Munkaerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban - Észtország

Észtország munkaerőpiaca elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorokban - turizmus, tranzitkereskedelem, pénzügyi szolgáltatások - foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót. A legfontosabb ipari ágazatok a papír-, fa- és textilipar. A lakosság 10 százalékának jövedelme erdészetből, mezőgazdaságból és halászatból származik. A tradicionális mezőgazdasági ágazatok - tejtermelés és gabona-termesztés - mellett egyre gyorsabban fejlődnek az alternatív tevékenységek, mint például az olajkultúrák és a bogyósok termesztése, valamint a falusi turizmus. Ezen területek további felfejlesztése érdekében a munkajogi szabályozás a kiskorúak tekintetében el is tér más uniós tagállamok munkajogi rendelkezéseitől. A gyógynövényeknek pedig olyan különleges erőt tulajdonítanak az észtek, hogy ezek termesztését és szedését munkajogi szabályozással is igyekeznek biztosítani.

Magyar állampolgárok tartózkodása Észtországban

Magyar Köztársaság állampolgára, tartózkodásának regisztrálása nélkül, 90 napig tartózkodhat és vállalhat munkát egyhuzamban Észtországban. Az észt szabályok megkülönböztetik a tartózkodási engedélyt és a tartózkodási jogot. Ez annyit jelent, hogy magyar állampolgár észtországi tartózkodási jogát csak meghatározott körülmények alapján lehet megtagadni, illetve korlátozni. Bár már az országba belépés napjától kezdve vállalhat munkát magyar állampolgár Észtországban, a három hónapot meghaladó időtartamú munkaszerződés és az észtországi adózás alapján történő munkavégzéshez különböző hivatalos okmányok beszerzése szükséges. A három hónapnál rövidebb munkavállalás esetén a munkavállalóra nem hárul regisztrációs kötelesség, de kivételes esetekben szükséges lehet a különböző tanúsítványok beszerzése.

Magyar állampolgár munkavállalása Észtországban

Munkavállaláshoz észt személyi szám megszerzése szükséges, és ehhez a munkavállalónak a helyi önkormányzatnál (kohalik omavalitsus) kell regisztráltatnia magát az észt nemzeti nyilvántartó rendszerben (rahvastikuregister). A regisztrációhoz szükséges a lakóhely tulajdonosának hozzájárulása, ami az érvényes bérleti szerződés bemutatását jelenti. Továbbá a Helyi Állampolgársági és Migrációs Hivatalban (Kodakondsus- ja Migratsiooniamet, azaz KMA) észt személyi igazolványt (isikutunnistus vagy ID-kaart) kell kérni. A kérvény kitölthető észt, orosz vagy angol nyelven. Kitétel még, hogy a munkavállalónak írásbeli munkaszerződést kell aláírnia. Munkavállalás történhet munkaszerződés (tööleping) vagy megbízási szerződés (töövotuleping) alapján. Ha a munkaszerződés (tööleping) több mint két hétre szól, azt írásba kell foglalni, de javasolt bármely munkavállalásra irányuló szerződés írásba foglalása függetlenül az időtartamtól.

Egészségügyi biztosítás magyar állampolgároknak Észtországban

A személyi igazolvány lehetőséget ad arra is, hogy tulajdonosa észt egészségügyi biztosítással rendelkezzen. Az észt egészségügyi biztosítás alanyi jogon jár az alkalmazottaknak, a gyerekeknek, a tanulóknak, a nyugdíjasoknak és az ápolásra szorulóknak, amit azonban kérelmezniük kell. Az észt egészségügyi biztosítás megszerzéséhez szükséges a magyarországi Egészségügyi Pénztárnál lévő biztosítási jogviszony megszűntetése, és a munkaadó köteles kérelmezni az új biztosítási jogviszony létesítését az Észt Egészségügyi Pénztárnál (Eesti Haigekassa).

Kiküldött munkavállaló esetében, aki magyar cégnél dolgozik és Magyarországon adózik, de Észtországban egészségügyi biztosítást kér, a biztosítási jogviszonyát nem kell megszűntetnie, hanem az adott formanyomtatványt kell kitölteni és azt az Észt Egészségügyi Pénztárhoz (Eesti Haigekassa) kell benyújtania. Az Észtországba kiküldött, illetve ingázó munkavállaló családtagjainak is jár észt egészségügyi biztosítás.

A munkaszerződések sajátosságai

Az észt szabályok alapján természetes személy vállalhat munkát munkaszerződés (tööleping) vagy megbízási szerződés (töövotuleping) alapján. Mivel látszólag nincs nagy különbség a két szerződésfajta között, gyakran az észt munkaadók sincsenek tisztában a szabályozás kérdéseivel. A munkaszerződésben és a megbízási szerződésben alkalmazott munkavállalókra vonatkozó adószabályokban, és az adók mértékében lényegi eltérés nincs. A munkaszerződés a legtöbb esetben nagyobb jogi védelmet nyújt a munkavállaló számára, mint a megbízási szerződés, mivel vita esetén a munkavállaló több helyről kaphat segítséget és általában a munkaadóra hárul a tények bizonyítása. A munkaszerződésekben nem lehet kedvezőtlenebb feltételeket megállapítani a munkavállaló részére, mint amit az észt munkajog törvényi szabályozása előír. Megbízási szerződésben viszont a felek ettől lényegesen eltérhetnek, például a munkaadó nem köteles fizetett szabadságot adni a munkavállalónak, ha az nincs külön a szerződésben megállapítva.

Az észt munkaerőpiacon lehetőség van részmunkaidős, határozott- és határozatlan idejű munkaszerződések megkötésére is. A részmunkaidős foglalkoztatás feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek a teljes munkaidős foglalkoztatásnál, kivéve, ha azt objektív okok igazolják, melyeket törvény és kollektív szerződés is jóvá hagy. Határozott idejű munkaszerződés megkötésének feltételeit szigorú szabályozások alkotják, amelyek alapján csak egy meghatározott feladat elvégzésére-, illetve szezonális munkára köthető, vagy, ha a munkáltatónál ideiglenesen megnőtt a munka mennyisége. Határozott idejű munkaszerződés időtartama pedig nem haladhatja meg az öt évet. Amennyiben ugyanarra a munkára történő két határozott idejű munkaszerződés megkötése közötti időtartam nem haladja meg a két hónapot, úgy a jogviszony határozatlan idejűvé válik.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek adatait, a szerződés megkötésének dátumát, határozott időtartamra vonatkozó szerződés esetén a szerződés időtartamát és annak alapját, a munkakör megnevezését és a munkaköri leírást, a munkavégzés helyét, a bérfeltételeket, a munkavégzés idejét és időtartamát, a szabadságokat, és a szerződés felmondására vonatkozó feltételeket. Amennyiben ezek az adatok nem szerepelnek a szerződésben, kérdéses lehet, hogy munkaszerződéssel van-e dolgunk. Ha kétség vagy kérdés merül fel a szerződéssel kapcsolatban, vagy ha a leendő munkavállaló nem ismeri a szerződés nyelvét, mindenképpen érdemes segítségért folyamodnia. Ha vita merül fel, hogy a kérdéses szerződés munkaszerződés-e, a munkaadónak kell bizonyítania az ellenkezőjét.

Munkavállalónak minősül a 18. életévét betöltött aktív-, illetve a korlátozottan aktív természetes személy. Törvény előírhat bizonyos munkavállalói csoportok számára magasabb korhatárt is. A kiskorúak Észtországban is csak korlátozások mellett foglalkoztathatók. Általános szabályozás, hogy 15 év alatti gyerek nem vállalhat munkát, kivéve a könnyű munka eseteit, amelyre a kormány jegyzéket állít össze. Könnyű munkára 13 éves kortól foghatóak a gyerekek.

Könnyű munkának minősül Észtországban a kerti növények palántázása, gyomlálása, öntözése, kivéve a növényvédő szerekkel kezelt területeken. Ide sorolja még az ész törvény a betakarítást, bogyók szedését, gyógynövények gyűjtését és szárítását, gyümölcsök, zöldségek tisztítását és előkészítését eladásra. A kereskedelemben könnyű munkának minősül az áruk címkézése, kicsomagolása, polcon való elhelyezése, kisebb tárgyak becsomagolása. Vendéglátóiparban a 15 év alatti kiskorúak táblákat festhetnek, edényeket tisztíthatnak, moshatnak. A kézművesség területén emléktárgyakat készíthetnek és értékesíthetik is azokat. Természetesen mindez csak a kiskorú törvényes képviselőjének beleegyezése mellett végezhető. A tevékenységre pedig munkaszerződést kell kötni, amelyben nem köthető ki próbaidő. A könnyű munka végzésének lehetőségét munkaügyi ellenőrnek is jóvá kell hagynia, melyet az ellenőrök rendszerességgel ellenőriznek is.

Az eredmények teljesítésére vonatkozó mutatókat a munkáltató határozza meg. Amennyiben a munkáltató nem elégedett ez elért teljesítménnyel, a próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát. Ugyanilyen azonnali hatályú felmondási lehetősége van a munkavállalónak is. Az észt munkajogi szabályozásban a próbaidő nem haladhatja meg a négy hónapot. Továbbá próbaidő kikötése nem alkalmazható kiskorúak foglalkoztatása esetében és a fogyatékossággal élők szakmai munkája során.

A fizetés

A munkavállaló munkaszerződés alapján végzett bérét havonta fizeti a munkaadó bankszámlára való átutalással, ha a munkaszerződés másként nem említi. Az átutalás költségeit a munkaadó fizeti. Észtországban a törvényileg meghatározott minimálbér 2009. januári adatok alapján 4350 korona. A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés esetén a szerződő felek ezektől a feltételektől eltérhetnek.

Az észtországi munkavállalóknak is adóterhekkel kell számolniuk. Ilyen adóteher a jövedelemadó (tulumaks), ami megfelel a magyar személyi jövedelemadónak, mértéke jelenleg 20 százalék, ami évente 1 százalékkal csökken, amíg eléri a 18 százalékos mértéket 2011-re. A munkanélküli járulék mértéke 0,6 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke pedig 2 százalék. Ezeket az adókat a munkaadó levonja a bruttó fizetésből. Ezen kívül érdemes tisztában lenni azzal, hogy 33 százalék társadalombiztosítási járulékot (sotsiaalmaks) és 0,3 százalék munkanélküli járulékot a munkaadó köteles befizetni az adószervekhez a munkavállaló javára. Ezek nem vonhatók le a szerződésben megállapított bruttó bérből, a társadalombiztosítási járulék a munkaadó adóterhe.

Munkaidő

Észtországban a normál munkaidő nem haladhatja meg a napi nyolc, illetve a heti negyven órát. A szombat és a vasárnap szünnap. Főszabály szerint a munkaidő egy héten túlórával együtt legfeljebb 48 óra lehet. Éjszakai munkának minősül a 23.00 óra és 6.00 óra között végzett munka.

Munkaszüneti napok

Január 1. (Újév), február 24. (A Függetlenség Napja), április 10. (Nagypéntek), május 1. (Munka Ünnepe), június 23. (A Győzelem Napja), június 24. (Szent Iván-nap), augusztus 20. (A Függetlenség visszanyerésének Ünnepe), december 25-26. (Karácsony). Szent Iván napja karácsony mellett Észtország legfontosabb ősi, nyári ünnepe. Szent Iván-nap előestéjén, a magas helyen rakott máglyának és a Szent Iván éjjelén gyűjtött gyógynövényeknek különleges erőt tulajdonítanak az észtek. Ilyenkor, mint karácsony éjjelén is, úgy hiszik, hogy az összes jó és gonosz erő mozgásban van, ezért ezt az éjszakát mágikus tevékenységek űzésére alkalmasnak tartják. Szent Iván-napjával véget érnek a mezei munkák és kezdetét veszi a kaszálás ideje.

Nyugdíjak

Az észt nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül, ellátásai kiterjednek valamennyi észtországi lakosra. Az észt baleseti nyugellátási rendszer is társadalombiztosítási alapokra épül, mely nyugellátások minden munkavállalóra kiterjednek. A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállaló nem fizet járulékot, a munkáltató pedig a bérköltség 33 százalékát fizeti be járulékként. Az állami költségvetés biztosítja az ellátások további fedezetét. A járulékok biztosítják a betegségi és anyasági, illetve az üzemi baleseti ellátások fedezetét is.

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63 év, nők esetében 60 év. 2016-ig a nők nyugdíjkorhatára is 63 évre emelkedik. Az öregségi nyugdíj igénylésének feltétele legalább 15 év szolgálati idő teljesítése Észtországban.

Korai nyugdíj igényelhető az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt maximum 3 évvel. Kedvezőbb feltételekkel nyújtható öregségi nyugdíj bizonyos esetekben, legalább 15 év szolgálati idő megléte esetén 5 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt. Szintén korábban mehetnek korkedvezményes nyugdíjba egyes nehéz vagy veszélyes munkakörben dolgozók, illetve az olyan munkakört betöltők, amelyet egyébként nem lehet az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig betölteni (pl. bányászok, pilóták, tengerészek), amennyiben az adott munkakör esetében előírt szolgálati idővel rendelkeznek.

A nyugdíj minimum összege 2009. április 1-je óta 1793,44 észt korona/hó. A korai nyugdíj esetén a nyugdíj összege annyiszor havi 0,4 százalékkal csökken, ahány hónappal a korhatár betöltése előtt vonul valaki nyugdíjba. Amennyiben valaki a nyugdíjkorhatár elérése után még nem igényli a nyugdíjat (halasztott nyugdíj), havonta 0,9 százalékkal nő a nyugdíjának összege.

Családi támogatások

A családok pénzügyi támogatásainak öt fő csoportját különböztetik meg Észtországban. A gyermekgondozási segélyt, a szülői támogatásokat, az általános családi támogatásokat, az adókedvezményeket és az üdülési támogatásokat. Ezeken felül az önkormányzatok további támogatásokkal is segíthetik a családokat.

A gyermekgondozási segélyt az egészségbiztosítási pénztár folyósítja az anya korábbi munkabérének 100 százalékos kompenzálásaként a szülést megelőző és követő 140 napon keresztül. Ikerszülés vagy a szülésnél felmerült komplikációk esetén a támogatást további 14 nappal meghosszabbíthatják.

A szülői támogatás célja, hogy a szülési szabadságon lévő szülő életkörülményeit fenntartsa. Az összeg a szülő korábbi fizetésétől függ, de nem lehet kevesebb havi 2200 koronánál (141 EUR). A támogatást a gyermekgondozási segély fizetésének megszűnte után kezdik folyósítani. A két támogatási forma folyósításának hossza együttesen 365 nap.

Általános családi támogatások körébe tartozik a születési juttatás (192-240 EUR), az örökbefogadási támogatás (192 EUR), gyermeksegély (20 EUR havonta), családi pótlék (19-38 EUR gyermekenként havonta), támogatás 3 gyermeknél nagyobb családok részére (10-24 EUR gyermekenként negyedévente), hármas ikrek támogatása (60 EUR családonként negyedévente), 7 vagy több gyermeket nevelő szülő támogatása (154 EUR havonta), egyedülálló szülők támogatása (20 EUR havonta), gyámság alatt álló gyermek támogatása (57 EUR havonta), beiskolázási támogatás (29 EUR), besorozott gyermek után járó támogatás (48 EUR havonta).

Javaslatok Észtországba készülő magyar munkavállalók számára

A magyar Külügyminisztérium azt javasolja az Észtországban munkát vállalni akaró személynek, hogy ha nem ismeri észtországi munkaadóját vagy a munkát közvetítő személyt, intézményt, ne induljon el érvényes munkavállalási szerződés vagy legalább előszerződés nélkül. A Külügyminisztérium ugyancsak nem javasolja az észt, orosz vagy angol nyelvtudás hiányában az elindulást, ugyanis ilyen esetben a munkavállaló fokozottan lehet kiszolgáltatott helyzetben. Javasolja továbbá, hogy az Észtországba érkező munkavállalók ragaszkodjanak ahhoz, hogy az elvégzendő munkáról, ennek különféle paramétereiről írásban is kapjanak utasítást. A munkaadó részéről történő minőségi kifogások esetén minden esetben igyekezzenek írásbeli nyilatkozatokat, dokumentumokat kérni a munkaadótól, fényképeket készíteni és tanúkat hívni, vagy akár a rendőrséget illetve munkaügyi ellenőrt megkeresni.

Munkaügyi viták eldöntésében a Magyar Köztársaság Nagykövetsége nem illetékes, és ezeknek a vitáknak az eldöntésére végső soron a bíróság illetékes. A Nagykövetség viszont tud arról felvilágosítást adni, hogy mely non-profit szervezetek foglalkoznak jogsegély nyújtásával Észtországban, magyar nyelven.