól beszélnek angolul.

Letörik a magyar fizetéseket? Egyáltalán milyen fizetéseket kínálnak a cégek gyári munkára?

Bruttó 200 000-500 000 forint között lehet keresni. Hogy ebben a sávban mennyi a fizetés, az a földrajzi régiótól, a betanítás nehézségétől, a munka összetettségétől, a technológiai környezettől, a munkaerő pótlásától és a munkaadó pénztárcájától függ. Amikor a külföldiek elkezdenek Magyarországon dolgozni, akkor elképzelhető, hogy az első néhány hónapban kevesebbet keresnek, mint a már ott termelő magyarok. Ám a betanulás után nincs különbség alapbérben. A havi nettó fizetést a túlóra és a műszakpótlékok befolyásolják. Azt látjuk, hogy a külföldi vendégmunkások jobban hajlanak a három műszakra, a túlórára, mint a magyarok. Ők ide pénzkeresesti céllal jöttek, maximalizálni akarják a bért.

Csorbíthatják a magyar munkavállalók jogait?

Inkább azt látjuk, hogy azok a munkaadók, akik külföldieket is felvettek - jobban figyelnek a munkavállalók speciális igényeire. Látunk példát arra, hogy vallásgyakorlásra külön termet hoz létre egy cég és beépíti a napi munkaidőbe az imát. És a rugalmasság a magyarok felé is megjelenik munkaszervezésben, műszakbeosztásban. Szakszervezetet ugyan vendégmunkások nem alapítanak, inkább “Viber-csoportokba” tömörülnek, aminek nagyobb ereje is lehet egy szakszervezetnél: itt őszintén és sokan beszélnek bánásmódról, bérezésről, összehasonlítják a különböző helyen elérhető fizetéseket és konkrét számokkal, tényekkel mennek a munkaadóval tárgyalni.

A nyitóképen Küzmös László