Munka és tanulás az Egyesült Államokban

Osztheimer István jelenleg a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjában tölti rezidens képzését. "Még akkor felvételiztem a Kardiológiai Központba, mielőtt kimentem volna Amerikába, de akkor már tudtam, hogy megnyertem az ösztöndíjat. Abban az időben itt összesen öt hely volt rezidensek számára és úgy éreztem, hogy kifejezetten nagyra értékelték azt, hogy az USA-ban fogok tanulni egy évet" - meséli. "Miamiban dolgoztam egy kardiológiai osztályon. Betegekkel közvetlenül nem foglalkozhattam, mert ahhoz kint is szakvizsga kellett volna, ezért különböző klinikai kutatásokban vettem részt, amikből nagyon sokat tanultam. A hozzáállásom is sokat változott a kint töltött egy év alatt, mert Amerikában egy kicsit másképpen tanítanak, mint nálunk. Sokkal problémaorientáltabb az oktatás, és így én sokkal több gyakorlati tudást szívtam magamba, amelyhez amúgy remek elméleti alapokat kaptam a Semmelweis Egyetemen" - vélekedik Osztheimer István.

Könnyebb, átláthatóbb előrejutás

A fiatal rezidens beszámolt egy helyi különlegességről a "lunch session"-ről. "Kint a kórházakban minden nap van egy egyórás előadás ebéd közben. Erre nem kötelező beülni, de szokás, és még a főorvosok is részt vesznek rajta. Ilyenkor beszélik meg a betegeket és a fontosabb kérdéseket is. Előfordul olyan is, hogy egy cég jön előadást tartani és bemutatják az új orvosi eszközeiket." István megjegyezte, kint is ugyanannyit - 12 órát - dolgozott mint itthon. "Ami ott jobb, hogy sokkal egyértelműbb a perspektívák vannak az előrejutásban. Tökéletesen lehet látni az utat, már kezdő orvosként is, hogy mikor lehet majd feljebb lépni és ez jó pár évre előre látható. Ennek megfelelően rendezettebbek a viszonyok és a befektetett munka jobban megtérül." Hatalmas különbségnek látja Magyarország és az USA között a szakirodalom elérhetőségét. "Kint, a könyvtárban bármit meg lehet találni" - mesélte Osztheimer.

Az ösztöndíj után könnyebben talált munkát

Kerekes József 2007- 2008-ban volt az USA-ban az ösztöndíjprogrammal, előtte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett. "Több szempontból is előnyömre vált az egyéves amerikai munka az állásinterjúk során. Először is, nem dobtak ki az első körben, mert szinte mindenhol felkapták a fejüket arra, hogy egy évig az USA-ban dolgoztam programozóként, másrészt pedig senki nem kérdőjelezte meg az angoltudásomat. Három hónap aktív keresés után kaptam meg a mostani állásomat" - számolt be tapasztalatairól Kerekes József, aki jelenleg a GE Money csoporthoz tartozó Budapest Banknál dolgozik IT projektmenedzserként.

Azonnal a mélyvízben

Az ösztöndíj alatt Kaliforniában dolgozott a Szilícium-völgyben, amelynek elmondása szerint egészen sajátos hangulata van. "Nagyon sok itt a külföldi és a munkák nagy része a high tech szektorban kínálkozik. Közel 400 ezer high tech állás van, így rengeteg mérnökkel lehet itt találkozni és sok jó kapcsolat alakítható ki." Kerekes József megjegyzi, a munkaadók nem fektetnek túl sok energiát a gyakornokok betanításába, de ez az ösztöndíj nem is erről szól. "Egyből bedobnak a mélyvízbe, de szerintem már otthon is csak olyanokat válogatnak ki, akik ezt meg tudják csinálni. Úgy látja, ezzel a tapasztalattal el tudna helyezkedni külföldön is sokkal magasabb fizetésért, de vállalta, hogy három évig nem megy külföldre és ezt nem is bánja. (Az ösztöndíjban részesülők ugyanis három évi nem dolgozhatnak külföldön, máskülönben vissza kell fizetniük az ösztöndíjukat.)

Új barátokat köszönhet az ösztöndíjnak

Molnár Bálint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett esztétika-kommunikáció szakon, amerikai gyakorlatát egy hollywoodi produkciós cégnél töltötte. Mivel azóta átnyargalt a vállalati kommunikáció területére, ezért közvetlenül nem hasznosítja a kint megtanultakat, ő inkább mást profitált. "Élettapasztalatként volt fontos, mert komoly kihívás egyetemistakent helytállni egy idegen országban, fél évre otthont teremteni, kapcsolatokat építeni és egy addig ismeretlen közegben dolgozni. A kapcsolatok terén pedig mai napig tartó ismeretségeket, barátokat szereztem Amerikában."

Aki kedvet kapott a HAESF Professional Intership ösztöndíjához és jövő tavasszal menne, annak október 15-ig van ideje pályázni. A feltételek között szerepel, hogy a régi 5 éves egyetemi képzésből, vagy a bolognai rendszerben a 3+2 éves képzésből legalább 4 évet elvégeztek, de nyitva áll az ösztöndíj lehetősége a PhD hallgatóknak és a már egyetemi diplomával rendelkezőknek is.

Az ösztöndíjprogramról

"A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) az amerikai Kongresszussal együtt arra hozta létre öt évvel ezelőtt a HAESF programjait, hogy mind pályakezdő, mind tapasztalt szakemberek tapasztalatot szerezzenek az Egyesült Államokban, majd onnan visszatérve, azt Magyarország gazdasági-társadalami fejlődése érdekében hasznosítsák" - mondta Szalay Katalin programmenedzser. A Professional Internship programon részt vevők az USA-ban tölthetnek el egy 6-tól 12 hónapig terjedő szakmai gyakorlatot egy-egy olyan neves amerikai cégnél vagy non-profit szervezetnél, amelyet a HAESF kutat fel számukra egyéni végzettségük, érdeklődésük és karrierterveik alapján.

Dorofejev Tamara
monster.hu