motiváciOSCAR
Ma hajnalban kiosztották az amerikai Filmakadémia legnagyobb éves elismerését, az Oscar-díjakat. De vajon mennyire tud egyáltalán tárgyilagos lenni egy ilyen díj, egy ennyire szubjektív műfajban? Hogyan változnak az elvárások? És mi köze van mindehhez a HR-nek? Papp Tamás István, HR szakember szerint a teljesítményértékeléshez nagyon is sok.
Talán kissé nyers, de mégis "tartalmas" vezetői hitvallás a motiváció lényegéről Louis B. Mayer producer, a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió társalapítója és az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) megalapításának kezdeményezője szájából. Egyébként ez az AMPAS ítéli oda, immáron több mint 90 éve, a világ leghíresebb és az egyik legrangosabb filmes elismerését az Academy Award-ot, ismertebb ragadványnevén az Oscart...
A teljesítményértékelési és elismerési (TÉR) rendszerekkel szemben támasztott egyik legfontosabb szempont, ami tulajdonképpen az Oscar-ra is igaz, az objektivitás, amely biztosítani képes az értékelő által kitűzött - egyértelműen meghatározott, behatáridőzött - elvárás, vitára okot nem adható módon történő mérhetőségét, illetve értékelhetőségét. Csuda jól hangzik, csak sajnos a való életben, az esetek egy jelentős részében ez nem valósul meg, aláásva ezzel az egész teljesítményalapú ösztönzési gyakorlatot és nem kicsit rombolva a TÉR egyébként sem túl pozitív nimbuszát. Mindezek oka pedig nem kis részben abban keresendő,
- hogy a célkitűzések nem könnyű feladatát sok vezető egyszerűen nem akarja vagy nem tudja megugrani (de ennek megoldása szervezet-, illetve személyzet-fejlesztési/vezetőfejlesztési kihívás);
- másrészt viszont sok, főként szolgáltató típusú vagy magas hozzáadott értékű, szellemi produktumot létrehozó munkakör a termelés/gyártás/értékesítésben jól alkalmazható abszolút vagy relatív skálázású „darab”, vagy „idő”, vagy „forint”, vagy "elérendő cél" alapú, objektív mérőszámok mentén érdemben egyáltalán nem, vagy nem igazán értékelhető.
Mindezek viszont nem azt jelentik, hogy az ezekben a munkakörökben nyújtott teljesítményeket ne lehetne, sőt ne lehetne objektíven - akár konkrét számok mentén - megítélni. Csak az objektivitást vagy más szóval a tárgyilagosságot nem feltétlenül valamiféle terv és tényszámok különbségeként, hanem például az egyénenként szubjektív sokaság objektív manifesztumaként érdemes értelmezni és persze alkalmazni, no meg persze elfogadni…
És ennek talán leglátványosabb, eklatáns példája, a fentiekben már említett és épp csak lezajlott, a világ egyik legfontosabb, de mindenképpen legismertebb teljesítményértékelési és elismerési folyamata, az Oscar díjak odaítélésének és átadásának procedúrája. A legjobb filmnek járó Oscar-díjat az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ítéli oda 1929 óta minden évben a díjátadás évét megelőző év legjobb filmjének. A díjat 1950-ig a film gyártója vagy stúdiója, 1951 óta pedig a producerei kapják. Ez az egyetlen olyan Oscar-kategória, amelynél az Akadémia minden tagja (több, mint 6000 értékelő!) jogosult jelölni és szavazni.
A jelölés, illetve maga a szavazás, bár vannak természetesen bizonyos értékelési keretek, szempontok, szakmai aspektusok, de alapvetően egy egyéni, szubjektív véleménynyilvánítás (nem is hívja senki az Oscar odaítélésének folyamatát teljesítményértékelésnek, pedig végső soron az - pláne ha háeres szemüvegen keresztül nézegetjük). És mint minden hasonló, a gazdasági életben is gyakran alkalmazott „felmérés”, „kérdőív” vagy „360-fokos értékelés” alapú véleményeztetés esetén is, az Oscar odaítélésénél sem történik más, minthogy az egyéni szubjektív értékelések sokasága manifesztálódik egy objektív és - többé-kevésbé - általánosan elfogadott értékítéletté. Eltérő vélemények, merőben különböző megítélések, ellentétes kritikai hangok, illetve ebből adódó felháborodások, értetlenkedések, nyílt vagy rejtett konfliktusok - mint minden más, még a legobjektívebb TÉR értékeléseknél és elismeréseknél is - előfordulnak természetesen, de akkor is, az egyénenként szubjektív sokaság objektivitásának eredményeként a legjobb filmnek járó Oscar-díjat az Oscar-gála legvégén osztják ki, mint a filmipar legtekintélyesebb díját, a legjobb kollektív teljesítmény szakmai elismeréseként.
Amennyiben el tudjuk fogadni - HR-es körökben legalább - hogy az Oscar-díj nem más, mint egy szubjektív teljesítményértékelés objektív manifesztuma, akkor azon sem szabad elcsodálkoznunk, hogy mint minden TÉR rendszer esetében, úgy az Oscar-nál is - akár értékelési időszakról értékelési időszakra - változnak/változhatnak az értékelési célkitűzések, szempontok vagy ép mutatószámok. Nos, tavalyi sajtóértesülések szerint, az Oscar-díj kiosztásáért felelős AMPAS szigorított is a „legjobb film” kategória elnyerésének feltételrendszerén, amely értelmében 2024-től csak azok a filmek kaphatják meg az áhított legjobb filmnek járó szobrocskát, amelyekben
- a film szereplői között legalább egy főszereplő vagy jelentős mellékszereplő, valamilyen faji/etnikai kisebbségből származik;
- a szereplők legalább 30%-a két „alulreprezentált” kisebbségből származik;
- vagy a film témája, központi története egy ilyen „alulreprezentált” kisebbség valamilyen ügyével foglalkozik (az Akadémia egyébként alulreprezentált kisebbségként tekint a nőkre, a színes bőrűekre, az LMBTQ-ba tartozókra, valamint a fogyatékossággal élőkre).
Továbbá
- a film készítői között legalább két vezető munkakörben, alulreprezentált csoportot képviselő munkatársak dolgoztak (legalább egyikük faji vagy etnikai kisebbséget képviselve);
- legalább hat másik stábtag faji/etnikai kisebbséghez tartozik;
- a stáb 30 %-a valamelyik alulreprezentált kisebbségi csoport tagja.
Szóval, nagyon úgy tűnik, hogy a filmkészítőknek, akik számára az Oscar a teljesítményük talán legfőbb elismerésének számít, messze nem elegendő „csak” egy jó filmet készíteniük. Bizony - ahogy annak idején Louis B. Mayer megjósolta - számos elvárásnak, mutatónak, teljesítményértékelési szempontnak is meg kell felelniük, és kezüket-lábukat törik az igyekezettől, hogy ezt meg is tegyék, annak érdekében, hogy - feledve a jegybevételeket, a profitot, vagy a nézettségi adatokat - a gálák gálájáról egy aranyozott kis szobrocskával térhessenek haza…
Nyitókép: analogicus képe a Pixabay -en.
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
Jubileumi évéhez érkezett az Év Projektmenedzsere Díj, amelyet immár 25. alkalommal ítélt oda a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla. Az idei... Teljes cikk
A munkaerőpiacon ma már nemcsak a tapasztalat számít: egyre nagyobb előnyt jelent, ki tud hatékonyan dolgozni AI-eszközökkel. A legtöbb... Teljes cikk
A járvány utáni évek rugalmassága leáldozóban van: egyre több cégvezető követeli vissza dolgozóit az irodába, szigorítja a teljesítménymérést... Teljes cikk
- Felmérés: ilyen munkahelyen akarnak dolgozni a magyarok 2 hónapja
- Vissza az irodába és vissza a múltba - miért kezdenek főnökösködni a vezetők? 3 hónapja
- Átadták a Mentor Oscar-díjakat 4 hónapja
- Otthon hervad, az irodában "virágzik" a dolgozó – ezért szigorít a világcég 4 hónapja
- Csak a dolgozók ötöde állítja, hogy munkaadója figyeli az AI használatát 5 hónapja
- A modern laptopok forradalma: mélyreható elemzés a 2025-ös trendekről és a Black Friday stratégiai jelentőségéről 5 hónapja
- A dolgozók közel fele szerint a főnökük nem érti őket 8 hónapja
- 6 tipp, hogy fizikailag és szellemileg is pörögj 8 hónapja
- Így változott a gazdaság teljesítménye a KSH friss adatai szerint 8 hónapja
- Orbán Viktor: Magyarország jövője nem csupán a pártokon, hanem elsősorban a teljesítményen múlik 8 hónapja
- Visszaszoruló HR, előretörő technológia: íme a női vezetők új prioritásai 8 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa