Milyen fizetésre számítanak az álláskeresők?

A kétnapos őszi állásbörzén a közel 6 ezer látogató negyede válaszolt a bérigényre vonatkozó kérdésekre. Az eredmények azt mutatják, hogy legnagyobb a többdiplomás, gazdasági vagy informatikai munkakörben dolgozó munkavállalók bérigénye (nettó 300 ezer forint fölött); legkevesebbet pedig (nettó 120 ezer forint alatt) a középfokú végzettségű látogatók és a doktori vagy másoddiplomás képzésben résztvevő bölcsészek kérnek munkájukért.

A gazdasági végzettségűek elképzelései

A középfokú végzettségű vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező, gazdasági területen elhelyezkedni vágyó álláskeresők többsége 120 ezer és 180 ezer forint közötti nettó fizetést vár el. Vagyis a felsőoktatási intézményekben tanuló leendő közgazdász és pénzügyes hallgatók elvárásai már végzett társaik bérigényénél is magasabb, így a munkaerőpiacra történő kilépést követően valószínűleg csalódással fogadják a munkaadók ajánlatait. A többdiplomás, gazdasági végzettségű válaszadók fizetési igényében drasztikus növekedést figyelhetünk meg: 35 százalékuk nettó 300 ezer forint fölötti bérrel lenne csak elégedett.

A mérnökök elvárásai

A műszaki területen dolgozó, egyetemi vagy főiskolai diplomával nem rendelkező szakemberek a hasonló szintű képesítéssel bíró gazdasági végzettségű álláskeresőknél magasabb fizetési igényeket támasztanak, jellemzően havi nettó 150 ezer és 180 ezer forint közötti bért várnak el, több válaszadó pedig nettó 300 ezer forint fölötti fizetést remél. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy néhány területen erős hiány alakult ki a gyakorlattal rendelkező műszaki szakemberekből. A magasabb bérigény a munkaerő-piaci kereslet és kínálat ismeretét feltételezi.

Az első alapképzésben részt vevő mérnökhallgatók igényei lényegesen alacsonyabbak a gazdasági oklevelet szerzőkénél: 25 százalékuk havi nettó 120 ezer forintnál kevesebb fizetésre számít végzés után, minden második diák pedig 150 ezer és 210 ezer forint közötti havi nettó bérrel lenne elégedett. A diploma megszerzése után az elvárások változnak: 15 százalékuk havi nettó 300 ezer forintnál is többet remél, de még mindig magas a 150 ezer és 180 ezer forintnyi nettó fizetést váró álláskeresők aránya. A többdiplomás mérnökök bérigénye sem ugrik kiemelkedően magasra: 25 százalékuk még mindig 180 ezer és 210 ezer forint közötti nettó bérrel elégedett lenne, viszont minden második álláskereső elvárása meghaladja a havi nettó 240 ezer forintot.

Az informatikusok bérigénye

A középfokú végzettségű, informatikai területen állást keresők bérigénye kis szórással havi nettó 120 ezer és 150 ezer forint között alakul, a felsőfokú szakképesítés azonban már jelentősen növeli az igényeket: ebben a kategóriában a válaszadók 30 százaléka már 240 ezer és 270 ezer forint közötti nettó fizetést vár el. A felsőoktatási intézmények informatikus hallgatóinak hasonlóan alakul a fizetési igénye, mint a gazdasági területen tanuló diákoknak, fizetési elvárásaik viszont a munkaerőpiacra való kilépés után nőnek: 25-25 százalékuk 180 ezer és 210 ezer, illetve 240 ezer és 270 ezer forint közötti nettó bért vár el. A másoddiplomás vagy doktori képzésben részt vevő válaszadóknál megfigyelhető a piaci felértékelődés, náluk már 40 százalék feletti azok aránya, akik havi nettó 300 ezer forintnál magasabb bért várnak el.

A bölcsészek fizetési igényei

A még aktív bölcsészhallgatók fizetési igénye többé-kevésbé megegyezik a diplomásokéval. Mindkét kategóriában jellemzően 40-50 százalék a 150 ezer és 180 ezer forintot elvárók aránya, 25 százalékuk havi nettó 120 ezer forintra tart igényt. Többdiplomás bölcsészként a bérigény növekszik, viszont lényegesen kisebb mértékben, mint a másik három szakterületen végzett álláskeresők esetében: jellemzően 150 ezer és 210 ezer forintos nettó fizetésre számítanak. A doktori vagy másoddiplomás képzésben részt vevők bérigénye leginkább attól függ, hogy a válaszadó dolgozik-e a képzés mellett vagy sem. Eszerint 33,3 százalékuk nettó 120 ezer forint alatti fizetést vár el, 58,3 százalékuk pedig 180 ezer és 270 ezer forint közötti összeggel lenne csak elégedett.

A 2008 őszi HVG Állásbörze, Országos Képzési és Karriernapokon készült felmérés megerősítette a korábbi években tapasztalható tendenciát, mely szerint a képesítések halmozásával a munkavállalók egyre többre értékelik magukat, ez pedig bérigényükben is megnyilvánul.

Hogyan változtatja meg a hallgatók igényeit a munkaerő-piacra való kilépés?

A felmérésből kiderült, hogy míg az informatikus és mérnökhallgatók elvárásai növekednek, amikor a lehetőségeikkel szembesülnek, a közgazdász vagy pénzügyi oklevéllel rendelkezők korábbi igényeikből kénytelenek engedni (igaz, ők magasabb elvárásokkal indulnak, mint a mérnökhallgatók).