Mit tehet a munkavállaló szülő iskolabezárás esetén?
Orbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette, hogy március 16-tól bezárnak a közoktatási intézmények Magyarországon a koronavírus-helyzet következtében. Milyen lehetőségei vannak a szülőknek? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója.
A köznevelési intézmények zárva tartásának elrendelésével várhatóan sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók - a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével - ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja.
A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.
Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.
A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak - a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén - otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.
A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.
Íme a lehetőségek: fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, mentesülés a munkvégzés alól
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.
Cafeteria terhére fizetett szabadnapok vásárlása
Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.
Praktikus lehet az otthoni munkavégzés
A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak - a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén - otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani.
Amit még érdemes újragondolni
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon