Munkaerő-piaci körkép Nyíregyházáról: csökkent a reálkereset

Fábián Gergelynek, az egyetem dékánjának a közlése szerint a nyíregyházi háztartások havi nettó jövedelmének átlaga két évvel ezelőtt (2008) 177 000 forint volt, tavaly ugyan enyhén, de 184 047 forintra nőtt az összeg - az emelkedés azonban nem érte el a két év inflációjának a mértékét, így reáljövedelem-csökkenés sújtotta a családokat. A háztartásokban élők egy főre jutó jövedelme a 2008-as 69 552 forintról 2010-re 68 504 forintra apadt.

A társadalomtudományi kutatás adatai alapján a legnagyobb jövedelemmel a nyírségi nagyváros Korányi úti "úri negyedében" élők rendelkeznek, tavaly 225 511 forint volt az átlagkeresetük. Az összeg egyébként az ő esetükben is csökkent, hiszen két évvel ezelőtt még 232 350 forint volt a bevételük havonta. A legrosszabbul keresők - köztük döntően a roma kisebbséghez tartozók - a Huszártelepen élnek, az ottani lakók átlagkeresete a múlt évben 79 845 forint volt. S az ő jövedelmük esett vissza a legnagyobb mértékben, hiszen 2008-ban még 94 333 forint jutott egy ottani háztartásra. A huszártelepiek mellett a második legrosszabb jövedelemátlaggal a bokortanyákon élők rendelkeznek, tavaly 162 450 forint volt a keresményük, szemben a két évvel korábbi 168 555 forinttal.

A jövedelmi helyzet változása egyfajta polarizálódást mutatott 2008 és 2010 között. A kutatás adatai alapján a szélső társadalmi csoportok eltávolodtak a középrétegtől, és nőtt a szegények és a gazdagok aránya a közel 120 ezres közösségben. A jómódúaké 4,6 százalékról 5,4 százalékra emelkedett, a szegényeké pedig 9,4-ről, 11,4 százalékra. A felső középréteg aránya most 26,5, a középrétegé 29,4, míg az alsó középrétegé 27,6 százalék a felmérés megállapítása szerint. A felső középréteghez tartozók többen vannak 1,3 százalékkal, a középréteg és az alsó középréteg tagjainak tábora azonban zsugorodott 3,4, illetve 0,4 százalékkal.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a társadalom minden rétegében meghatározó a rossz közérzet, még a két szélső csoport esetében is jellemző. A szegénynek tartott emberek 80 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszabb lett az anyagi helyzete, de a legtehetősebbek között is jelentős, 46 százalékos volt ez az arány. A megkérdezett nyíregyháziak 17,6 százaléka válaszolt úgy, hogy sokkal rosszabb lett a helyzete, további 47,4 százalék pedig azt felelte, hogy romlott a körülménye. "Nem változott a helyzete" választ 34,6 százalék adott, míg javulásról mindössze 3,3, jelentős javulásról pedig csak 0,4 százalék beszélt.

A szegénység kiterjedtségét az egy főre jutó jövedelemátlag alapján 17 százalékosnak tartják a kutatók Nyíregyházán (országosan 18 százalékot mutat ez a szám).

A foglalkoztatási mutató 54,9 százalékról 54,5-ra romlott a szabolcsi megyeszékhelyen: a településen mért ráta azonban a csökkenés ellenére is jobb az Észak-alföldi Régió és az oda tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatainál, hiszen a regionális szám 44 a megyei pedig 42,2 százalék. A nyíregyházi mutató megegyezik az országos 54,5 százalékkal, az Európai Unió tagállamainak 63,7 százalékétól viszont messze elmarad.

Növekedett a szociális támogatást kérők száma

A nők és a férfiak foglalkoztatása között továbbra is jelentősnek mondható az eltérés a városban. A nők 53 százalékának volt állása tavaly, a férfiak közül pedig 59 százalék dolgozott. A nőknél a 2008-as 52,8 százalékos mutatóhoz képest javult a helyzet, a férfiaké viszont 60,8 százalékról csúszott vissza 1,8 százalékot. Sokatmondó szám: a felsőfokú végzettségű nyíregyháziak 72,1 százalékának van munkája, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében 55,6 százalék ez az adat. A csak alapfokú iskolát végzettek elhelyezkedési esélye a nyírségi nagyvárosban is rossz, közülük csak 15,7 százalék dolgozik jelenleg.

A legtöbb nyíregyházi lakost egyébként a szolgáltatási ágazat foglalkoztatja. Most 67,3 százalékuknak van munkája a szektorban, és ez a mutató javult is - 66,4 százalékról - a legutóbbi két esztendőben. Az iparban alkalmazottaké azonban romlott, 28,4 százalékról 25,6 százalékra. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig mindössze 7 százalék, ám ott van emelkedés a 2008-as 5,3 százalékhoz képest.

A Debreceni Egyetem kutatói szerint a nyíregyháziak egy része a csökkenő jövedelmet "nélkülözhetőnek" tartott ingatlanok értékesítéséből igyekezett pótolni. Üdülőket, hétvégi hobbikerteket adtak el, míg kisebb részben ingóságokat is pénzzé tettek. A felmérést végzők ennek tudják be, hogy a háztartások felszereltsége nem romlott 2008-hoz képest a nagyvárosban, sőt több eszköz esetében javult is. Néhány százalékkal jobb lett, így a háztartások 99,3 százaléka rendelkezik már hűtőszekrénnyel, 98,8 százaléka színes televízióval, 97,6 százaléka mosógéppel, 93 százaléka mikrohullámú sütővel, 91,5 százaléka mobiltelefonnal. Számítógép az otthonok 73,2 százalékában van, vezetékes telefon pedig 64,9 százalékában. A szélessávú internet-hozzáférés a lakások 63,3 százalékát érinti. Személygépkocsival a háztartások 64,7 százaléka rendelkezik.

A nyíregyházi mutatók ezeknél az eszközöknél jobbak, mint az Észak-alföldi Régió három megyéjének, sőt a szélessávú internet-hozzáférést kivéve még az országost is meghaladják több százalékkal. Kevésbé elterjedt viszont még a korszerű házimozi rendszer és a mosogatógép, amelynek mutatója 24,3, illetve 25,7 százalékos.

A nehéz anyagi helyzetben élők közül 2010-ben négy százalékkal többen fordultak segítségért a város önkormányzatához. A legtöbben a Huszártelep lakosai közül kértek szociális támogatást, az ottani háztartások 83,3 százaléka. Ez a mutató két évvel korábban még 63,3 százalék volt. A település többi városrészén ez az arány 10 és 26 százalék között mozgott, és csak néhány százalékkal változott a 2008-ashoz képest.

A helyhatóság szociális irodájához segítségért fordulók között az alacsony iskolai végzettségű emberek voltak a legtöbben, minden harmadik segélyt kérő közülük került ki munkanélküliségük miatt. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek 15, a diplomásoknak pedig 6,4 százaléka kért támogatást.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen a nyíregyháziak egészségi állapota - s romló helyzetet tapasztaltak. A nőknél 43,8 százalékról 37,3 százalékra, a férfiaknál pedig 50,9 százalékról 46,2 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik "nagyon jónak" tartották egészségi állapotukat. Ugyanakkor az idősek aránya 15,6 százalékról 17,1 százalékra emelkedett az utóbbi két évben. A 65 évesnél idősebbek 92,6 százaléka rendelkezik saját jogú nyugdíjjal.