Megjelent: 7 éve

Mit tehet a főnök, ha fegyelmezni akar?

A munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató valóságos szankciórendszert dolgozzon ki olyan esetekre, amikor a munkavállaló valamely munkaviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Tipikusan ilyennek számít a gyakorlatban, ha a munkavállaló késik, a munkahelyéről engedély nélkül távozik, munkaidőben alkoholt fogyaszt, megtagadja a munkáltató jogszerű utasítását, vagy megszegi a munkavégzésre vagy a munkavédelemre vonatkozó valamely előírást. A munkáltató a vétkes kötelezettségszegésekre „válaszul” számos szankciót alkalmazhat, így például kizárhatja a munkavállalót a béremelésből, csökkentheti a munkabérét, áthelyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy megvonhat valamely kedvezményt (pl. többletszabadságot). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. Az alábbiakban a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos főbb kérdéseket tekintjük át dr. Pap Máté, a KCG Partners Ügyvédi Társulás munkajogi szakjogászának segítségével.

Mi az előnye?

A munkaviszony úgy is fenntartható hosszútávon, hogy mindeközben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése se maradjon következmények nélkül. Ezáltal megalapozható, hogy a munkavállaló a munkáltató elvárásainak megfelelően teljesítse a munkaviszonyból származó kötelezettségeit. A munkáltató pontosan meghatározhatja, hogy az egyes munkavállalói vétkes kötelezettségszegések esetén milyen hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz. Ha például egy egyébként kifogástalanul dolgozó bolti eladó a héten harmadszor késik a munkából, ami a vevők kiszolgálásában fennakadást okoz, a munkáltató érdeke nem feltétlen az, hogy a munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, ugyanakkor következmények nélkül sem szeretné hagyni a történteket. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása ezért a fokozatosság elvét szem előtt tartva átmenetet képez a két véglet között.

Pap MátéPap Máté
Hol szabályozható?

A szabályokat alapvetően kollektív szerződésben kell meghatározni. Ugyanakkor a munka törvénykönyve megengedi, hogy a felek munkaszerződésben állapodjanak meg a szabályozásról abban az esetben, ha a munkáltatónál nincs hatályban kollektív szerződés. Munkáltatói szabályzatban tehát érvényesen nem állapíthatóak meg hátrányos jogkövetkezmények.


Meddig mehet el a munkáltató?



A szankciónak a vétkes kötelezettségszegéssel arányosnak kell lennie. A bolti eladó példájánál maradva, nyilvánvalóan nem arányos az, ha egy 10 perces késés miatt az adott hónapban 10 %-kal csökkentett munkabért kap a munkavállaló. Természetesen az arányosságot mindig az adott eset körülményei alapján kell megítélni, így egy jegyszedői feladatot ellátó munkavállaló fél órás késése esetében például már arányos lehet az említett szankció.

A bírói gyakorlat szerint továbbá kizárólag olyan hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására van lehetőség, amely határozott időre módosítja a munkaviszony bizonyos elemeit, azaz nem eredményez végleges módosítást a munkaszerződéshez képest. Ennek megfelelően a munkaviszony megszüntetése nem lehet hátrányos jogkövetkezmény, ugyanakkor a munkáltató dönthet úgy, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása helyett a munkaviszonyt felmondással megszünteti, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. A munkáltatónak tehát el kell döntenie, hogy hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz vagy megszünteti a munkaviszonyt, egyszerre csak egyik lehetőséggel élhet.

A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmények esetében az alkalmazott szankció nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Ezt a szabályt vétkes kötelezettségszegésenként kell érteni, így több eset eredményezheti azt, hogy a vagyoni hátránnyal járó szankciók összességében meghaladják az említett összeghatárt. Annak sincs akadálya, hogy a munkáltató súlyosabb esetben akár több szankciót alkalmazzon egyszerre, ezt a szabályt a kollektív szerződésben (vagy annak hiányában a munkaszerződésben) megfelelően rögzíteni kell.
„Alapvető követelmény, hogy a hátrányos jogkövetkezmény nem sértheti a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát. Az ebédidő megvonása, mint esetleges szankció például ilyennek minősül.” - magyarázza dr. Pap Máté ügyvéd.


Szükséges az eljárást is szabályozni?



A munka törvénykönyve a korábbi szabályozással ellentétben már nem írja elő, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságához a vonatkozó eljárási szabályokat is rögzíteni kellene, és azt sem, hogy az eljárás során biztosítani kellene, hogy a munkavállaló védekezését előadhassa, továbbá, hogy jogi képviselőt vegyen igénybe. Érdemes ugyanakkor megfontolnia a munkáltatónak, hogy az eljárás menetét (ennek során például a munkavállaló részvételi, észrevételezési jogát) szabályozza, hiszen ebben az esetben nagyobb valószínűséggel fogja elfogadni a munkavállaló az alkalmazott szankciót. Ezen kívül az sem elhanyagolandó szempont, hogy egy esetleges későbbi jogvita során előnyös lehet a munkáltató számára, ha pl. jegyzőkönyvvel tudja bizonyítani, hogy a munkavállaló az ügy kivizsgálásakor jelen volt, észrevételeit előadhatta, és a szankció alkalmazására csak ezután került sor.


Mire kell még figyelni?



A munkáltató a hátrányos jogkövetkezményt a vétkes kötelezettségszegésről történt tudomásszerzését követő 15 napon belül, legkésőbb azonban a vétkes kötelezettségszegés megtörténtét követő 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig alkalmazhatja.

A munkáltató a hátrányos jogkövetkezményről szóló intézkedését köteles írásba foglalni és megindokolni, továbbá az igényérvényesítés módjáról és határidejéről a munkavállalót kioktatni. Az igényérvényesítési lehetőségről szóló tájékoztatás elmulasztása esetén a munkavállalónak a kiszabott intézkedéssel szembeni 30 napos keresetindítási határideje hat hónapra hosszabbodik.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk

TB kiskönyv pótlása

Munkavállalóként a munkaviszony egyik legfontosabb tényezője a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosítási jogviszonyt az OEP igazolvány, más... Teljes cikk

Szülés után felhalmozódott szabadság

A szülési szabadságon lévő munkavállalónak felhalmozódik ki nem adott szabadsága. Ezen szabadság kiadásának szabályai a következők. Teljes cikk