Módosultak a munkaerő-kölcsönzés szabályai

Mi a munkaerő-kölcsönzés? - dióhéjban a témáról
A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a munkaerő-bérléssel foglalkozó cég köt a dolgozóval munkaszerződést, melyben vállalja a munkavállaló foglalkoztatását egy másik cégnél. A munkaviszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos munkáltató jogokat így a bérbe adó gyakorolja, viszont a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb pontokban (pl. munkavégzés menete, munkaidő, stb.) a bérlő céggel megosztottan képviseli a munkáltatói jogokat. Ahhoz, hogy egy cég munkaerő-közvetítéssel foglalkozhasson a Munka Törvénykönyvének (Mt.) XI. fejezetében, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletben található kritériumoknak kell, hogy megfeleljen.

Melyek a munkaerő-kölcsönzést érintő változások 2007. április 1-jétől?
A 2007. április 1-jétől érvényes törvényjavaslat célja, hogy az alkalmi munkavállalást és a munkaerő-kölcsönzés egymásmellettiségét megszüntesse, valamint a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazokkal a jogokkal lássa el, mint a munkavállalókat.

A módosítás elsősorban a kölcsönzött dolgozók javadalmazását érinti és a következő főbb pontokban foglalható össze:

• a kölcsönzött munkavállalók a jövőben ugyanolyan díjazásban kell, hogy részesüljenek, mint azok a dolgozók, akik főállásban és munkaszerződéssel alkalmazottak. Ezt az intézkedést támasztja alá, hogy a következőkben a kölcsönbe vevő cégnek tájékoztatnia kell a munkaerő-kölcsönzőt, hogy a bérelt munkavállalóval azonos munkakörben dolgozók milyen jövedelemmel rendelkeznek az adott cégnél.
  
• a természetbeni juttatásokat a továbbiakban a kölcsönbe vevő biztosítja az ideiglenes munkaerőnek, eltérően az eddigi gyakorlattól, ami szerint a kölcsönbe adó továbbszámlázta a természetbeni juttatás értékét (pl. étkezési jegy, helyi közlekedési bérlet, stb.) a kölcsönbe vevőnek.
  

Az április 1-jétől életbe lépő módosítás problémája lehet, hogy a bérbe vevő cégek kénytelenek lesznek a meglévő, adott munkakörben dolgozó munkavállalóik béradatait a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek felé nyilvánossá tenni. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatoknak így túlzott betekintése lesz majd a bérbe vevő cégek jövedelemadataiba. További negatív következmény lehet a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozókra háruló nagyobb adminisztrációs feladat is.

Mi módosult a munkaerő-kölcsönzést érintően 2007. január 1-jétől?
Az év elején meghozott változtatások lényege a feketemunka és a kétes foglalkoztatási viszonyok háttérbe szorítása volt. Úgy is felfogható, hogy a munkaerő-bérlés átalakítási folyamatának első lépcsője a visszaélések megakadályozása volt, míg a jelenlegi változtatások már a méltányosság elvének megcélzásával messzebbre mutatnak.

• A 2007. január 1-jétől életbe lépő változások szerint a kölcsönbe adó és kölcsönbe vevő cégek között tulajdonosi átfedés nem lehet. A két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján sem állhat egymással kapcsolatban.
  
• Az év elejével született meg az a döntés is, amely értelmében nem lehetséges olyan munkavállaló bérlése, aki korábban a bérbe vevőnél állt munkaviszonyban. Amennyiben mégis valamilyen szervezeti változás miatt a vissza-bérlésre kényszerült a cég, úgy legkevesebb 6 hónapnak kell eltelnie a munkaviszony vége és a munkaerő-bérlés megkezdésének napja között.
  

Az év elejétől életbe lépő változtatások negatív következménye, hogy a hat hónapos határidővel a munkaerő-bérlés lételemét jelentő rugalmas foglalkoztatást nehezítette meg és hozta lehetetlen helyzetbe.

Mikor jelent megoldást a munkaerő-kölcsönzés?
A munkaerő-bérlés hatékony módszer lehet olyan esetben, amikor hirtelen szervezeti változások miatt a cégeknek egyszerre több dolgozóra van szüksége, akiket esetleg időszakosan tud csak foglalkoztatni. Ugyanakkor a speciális szakképesítéssel rendelkezőket (pl. mérnököket és informatikus végzettségű szakembereket) is egyre több cég alkalmazza a munkaerő-kölcsönzés keretein belül.

Nemcsak a szervezeti változások miatt állhat fenn ideiglenes munkaerőhiány egy-egy cégnél, amit gyorsan és hatékonyan lehet bérléssel pótolni, hanem a szezonalitás miatt is, például a szabadságolások idején, esetleg a táppénzen lévők pótlására is alkalmazható.

A munkáltató szempontjából pozitívum, hogy az adminisztratív terhek csökkenek, a dolgozó kiesése esetén teljes körű munkaerő-kereséssel gyorsabb az utódlás keresése. Végül mivel a kölcsönzési díj szolgáltatási díjnak minősül, ha a bérköltségek növelését el kívánja kerülni egy cég, szintén eredményes lehet a bérlés alkalmazása.

Munkavállalói vs. munkáltatói érdekek
Ugyan a legújabb jogszabály-módosításoknak köszönhetően a munkaerő-kölcsönzés kezd megfelelni eredeti rendeltetésének (gyors és rugalmas munkaerő-pótlás) illetve hosszú távon munkaerő-kihelyezés, még mindig leginkább a munkáltatók érdekeit szolgálják. Ugyan személyiségtől és beállítottságtól függően viszonyulnak a munkavállalók a munkaerő-bérléshez, sokuk számára nagy hátrányt jelent például, hogy elesnek a munkáltatói hitelektől vagy a bérlő cégeknél lévő egyéb juttatásoktól. A munkavállalókban érthető okokból kevésbé alakul ki a lojalitás a bérbe vevő cég irányába, és pontosan ezen kötődés hiánya miatt kevésbé lehetnek motiváltak és elkötelezettek a munkáltató iránt. Ugyanezt a problémát erősíti fel, hogy mivel a munkáltatói jogok megosztottak a bérbe adó és bérbe vevő között, egy-két napi szinten felmerülő kérdés megoldása jóval nehézkesebb és hosszadalmasabb.

Bérelhetünk-e munkavállalót külföldi bérbeadással foglalkozó cégtől?
A Munka Törvénykönyve 193/D. § (1) bekezdése szerint munkaerő bérbeadója csak olyan belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amely megfelel a törvényi és jogszabályi feltételeknek és az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásában áll.

A kölcsönbeadó nem lehet nem Magyarország területén működő társaság, amelynek oka egyrészt adózási másrészt munkajogi kérdés, amelyek a munkavállalók munkaviszonyra épülő jogának és bérbiztonságának erősítését, valamint a fiktív munkáltatók kiszűrését szolgálják.

Az viszont elképzelhető, hogy Magyarországon bejegyzett, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég nem magyar állampolgárságú munkavállalók bérlésével tevékenykedjen. Ekkor ugyanis a magyar jogszabályok alkalmazandók mind a munkavállaló-bérbeadó, mind, pedig a bérbeadó és bérbe vevő viszonyában.

Ha a munkavégzés külföldön történik, akkor a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó jogszabályai az irányadóak azzal, hogy a kiutazást csak akkor lehet megkezdeni, ha a munkavégzés helyén irányadó jog szerinti engedélyek beszerzése megtörtént. Az Európai Unióban a munkavállalók kölcsönzését a 96/71 EK rendelet (Irányelv) szabályozza, melynek alapja maga a Római Szerződés. Az EU területén kikölcsönzött munkavállaló az őt kiküldő ország joghatósága alatt marad, tehát ott lesz biztosított, illetve ugyanúgy megilleti a teljes körű szociális ellátás.


Mohácsi Györgyi