Mit tehet a munkavállaló szülő iskolabezárás esetén?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatOrbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette, hogy március 16-tól bezárnak a közoktatási intézmények Magyarországon a koronavírus-helyzet következtében. Milyen lehetőségei vannak a szülőknek? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója.
A köznevelési intézmények zárva tartásának elrendelésével várhatóan sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók - a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével - ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja.
A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.
Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.
A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak - a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén - otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.
A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.
Íme a lehetőségek: fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, mentesülés a munkvégzés alól
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.
Cafeteria terhére fizetett szabadnapok vásárlása
Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.
Praktikus lehet az otthoni munkavégzés
A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak - a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén - otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani.
Amit még érdemes újragondolni
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?