Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 hete

Mit tehet egy szülő az autista gyermeke sikeres álláskereséséért?

Az, hogy a gyerekkorban szerzett tapasztalatok erősen befolyásolják a felnőttkori szakmai életünket is, egyértelmű. A szülő próbálja a legjobbat nyújtani a gyermekének. Az álláspiac gyorsan változik, és maga a szülő sem szakértője, néha még plusz nehézség is adódik, pl. a gyermek autista. Néhányszor fordultak már hozzám aggódó szülők, felnőttkorú gyermekük álláskereséséhez segítséget kérve, nem is tudván, hogy a tapasztalataim egy részét e témában a saját családom “biztosította”. Úgy ahogy gyermekeink fejlesztésével is időben el kell kezdeni tevékenyen foglalkozni úgy a későbbi álláskereséssel is, hiszen előbb utóbb ők is felnőttek lesznek és bizony ők is szemben találják majd magukat az álláskeresés nehézségeivel ugyanúgy ahogy a nem autisták.

Az oldaladon az álláskereséssel foglalkozol. Tudjuk, hogy manapság még “egészséges” emberként sem egyszerű, hamar nehézségekbe lehet ütközni. Mit gondolsz, milyen extra nehézségekkel kell szembenéznie álláskereséskor egy autizmussal élőnek?

Az autizmus teljes spektrumán jellemzőek a kommunikációs nehézségek, illetve az, hogy a visszajelezéseket nem tudják valósan értékelni. Ha egyébként optimista beállítottságú az autista álláskereső, hajlamos minden jelzést úgy értékelni, ahogy hallani szeretné, nem úgy, ahogy elhangzik. Pl. ha egy tudásteszt után az állásinterjún azt mondják neki, hogy ” a teszteredménye nem sikerült túl jól” akkor ő azt úgy érti, hogy jól sikerült, csak nem kiválóan. Az interjúztatók viszont sokszor fel sem ismerik, hogy a jelölt miért ad furcsa reakciókat, miért “beszél mellé”. Kommunikációs probléma még, hogy nem tudnak “hazudni”, azaz a diplomáciai érzék hiányzik belőlük. Furán hangzik, de a “mi a véleménye” kérdésre őszintén el fogja mondani, mi tetszik, mi nem tetszik neki, az interjúztató meg elszörnyedve hallja, hogy a jelöltnek nem tetszik a régi laptopja, és reméli, hogy őt nem egy nyikorgó székre ültetik majd, ha megkapja az állást. Az extra nehézséget tehát az adja, hogy nem tudják eladni magukat. Nem tud az erősségeiről beszélni, mert nem tudja, hogy azok erősségek. Természetesnek veszi, hogy amit tud, azt tudja, így a legkiválóbb szakemberként is átlagos képességűnek értékeli magát. A személyiségtesztekkel végképp nem tud mit kezdeni, mert ha a kérdés nem egyértelmű - ezekben sosem az - akkor nem tud válaszolni. (Pl. Gyakran fáj a feje? Egy autistánál a “gyakran”-t mint fogalmat kellene először definiálni, különben képtelen válaszolni) Ha egy olyan szituációval találkozik, amivel azelőtt nem, hajlamos “lefagyni”. Öcsém pl. hosszan hallgatott egy-egy kérdés elhangzása után, ismertem az interjúztatót, jelezte is, hogy ez furcsa volt. Megkérdeztem öcsémet, miért hallgatott egyes kérdések után. Válasza: “gondolkodtam a válaszon, de nem várta meg, feltett másik kérdést. Ilyenkor mindkettőre egyszerre kell válaszolni?”. Fel sem merült benne, hogy azt is szabad mondani, hogy ezt nem tudja, ezzel még nem találkozott. Ezt is meg kell tanítani nekik, mert nekünk egyértelmű, számukra nem.

Az állásinterjúkra kiemelt módon kell őket felkészíteni: a neten keringő állásinterjú-kérdések mindegyikét végig kell vele venni, ki kell alakítania a saját válaszait, és azt bármikor elő kell tudnia venni. Egy ugyanarra a témára irányuló kérdést többféle megfogalmazásban tehetnek fel, mindegyiket ismernie kell. A kommunikációjuk többnyire panelekből épül fel, ezeket a paneleket kell kialakítani, előregyártott válaszokkal.

Egyre többet hallani olyan cégekről ahol előtérbe kerül az autizmussal élők foglalkoztatása. Ezek szinte kivétel nélkül informatikai cégek. Pl: SAP. Azt mondják ezen a területen igenis előny a máshogy gondolkodás, a részletekbe menő vizsgálódás, mint pl. programteszteléseknél. Mit gondolsz ez a megfelelő irány? Ha a gyermek irányítható az informatika világa felé akkor nagyobb esélye lesz állást találnia felnőtt korában? Kétség kívül nagy előny, hogy egy ilyen foglalkozással hasonló ” kockákkal” lesz egy helyiségben vagy épp dolgozhat otthonról. Az informatika lesz a kapu az autizmussal élőknek a munka világába? Melyek azok a szakmai területek amelyek felé érdemes lehet még orientálódni? Vannak e olyan kifejezetten autistákra jellemző tulajdonságok amelyekből előnyt lehet kovácsolni felnőttkorra és hasznosak a munkavállalás szempontjából?

Az informatika egy nagyon tág elnevezése a szakterületnek, kb. mintha azt mondanánk, hogy “orvos”. Az informatikán belül is vannak olyan területek, amiknél az autizmus hátrány, pl. az ügyfelekkel kommunikációt igénylő tanácsadói, implementációs, presales, felmérő szakértői, konzultatív munkák. Így önmagában azt kijelenteni, hogy az informatika való az autistáknak nem helytálló. Egyes területei, az elmélyülést, problémamegoldást igénylő szakterületek (teszter, tervező, programozó, kutató-fejlesztő) kifejezetten jók lehetnek, de nem zárnám be őket az informatika világába. Minden munka megfelelő számukra, ahol világosak az elérendő célok, és meghatározott, könyvben leírt módszerekkel el is lehet jutni oda. A “vezető vagy specialista” dilemma számukra nem létezik, ők specialisták lesznek, vezetők nem tudnak lenni. Könyvelés, mérnöki tudományok, műszaki rajzolás, folyamatokhoz kötődő munkák, ellenőri, auditori területek megfelelőek számukra. Bár két autista sem egyforma, a jellemzőik közel azonosak: a magasan funkcionáló autisták és az Asperger-szindrómások rövid távú memóriája általában (de nem mindegyiküknél) nem elég fejlett és elég lassúak is, így pl. pénztáros, recepciós, pincér, vagy a most divatos SSC operátori munka, informatikán belül a felhasználói támogatásról szóló munka (helpdesk, oktatás) nekik nem igazán való. Sokan hajlamosak a pánikra egy-egy számukra ismeretlen helyzetben, így az ügyintézői munkáktól óvni kell őket (logisztika, kereskedelem, ügyfélszolgálat). Rendszerekben jól gondolkodnak, így a rendszerek kialakításához, vagy működtetéséhez kapcsolódó munkák is megfelelőek számukra (pl. informatika hálózatos szakterületei, vagy épp a kérdésben említett SAP, mint rendszer működtetése).
Sokan közülük kiemelkedő vizuális gondolkodással bírnak, így az informatika vizuális területein jó eredményeik lehetnek: térinformatika (az én origamista öcsémnek ez jó terület lehetett volna szerintem, de a saját választása szerint inkább adatbázisszakértő lett, mert a térkép helyett az adatbázistáblákban érezte jobban magát), fotózás és képfeldolgozás, műszaki ábrázolás, web fejlesztés, az informatikán túl pedig, építészet, vagy ha kézügyességük alkalmassá teszi őket az apró, finom munkákat igénylő foglalkozásokra, akkor akár ékszerész, keramikus, vagy más kézműves munka is való lehet nekik, illetve a javító munkák: órás, varrógép-műszerész, kerékpárjavító, autószerelő, mert az egész gépet, mint rendszert képzelik el, és azonnal látják, hol akad el az adott rendszer működése.

Az alacsonyan funkcionáló autisták számára a legnehezebb megtalálni a megfelelő foglalkozásokat, de nem lehetetlen. Itt az autizmus már inkább csak korlátot jelent, előnyt nem, de szerencsére sok jó munka lehet számukra - ha a munkáltatók is tudnák, hogy ezekben ők nagyon jók, akkor főleg. Vannak az alacsonyan funkcionáló autisták között, akik egyáltalán nem beszélnek illetve nagyon korlátozott a verbális kommunikációjuk, de így is kitűnő munkaerők. Pl. bárhol, ahol rendszerezni kell, ők remekül fognak dolgozni: egy raktárban, könyvtárban, archiváló központban mindennek tudni fogják a helyét - itt fontos lehet, hogy a munkahely ne legyen zajos, mert sokan közülük nem viselik el a zajt. A monotóniát általában ők is jól tűrik, így adatbevitel, szkennelés, gyártósori munka, komissiózás is lehet olyan munka, amiben jól érzik magukat. Érdemes növények, állatok gondozását rájuk bízni, mert sokan közülük szeretnek hosszútávon gondoskodni másról, sikerélményt ad nekik. Ha tériszony, vagy koordinációs, mozgáskoordinációs problémák nem teszik alkalmatlanná erre, akkor az építőiparban is jól boldogulnak, mert a balesetveszélyes helyeken kifejezetten előny a szabálykövető viselkedésük.

Az álláskeresésnek is mint minden másnak megvannak a maga szabályai, “hogyanjai”. Vannak e olyan trükkök amiket ha jól alkalmazol sikeresebb lehetsz? Mi a helyzet az autistákkal? Ezek rájuk is érvényesek vagy van e olyan “szabályrendszer” ami az autisták álláskeresését támogatja?

Röviden egy autistára 3 szabály érvényes:


  • A megpályázott állásnak konkrét célja, eredménye kell, hogy legyen.
  • A munkát add el, ne a személyiséget!
  • A munkáltatónak tudnia kell, mit jelent az autizmus.


A jobb “eladást” segíti, ha múltbeli sikeres munkákra, tanulmányi eredményekre hivatkozik, mert a személyisége nem lesz meggyőző. Egy autistát a szakmai tudása miatt fognak bárhol is alkalmazni, ezért erre kell fektetni a hangsúlyt.

Fontos tényező számukra az álláskeresésben az ajánlás, különösen az alacsonyan funkcionálóknál: ha van ismerős, aki hasonló szakterületen tevékenykedik, meg kell szerezni a támogatását - ez általában a szülő, testvér dolga, meg kell kérni, hogy ajánlja a autista álláskeresőt teljes őszinteséggel: az ajánlásában legyen benne, hogy a jelölt autista, és az is, hogy ez pontosan az ő esetében milyen kiemelkedő készségeket jelent, és/vagy milyen készségek hiányát. Így a leendő munkáltató nem fogja elutasítani, mert látja, hogy “nem vészes”, tudja, mire számíthat.

Ha bekerül egy munkahelyre, a vezetők többsége sincs rá felkészülve, hogy egy autistának világos utasításokat adjon. Pl. a határidőt óra-percre adja meg, mert a “kedden” az egy autistának kedd, 23:59-et jelent. A feladatot pontosan határozza meg, mert a “csinálj vele valamit, hogy működjön”, az működést fog eredményezni, de lehet, hogy az ő megoldása ragasztószalag és gemkapocs, főnökünk pedig javíttatásra gondolt. Az autista munkavállalónak olyan légkört kell teremteni, amiben motivált a kérdezésre: ha valami nem egyértelmű számára, merjen visszakérdezni, merjen pontosítást kérni. A beilleszkedéssel az aspergereseknek, és magasan funkcionáló autistáknak általában nincs problémájuk, a kollégák szeretik a “csodabogarat”, amíg nem idegesítő. Ha valami miatt azzá válik, a kollégáknak is tudni kell: világosan kell közölni az autistával, hogy ezt vagy azt ne tegye, mert a többieknek ez nem jó. Tehát, a “szedd össze a kacatjaidat az asztalról” nem fog működni, mert számára azok nem kacatok, de a “szedd össze a szétdobált tollaidat, kapcsokat, szerszámokat” már értelmezhető számára. Az alacsonyan funkcionálók elfogadását nehezebb lehet elérni, mert ők nem szólnak vissza, nem állnak ki magukért, így könnyen lehetnek bántalmazás céltáblái. Az ilyen eseteket erős munkáltatói előírások előzik meg, ahol kifejezetten elvárt a tolerancia bármilyen csoport tagjai iránt, és a legkisebb kihágást is elbocsátással büntetik. Aki alacsonyan funkcionáló autistát foglalkoztat, az valószínűleg gondolt erre, de mégis érdemes rákérdezni. Az alacsonyan funkcionáló autista úgysem egyedül megy állásinterjúra, a kísérője kérdezzen rá arra, hogyan szabályozzák ezt az adott cégnél.

Mi az amit mi szülők azon kívül, hogy fejlesztünk, tanítunk, felkészítünk tehetünk még a gyermekeinkért?

Ha a szülő már látja, hogy a gyermeke miben tehetséges, milyen szakma felé vinné, akkor abban az iparágban keressen ismerősöket, és érje el, hogy az ismerős megmutassa, miről is szól a munka.

Pl. most nem autista, de más zavarral küzdő gyerekről látszik, hogy lakberendező lenne. Erre az anyuka keresett lakberendezőket, akik egy-egy napra maguk mellé veszik, nézheti, hogy mit dolgoznak, hogyan csinálják stb.

A fejlesztés, tanítás, felkészítés nagyon fontos, és ami még szerintem fontos, az önbizalom erősítése.

Hajlamosak szorongani, és az náluk nagyon erős blokk.

Azt hiszem, hogy így a cikk végére levonhatunk egy nagyon nagy tanulságot: elébe állhatunk úgy a problémának, hogy azt látjuk mennyi buktató van előttünk vagy kereshetjük a megoldást és kerülhetünk a probléma naposabbik oldalára és akkor már nem is olyan ijesztő.

Igenis elmondhatjuk, hogy az autizmussal élők is lehetnek jó munkaerők és sok területen tudnak helytállni.

Fejlessz, taníts, vizualizálj és célozzátok meg a csillagokat.

A végére csak egy Temple Grandin idézetet hagynék:
“The worst thing you can do is nothing. (re: teaching children with autism)”

Jobangel HR Blog
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mi lesz, ha hazamennek a külföldi orvosok Nagy-Britanniából?

Az európai kontinensről érkezett orvosok 42 százaléka fontolgatja a hazatérést a brit szigetekről, ha az Egyesült Királyság elhagyja az Európai... Teljes cikk

Az Opel új tulajdonosa garanciát vállal a munkahelyek megőrzésére

Az eddigi bejelentések szerint a PSA az Opel új tulajdonosaként érvényesnek tekintené a GM által a németországi munkahelyek megőrzésére, az üzemek... Teljes cikk

Új ügyvezető igazgatója van a Bayer Hungáriának

Kárpát Krisztina tölti be a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatói posztját 2017. január 1-től - közölte a cég az MTI-vel. Teljes cikk

Orbán: megbüntetjük az osztrák tőkét, ha nem kérnek a munkavállalóinkból

Orbán Viktor szerint nem megy, hogy az osztrákok azt szeretnék, az ő tőkéjük szabadon áramolhasson Magyarországra, közben viszont a magyar... Teljes cikk

Befolyásos nők gyűltek össze Zágrábban

A politikai és üzleti életben fontos pozíciót betöltő 50 horvát és magyar nő részvételével rendeztek kapcsolatfejlesztő fórumot Zágrábban a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Egy újévi fogadalom: lecserélem a rossz állásom!

Az állásváltással kapcsolatos fogadalom elég gyakori, jött is jópár levél, hogy segítsek… - írja Jobangel a HR Blogon. Az önéletrajzok...