Módszertani kultúraváltás a nyelvi képzésben

A 2012-es statisztikák szerint Magyarország a nyelvtudás terén továbbra is az utolsó helyen áll az uniós rangsorban. Miért fontos ezt a szomorú statisztikát újra elővenni? Leginkább azért, mert a nyelvismeretet az Európai Unió már 2002-ben kulcskompetenciák élére tette. A kulcskompetenciák pedig az egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei. Nemcsak az egyének szintjét, de a vállalatok és gazdasági fejlődés szintjén is kiemelt a szerepe.

Az egyértelmű, hogy a képzési piacon a vállalatoknak és a szervezeteknek kimagasló hiánypótló szerepe van a képzésben. Ma már nincs az a munkahely, ahol ne lenne szükség nyelvismeretre - miközben a képzési források lecsökkentek, a hosszú távú elköteleződés beláthatatlanná vált, felgyorsult életünkbe egyre nehezebb heti több estét bezsúfolni a tanulásra. Nincsenek könnyű helyzetben ma a munkaadók, akiknek számít a saját munkaerő folyamatos képzése.

Az Élmény alapú nyelvtanulás egy olyan új módszer, ami a tapasztalati tanulásra épül. A tapasztalati tanulás lényege egészen egyszerű. Amivel nap mint nap foglalkozunk, megtapasztaljuk a munkánk, életünk során az észrevétlenül beépül a hosszú távú memóriába. Miért ne alakítanánk minden képzési programot úgy, hogy az valóban a nyelvtanulók igényeihez és céljához igazodjon?

Több évszázados megfigyelés bizonyítja, hogy ami érdekel bennünket, azt könnyebben megtanuljuk, ami érzelmileg is hat ránk, azt nehezebben felejtjük. A pszichológiai kutatások szerint (Amygdala alapelv) szerint a pozitív emóciókkal együtt tanultak a hosszú-memóriában tárolódnak és onnan előhívhatók bármikor. A negatív emóciókkal együtt tanultak esetében az információ a rövid-memóriában tárolódik, és onnan rövid idő alatt kiürül. Az érzelmek nélkül tanultak pedig nyom nélkül távoznak a memóriából.

Az Élmény alapú tanulás egy szemléletváltás is egyben, ahol a tanár szerepe a "segítő", facilitátor lesz. Fő módszer az együttműködés. A tanár feladata az ösztönzés, a tanulás segítése. El lehet felejteni a pedagógiából örökölt szemléletet, miszerint a tanár az irányító. Túl kell lépni a tankönyvlapozgatáson, munkafüzet töltögetésen.

Az órák 100 százalékban gyakorlatra épülnek, valós szituációk, élő helyzetek eljátszása, szimulálása, amiket akár vissza is lehet nézni egy-egy felvétel után és elemezni, hogy mik voltak az erősségei a szituációs gyakorlatnak. Fontos, hogy az élmény alapú tanítás mindig a sikerélmény erősítésére fókuszál, hibaként vagy javítani valóként egyszerre csak egy területre figyelünk. Így válik a tanulás pozitív élménnyé, hosszú távú gyakorlatias tudássá, ami növeli az önbizalmat és a motivációt.

A cél az lenne, hogy átkerüljön a hangsúly a hagyományosan frontális, zömmel lexikális ismeretközlő oktatásról a kompetenciák fejlesztésére. Miért ne tanulhatná mindenki azt, amire épp holnap vagy jövő héten szüksége lesz. Miért kellene összevonni az értékesítésben résztvevőket a könyvelőkkel például? A csoportalakításban az igények, célok, az emberi tényező adják az elsődleges szempontot. Az Élmény alapú tanulás valóban élményt nyújt, megtanítja a tanulókat a nyelv használatára, alkalmazására és szeretetére. Egy csapásra meg mernek szólalni, felveszik a telefont és könnyedén mennek be tárgyalásokra.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyi kompetenciáknak egy-egy munkakör betöltése esetén, mint az elsődlegesen technikai kompetenciáknak. A munkahelyi kompetenciák azok, amik az általános és szakmai, technikai készségeket kiegészítik, teljesebbé teszik. Ezek birtokában a munkavállalók megfelelőbben tudnak alkalmazkodni a megváltozott munkakörülményekhez, a változtatások bevezetéséhez.

A főbb munkahelyi kompetenciák: rugalmasság, kreativitás, önálló döntéshozatal, idegen nyelv ismerete, magabiztosság, kritikus szemlélet, lehetőségek feltárása, felelősségtudat, cselekvőképesség.

Az Élmény alapú tanulásban az a fantasztikus, hogy a nyelvtudás mellett a munkahelyi készségeket is fejleszti, hiszen a feladatokban muszáj használni a probléma megoldást, döntéseket kell hozni, együtt is működnek a csapattagok és még sorolhatnám. A faladatok változatosságát garantálja, hogy a szerepjátékok mellett kooperatív feladatok, projekt feladatok, viták is színesítik a képzési programot. Fontos kiemelni azt, hogy az élmény alapú tanulás akár kezdő szinttől is alkalmazható, nem megyünk el a nyelvhelyességi hibák javítása mellett, szókincsbővítés vagy hallásértés fejlesztése mellett sem. Valamennyi készséget a gyakorlati példák során fejlesztjük, csoportosan megbeszéljük.

A tanuló társadalom jellegzetessége, hogy tagjai életük során többszöri munkahelyváltásra kényszerülnek, és ezért képzések során vesznek részt. Mindenki számára fontos a képzési minőség és lehetőségek fenntartása. Addig is, míg a képzők a túlélésért küzdenek és az ország azzal van elfoglalva, hogy ki taníthat nyelvet, milyen engedélyekre van szükség és mi a módja ennek a vadonatúj adminisztrációnak a felnőttképzésben, érdemes azon is elidőzni, hogy milyen módszerrel élénkíthető a tanulási kedv, hogyan lehet a javunkra fordítani a környezeti változásokat.

Elérkezett a módszertani kultúra megújításának ideje. Miért éri meg a vállalatoknak is az újításban gondolkodni? Többek között, mert nem kell elköteleződni a hosszas, tankönyv alapú, lexikális oktatás mellett, rövidebb és rugalmasan integrálható, moduláris képzések célirányosan fejlesztik a saját munkavállalók nyelvi és munkahelyi készségeit. A költségek jelentősen csökkennek, az eredmény érezhetően növekedik, a munkavállalók motivációja és lojalitása szintén nő.

Jászberényi-Király Szilvia
felnőttoktatási szakértő
Jelenlét Oktatási Központ