Mit tartogat a jövő a szervezetfejlesztőknek?

A Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága (SZMT) által létrehozott esemény mind szakmai koncepciójában és felépítésében, valamint a kapcsolódó programokban egyedit nyújtott. Az eseményeket meghatározó két fő mottó: Dialogue & Action (Párbeszéd és Cselekvés) ill. "Co-creating the new world of organizations" (A szervezetek új világának közös megalkotása) jól tükrözték a szervezők céljait. Olyan esemény megrendezése, mely megadja a nyílt párbeszéd, a kölcsönös tanulás lehetőségét a különböző szervezet- és közösségfejlesztési irányzatok képviselőinek, ám túllép a konferenciák szokásos keretein: előadások és beszélgetések mellett valódi akciókat, kézzelfogható eredményeket, a jövő szervezeteit és a szervezetfejlesztés jövőjét meghatározó ideákat hoz létre.

Résztvevői szemmel

Az ODWS 2010 résztvevőként már az év elején elkezdődött. A szervezőktől érkező praktikus információk, hírlevelek és az együttes alkotás lehetőségeit felvillantó megkeresések már jó előre megalapozták a konferencia hangulatát és a közösség érzését. Ezt tovább erősítették a közösségi oldalakon (Facebook, LinkedIn) kialakított csoportok, kapcsolódási lehetőségek, valamint a "szakmai előzetesek". A hivatalos konferencia programban is résztvevő kiemelt előadók (pl.: Peggy Holman, Joseph Melnick) interaktív online interjúkat adtak, melyeken keresztül leendő résztvevőként rálátást nyerhettünk az ODWS szakmaiságának jellegére.

A magyarországi, már élő program a Hotel Marriot-ban, augusztus 20-án, egy az árvízkárosultak javára rendezett jótékonysági esttel indult. A baráti, szakmai beszélgetések, az ünnepi tűzijáték fényeinél már itt megkezdődtek.

A konferencia fő programját megelőzően és azt követően ún. Master Classok-ra, egy-egy módszertani megközelítést, témát mélyebben feldolgozó szemináriumokra került sor. 21-én és 22-én délelőtt a Gestalt Cape Cod modelljével, a Future Search, az Open Space és az America Speaks módszereivel ismerkedtek meg a résztvevők az irányzatok vezető képviselőinek tolmácsolásában. A Joe Melnick vezette, Cape Cod modellt bemutató Master Class számomra igazi élmény volt. Joe kedvessége, erős "itt és most" jelenléte könnyűszerrel megteremtette azt a hátteret, melyre építve elsajátíthattuk az elsősorban párok és kisebb csoportok támogatásában, fejlesztésében alkalmazott módszert. Az elméleti megfontolások áttekintése mellett természetesen a valós gyakorlatszerzésen volt a hangsúly, amit nagyban támogatott a valós, csoporton kívülről érkezett, ügyfél-csoport bevonása: az ő helyzetükre építve élőben, Joe támogatása mellett gyakorolhatták a modell alkalmazását a résztvevők.

A konferencia fő programjának első napja az IODA - International Organizational Development Association -, mely az ODWS 2010 programjának részeként tartotta saját 25. éves konferenciáját, tagjainak találkozójával indult. Ezt "mikrokirándulásokba" - a hotel környékét, a Dunapart nevezetességeit megismertető - oltott ismerkedési program követte, melynek során az érdeklődők, az önkéntes idegenvezetők által irányított csoportokban megismerkedhettek egymással. Az estét a formális nyitó ceremónia és társasági programként, közös dunai sétahajózással egybekötött vacsora zárta. Talán nem túlzás kiemelni, hogy a szakmai programok mellett a társasági események - mint például a hajózás - kulcsfontosságú, tervezett elemei voltak a programnak. Itt alakulhattak ki azok a személyes és szakmai kapcsolatok, melyek mentén továbbgyűrűzhetett az ODWS inspiráló hatása.

A szakmai program jól követhető ívet vázolt. 23-án reggel résztvevőként végigjártuk a szervezetfejlesztés, a szervezetek és a világ történetét, a múltból megérkeztünk a jelenhez. Tettük mindezt a három terület sorsfordító eseményeit, jelentős mérföldköveit és ikonikus momentumait bemutató - a szervezők által készített - kiállítás csoportokban történő bejárásával. A képek, idézetek, tárgyak - könyvek, kéziratok - és videók gyűjteményét bejáró csoportok a számukra legfontosabb momentumokat, az egyes történelmi korszakok kulcsüzeneteit és saját konklúzióikat keresve járhatták végig a helyszíneket. Mit vitt innét tovább a szakma? Mi az, amit itt hátra kellett hagyni? - voltak a fő kérdéseink. A beszélgetések, melyekben a közös válaszok kialakultak a csoportokban mindannyiunk számára tanulságosak voltak.

A jelent terébe való belépést szimbolizálva haladtunk át a "világkapun" - belépve a szakmai program második fázisába: a jövő felé mutató inspiráció pillanataiba.

Első körben az ODWS meghívását elfogadó "inspiráló vezetők" rendhagyó beszélgetéséhez kapcsolódhattak a résztvevők. A TA, a Gestalt két ága, Open Space, Future Search, America Speaks és az Appreciative Inquiry irányzatait képviselő vezetők a megközelítések viszonyáról, a szervezetfejlesztéshez való hozzájárulásról és a jövő kihívásairól beszéltek. Kulcsgondolatként talán az irányzatok közelségét, a kiemelt hasonlóságokat és az értékek fontosságát emelném ki, saját résztvevői megélésem nyomán.

Az inspiráció következő forrását a több mint 15 párhuzamos szekcióban zajló előadások jelentették. Az előadások a következő témacsoportokba rendeződtek:

"My theory - my practice": a szakma képviselőinek saját módszertanát, megfontolásait, saját fejlesztésű eszközeit és gyakorlatait bemutató előadások.

"Academic presentations": a szervezet- és vezetésfejlesztés, valamint a kapcsolódó diszciplínák aktuális tudományos kérdéseit, kutatási projektjeit bemutató prezentációk.

"Nem-konvencionális szervezetek": különleges, egyedi működésmódokat, szervezeti formákat bemutató szervezetek vezetőinek prezentáció, akik a jövőbeli szervezetek megálmodásához nyújtottak inspiráló, jelenleg is sikeresen működő, példákat.

Ügyfelek és tanácsadók közös prezentációi, melyek egy-egy egyedi, esettanulmány bemutatására épültek.

Résztvevőként külön kiemelném az ún. "Social impact" csoportok előadásait. Ezen prezentációk során olyan fejlesztési folyamatokat mutattak be, melyek kifejezetten az ODWS-hez kapcsolódóan indultak el. A konferencia szervezői összekapcsolták a közös cselekvésben érdekelt nemzetközi (szervezet)fejlesztőket és a helyi, tanácsadói támogatást igénylő közösségeket, szervezeteket. Az egymásra találó szervezetek és önkéntes fejlesztők az ODWS égisze alatt közösen dolgoztak a konferencia-programot megelőzően és bizonyos esetekben azt követően is. Munkájuk eredményéről a párhuzamos előadások során számoltak be.

Résztvevőként a legnagyobb kihívást talán éppen a sok érdekesség közötti választás kényszere jelentette. 15 párhuzamos szekció, másfél nap alatt 5 meghirdetett program minden szekcióban. A bőség néha valóban zavaró volt. A teljesség igénye nélkül is nehéz lenne képet adni arról, hogy milyen kavalkádból választhattak a résztvevők, de álljon itt pár kulcsszó a sokszínűség érzékeltetésére: "future space", "superconflicts", "Economy 2.0", "Hero's journey", "Future of organizations".... (a részletes program jelenleg is elérhető a konferencia honlapján a www.odworldsummit.org címen).

A konferencia fő programjának harmadik napja két fő fókuszponttal rendelkezett. Délelőtt került sor az énekkel, zenével és hatásos teátrális eszközökkel felépített "határok átlépése" rituáléra, melyen át a szakmai program - inspirációt követő - utolsó fázisába, a "szakmai jövőbe" érkeztünk. Érdemes kiemelni az erős szimbolikus eszköztárat, amit a szervezők az élmények felépítéséhez használtak. A programot megnyitó tárlat anyagai, a határátlépés rítusát megjelenítő gyászmenet és a hátrahagyni kívánt szokásainkat, rutinjainkat elnyelő valódi koporsó, mind olyan elemei voltak a programnak, melyek sokakban mély nyomot hagytak.

A délután során újabb esemény: az élő ügyfélmunkák következtek. A szervezők meghívását elfogadó szervezetek saját - beavatkozást, változást - igénylő helyzeteiket prezentálták, melyekre a helyszínen alakult tapasztalatok és nemzetiség szerint is vegyes tanácsadói csapatoknak kellett egyedi ám realisztikus megoldásokat tervezniük és ezeket bemutatniuk. A versenyszerűen felépített program során - ügyfelenként - külön díjat érdemelt az ügyfélnek leginkább tetsző megoldást bemutató, és a versenytárs csapatok által legjobbnak ítélt megoldás is.

A fő program utolsó napján a TED köreiből ismert Itay Talgam előadását hallgathatták meg a résztvevők, aki híres karmesterek példáival illusztrálta a különböző vezetői stílusokat, vezetői jellegzetességeket. Humoros, zenével és példákkal illusztrált előadása méltó záróakkordja volt a szakmai programnak.

Többek véleményét összegzem, amikor azt írom, hogy az ODWS 2010 nemcsak egy konferencia, hanem egy élmény volt. Szakmai tartalom, zene, ismeretségek, tánc, kapcsolatok és ötletek olyan elegye, ami senkit sem hagyott hidegen.

Szervezői szemmel...

Szervezői szemmel úgy vélem, oldalak sokaságát lehetne megtölteni a folyamat bemutatásával. Személy szerint azt szeretném kiemelni, hogy szinte elképesztő volt azt látni, hogy egy közös cél érdekében milyen mély, hihetetlen energiákat megmozgató együttműködés tudott létrejönni az önkéntes szervezőkből álló csapatban. Szó szerint több évnyi tervezés előzte meg a konferenciát, melynek eredményeként nemcsak egy kiemelkedő színvonalú szakmai program született meg, de egy olyan baráti, szakmai közösség és egység is, mely képes áthidalni akár az üzleti érdekekből eredő ellentéteket és a megvalósíthatatlannak tűnő álmoktól minket elválasztó szakadékokat is.