kapubanner for mobile

Miért lett sokkal nehezebb állást találni és miért kellenek a vendégmunkások?

A gyengélkedő ipar, a visszaeső megrendelések és a lassuló bérdinamika egyszerre szűkítik a lehetőségeket. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a cégek kivárnak, nem pótolják a távozó dolgozókat, miközben a jövedelmek növekedése megtorpan, és az álláskeresők fele hosszú távon is kiszorulhat az elsődleges munkaerőpiacról.

Sokkal nehezebb lett elhelyezkedni a magyar munkaerőpiacon - mi áll a háttérben?-
images

Bár a hivatalos statisztikák szerint továbbra is alacsony a munkanélküliség Magyarországon, a munkaerőpiac valójában egyre zártabbá válik – erre hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak adott interjújában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A látszólagos stabilitás mögött szerkezeti problémák, gazdasági lassulás és tartós munkaerőpiaci feszültségek húzódnak meg.

Nem leépítenek, hanem kivárnak a cégek

A szakszervezeti tapasztalatok szerintnem indult el tömeges elbocsátási hullám, ugyanakkor a vállalatok egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy a megüresedő pozíciókat nem töltik fel újra. Ez a „csendes leépítés” a fluktuáció révén lassan, de folyamatosan csökkenti a foglalkoztatotti létszámot. A háttérben elsősorban a demográfiai fogyás áll: évente 35–40 ezer fővel csökken a potenciális aktív korú népesség, ami elfedi a munkaerőpiaci feszültségeket.

Ipari visszaesés, rejtett munkaerő-felesleg

Az ipar immár közel két éve gyenge teljesítményt mutat, részben a német gazdaság problémái, részben a visszaeső megrendelések miatt. Több ágazatban – különösen a gépgyártásban – megjelent a kapun belüli munkanélküliség: a cégek 2–5 százalékos kihasználatlan állománnyal működnek, miközben a túlélés érdekében felélik belső tartalékaikat. Gyakoriak az egyműszakos munkarendre való visszaállások, megszűntek a túlórák, ami sok dolgozónál tényleges jövedelemcsökkenést eredményezett.

A kvalifikáltabb munkavállalók sincsenek biztonságban

Meglepő módon a leépítések elsősorban nem az alacsonyabb képzettségű dolgozókat érintik, hanem az adminisztratív és mérnöki-műszaki területeken dolgozókat. Ennek oka egyrészt a digitalizáció, másrészt az, hogy több nyugat-európai ország – Németország, Ausztria, Lengyelország – egyre inkább hazatelepíti a magas hozzáadott értékű tevékenységeket. Ez hosszabb távon a termelés visszaszorulását is magával hozhatja.

Az álláskeresők fele tartósan kiszorulhat

Mészáros Melinda szerint ki kell mondani:

a jelenlegi mintegy 216 ezer regisztrált álláskeresőnek nagy valószínűséggel legalább a fele sem rövid, sem középtávon nem lesz bevonható az elsődleges munkaerőpiacra.

A komplex felzárkóztató programok tapasztalatai szerint az egészségügyi, mentális, képzettségi és mobilitási korlátok egyszerre zárják el az érintetteket a munkavállalás lehetőségétől. Ez különösen a nagy vidéki beruházások környékén okoz feszültséget, ahol a helyi munkaerő nem tudja kielégíteni a több ezres létszámigényt.

Vendégmunkások nélkül nincs működő nagyberuházás

A Liga Szakszervezetek elnöke nem tartja reálisnak a harmadik országbeli munkavállalók teljes kizárását. Szerinte a magyar munkaerő-tartalék nem elegendő ahhoz, hogy egyszerre, egy helyen nagy létszámú, tapasztalt munkavállalót biztosítson, így bizonyos ágazatokban a vendégmunkások alkalmazása megkerülhetetlen.

Lassuló bérdinamika, növekvő feszültségek

A bérmegállapodások többsége 2026-ra 5–7 százalékos emelést tartalmaz, ugyanakkor egyes közszolgálati és önkormányzati területeken ennél magasabb megállapodások is születtek. A legnagyobb bérfeszültség továbbra is a pályakezdők magas bérigénye és a tapasztalt munkavállalók lassabb bérfelzárkózása között húzódik.

Elérhető az egymillió forintos átlagkereset?

Mészáros Melinda szerint – mivel átlagkeresetről és nem alapbérről van szó – reális, hogy 2028 végére elérje az egymillió forintot a bruttó átlagkereset, amennyiben a jelenlegi, évi 10 százalék körüli keresetnövekedési pálya fennmarad. Ugyanakkor hangsúlyozta: a régiós összevetésben Magyarország továbbra is lemaradásban van, és a vállalatok bérfizetési képessége a működési költségekhez képest nincs teljes mértékben kihasználva.

kép: freepik

  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról

A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító... Teljes cikk

Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban?

Hónapok óta alig mozdul a munkaerőpiac: kevés az új felvétel, ritkák az elbocsátások, a döntéseket pedig általános bizonytalanság bénítja.... Teljes cikk

Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés

2025 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 637 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 213 ezer fő, a... Teljes cikk