Milyen időszakokat vehetnek figyelembe a nyugdíjhoz?

A Tny. (1997. évi LXXXI. törvény) 43.§ (2) bekezdése szerint a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy c) egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja (ez utóbbi jellemzően a tanúbizonyítást jelenti).
A leírtak alapján nem lesz egyszerű igazolnia a kérdéses időszakokat, ha nem állnak az Ön rendelkezésére a kifizetéseket igazoló okiratok. Miután a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos feladatok és nyilvántartások idén ismét visszakerültek az ONYF-hez (vagyis új nevén a Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalhoz), érdemes bemennie az ügyfélszolgálatukra és ragaszkodnia ahhoz, hogy - miután a kérdéses időszakokra vonatkozó gyermekellátási bizonylatokat a hivatalnak kötelessége őriznie -, keressék elő a dokumentumokat (egy próbát megér…). Az elérhetőségeket innen indulva találja meg.
A második ügyben (téglagyár) elismerték a szolgálati idejét, ha jól értem, viszont nem ismertek el arra az időszakra jövedelmet, mert a később becsődölt gyár nem fizetett az Ön bére után nyugdíjjárulékot. A Tny. 37.§ (3) bekezdése szerint ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. § (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell. Erre a rendelkezésre hivatkozzon a fellebbezésében, hangsúlyozva, hogy a munkáltató mulasztásáért a jóhiszemű munkavállalót nem terhelheti felelősség.