kapubanner for mobile
Megjelent: 10 éve

Mit mond a törvény a vasárnapi munkáról?

Egy friss törvényi kapcsán ismét fellángolt a vita a vasárnapi munkavégzés kapcsán. Kártyás Gábor blogjában tekintette át a kérdés munkajogi oldalát.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg. A heti pihenőnapok célja, hogy biztosított legyen a munkavállalók rendszeres regenerálódása, kikapcsolódása. Ennek egyik garanciája az is, hogy – legalábbis főszabály szerint – hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A vasárnapnak a pihenőnapok szempontjából különös jelentősége van. Ez egyrészt abban áll, hogy vasárnapra nem minden munkáltató oszthat be munkaidőt, ennek ugyanis speciális feltételei vannak. Másrészt, a vasárnap is foglalkoztató munkáltatónak is kötelezően havonta egy alkalommal a pihenőnapot kell beosztania vasárnapra.

A rendszeres pihenés biztosítása mellett az ugyanakkor már másodlagos kérdés, hogy a pihenőnapok a hét mely napjaira essenek. A vasárnap megkülönböztetett szerepe tehát nem a pihenőnapok alapfunkciójából ered, hanem ennek történeti, kulturális okai vannak. Éppen erre tekintettel semmisítette meg az Európai Bíróság a munkaidő irányelv azon korábbi rendelkezését, amely a vasárnapot – a tagállam döntése alapján – a heti pihenőidő részének tekintettel volna. Mint a bíróság rámutatott, a vasárnapnak a munkavállalók egészségének és biztonságának szempontjából nincs nagyobb jelentősége, mint a hét bármelyik másik napjának.

A vasárnapi munkavégzés megengedhetősége tehát azért vitatható és relatív természetű, mert a pihenés biztosítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló a hét mely napján nem dolgozik. Tegyük hozzá: az, hogy a munkavállaló vasárnap dolgozik, nem azt jelenti, hogy őt csak kevesebb pihenőidő illeti meg. Csupán arról van szó, hogy a pihenőnapját a hét egy másik napján kapja meg, és annak is vannak előnyei, ha a munkavállaló hétköznap mentesül a munkavégzés alól, például lesz ideje bankban, hatóságnál ügyeket intézni, vagy orvosi kivizsgálásra menni.

Másrészt, az, hogy valaki a hagyományoknak megfelelően vasárnap a családja körében pihenhessen, rengeteg másik munkavállaló munkáját igényli. A vasárnapi ebéd elkészüléséhez dolgoznia kell a víz- és áramszolgáltató cégeknek. Ahhoz, hogy a rokonság délre megérkezzen, működnie kell a tömegközlekedésnek. A cukrászdában már reggel serénykedni kell, hogy friss krémes legyen tálalható az ebéd után, és a háziasszonynak szánt vágott virágot is meg kell venni valahol. Számos munkáltató tehát azért foglalkoztathat vasárnap, mert az e naphoz kötődő hagyományok, szokások megtartásához kötődő tevékenységet végez.

Hozzá kell tennünk, a vasárnaphoz kötődő hagyományoknak legalább annyira része a kereskedelem, a vásárlás is, mint a pihenés. Éppen azért hívják vasárnapnak, mert e napokon tartották, tartják a vásárokat, hiszen ekkor van ideje a hétköznap dolgozó nagyközönségnek beszereznie a szükségleteit, az alapélelmiszerektől kezdve a ruházati cikkeken át a háztájiban nevelt állatokig. Ezt a hagyományt egyébként az új javaslat is elismeri.

Tehát csak hagyományokkal, szokásokkal indokolható, hogy miért vonatkoznak a vasárnapra eltérő szabályok, mint a hét másik hat napjára, és e szokások is ellentmondóak a vasárnapi munkavégzés megítélése szempontjából. Emellett mindig vitatható, hogy a fenti okokra tekintettel pontosan milyen körben engedélyezze a jogalkotó a vasárnapi munkavégzést.

Jól mutatja ezt a Kúria egyik tavalyi döntése, amelyben a bíróság megállapította, hogy a fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül, és így beoszthat munkaidőt vasárnapra. A döntés egyebek mellett azért kapott nagy figyelmet, mert a megelőző mintegy 10 évben a vasárnapi munkavégzés megengedhetősége körében a bírói gyakorlat nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy egy üzletet a vásárlók – akár nagy számban is – felkeresnek, ha az nyitva tart vasárnap, mert ez a vasárnapi nyitva tartás következménye, nem pedig indokoltságának oka. Hozzátehetjük, ez az indokolás logikailag kifogástalan lenne ma is. A „vásárlási szokások lényeges átalakulása” miatt mégis úgy értékelte a Kúria, hogy lazít korábbi szigorú gyakorlatán. (Bővebben lásd itt.)

A vasárnapi munkavégzés korlátozása egyébként is oldódott az utóbbi években. Egyrészt, az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1-jétől az egész kereskedelmi ágazatban lehetővé tette a vasárnapi foglalkoztatást. Másrészt, egy törvénymódosítás 2013. augusztus 1-jétől szűkítette a vasárnapi pótlékra jogosult munkavállalók körét.

A mostani törvényjavaslat ezzel a tendenciával némileg szembe menve korlátozná az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nem meglepő módon azonban az előterjesztő is beleütközött a már jelzett problémákra, jelesül hogy számos üzlet nyitva tartása természetszerűleg indokolt vasárnap is. A kivételek meghatározásának nehézségeit jól mutatja, hogy a javaslat számos esetben ad felmentést korlátozásai alól. Például, nem vonatkoznak a tilalmak a pályaudvarok területén működő üzletekre. Azt, hogy mi minősül a pályaudvar területének, a jegyző és a pályaudvar üzemeltetője határozza meg. Furcsa elképzelni, hogy bár a peron mellett és az állomáshoz vezető aluljáróban üzemelő bolt egyaránt az utasforgalomból él, utóbbi egy adminisztratív döntéssel mégis kizárható lehet a vasárnapi nyitva tartásból. Legalább ennyire vitatható, hogy a javaslat nem korlátozza a nemzeti dohányboltok vasárnapi működését (mégpedig a dohányárukon kívüli termékek kapcsán sem).

Észre kell venni továbbá, hogy a javaslat nem a vasárnapi munkavégzést korlátozza, hanem az érintett üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nincs tehát akadálya annak, hogy a tervezet hatálya alá eső munkáltató annak elfogadása után is munkavégzést rendeljen el vasárnapra, még ha a boltot nem is nyitják ki aznap. Például, a leltározási, anyagmozgatási, takarítási teendők továbbra is időzíthetőek lesznek a hetedik napra. Mi több, a javaslat még bővítené is azon esetek körét, amikor vasárnapra munkaidő beosztható, hiszen erre elég indok lenne önmagában az is, hogy a munkáltató a javaslat szerint vasárnap nyitva tarthat.

A vasárnapi munkavégzés körüli viták tehát koránt sem jutottak még nyugvópontra, a vitákat és értelmezési kérdéseket pedig a legújabb javaslat elfogadása sem oldaná meg.

adó.hu
  • 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.05.31Gazdasági teljesítmény mérése Napjaink controlling tevékenységének fontos része a tényadatokat szolgáltató számvitel, működését kiemelt szinten kell ismerni. A tanfolyam elvégzése után az elsajátított számviteli ismeretek segítségével a controlling által is használt mutatószámok könnyen értelmezhetőkké válnak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.06.04Lean vezetés - Lean coaching A KÉPZÉS CÉLJA: A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.06.06Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők • megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit • képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján • betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Külföldi munka: hogyan foglalkoztassunk munkavállalókat külföldön?

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek... Teljes cikk

Ez a változás érintheti a munkajogi perek nagy részét!

2025. január 2-től jelentős változás lépett életbe a személyi jövedelemadótól mentes juttatások köre tekintetében. A módosítás a... Teljes cikk

Próbanap, egyszerűsített foglakoztatás, rejtett munkavállalás: adócsapdák, amikbe a munkáltatók beleeshetnek

A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás... Teljes cikk