Munkaerőpiac: mit tartogat nekünk a Jobbik?

15 százalékos európai parlamenti választási eredményével a Jobbik és programja értékelhető politikai tényezővé vált, túlemelkedett az érzelmi skálán meghatározandó semleges, utált vagy rajongott szintről. Morvai Krisztina, EP listavezetőjük nyilatkozata szerint sikerüket azoknak a kisgazdáknak és kisvállalkozóknak köszönhetik, akik egzisztenciájuk védelmében szavaztak a multiellenes politikára. E kijelentéssel a párt eddig ismeretlen munkaügyi programjára vetődik a figyelem, amely mögött jelenleg európai parlamenti képviselet áll, és vélhetően egy éven belül országgyűlési mandátumok is.

Morvai Krisztina egy ma reggeli műsorban úgy értékelte európai parlamenti választási sikerüket, hogy a válság vonzotta pártjukhoz azokat a csalódott kisgazdákat és kisvállalkozókat, akik a multi cégektől féltik megélhetésüket. Politikusok és elemzők értékeléseit hallgatva egyöntetű -bár kényesen kezelt, sőt nem ritkán elhallgatott - vélemény, hogy a gazdasági válság fölé borított kisebbségellenes propaganda jelentette a jobboldali párt választási sikerét. Feltűnő, hogy az eddigi "ütőkártyát", a Jobbik elnöke meg sem említette a választási sikert követő esti sajtótájékoztatón, majd Morvai Krisztina úgy kezdte a napot, hogy célszerűbbnek találta pártja kirekesztő nézetei helyett a multiellenes radikális álláspont sikerére hivatkozni.

A nemzetközi tőke ellen szavazó polgárok képe (és helye) természetesen nem rajzolódik ki a magyar politikai térképen, viszont a Jobbik ideológiai nézeteit és cselekvési terveit összefoglaló EP választási program nagy terjedelemben foglalkozik a munka és munkajog szerintük megoldandó kérdéseivel. Nem meglepő, hogy radikális változást akarnak, az már annál inkább, hogy mekkora ideológiai töltetek robbannak, pl. hogy "a munka világa, a munkavégzés középpontjában nem a profitteremtésnek, a hatékonyságnak, a versenyképességnek kell állnia, hanem az embernek, a méltósággal és küldetéssel rendelkező embernek."

A legváratlanabb programpontokban a szavazóknak célzott szólamok mellett olyan megfogalmazások kerülnek elő, melyek 2010-ben már közvetlenül érinthetnék a magyar munkaerőpiac szereplőit. Ha az ideológiai háttér mosolyra ingerlő fordulatain túl is jutunk, azt már nehezen látjuk hihetőnek, hogy a nemzeti gazdaság féltése jól megfér a dolgozó munkásság érdekképviseletének megerősítésével, ezért és másért - lent idézzük - a Jobbik munkaügyi programja sokkal inkább propaganda szöveg, mint átgondolt program. A kritikai küszöbön már túl, de az értékelhető minőségen jócskán innen.

Kommentár nélkül

Feltételezve a Jobbik sokak által nem kívánt parlamenti szerepvállalását, nézzük meg, milyen hangok erősödhetnek meg egy év múlva az Országgyűlésben. Idézetek a párt munkajogi és munkaerő-piaci programjából:

Kis csavarok, tárgyak

"Minél nagyobb és minél "globálisabb" cégről van szó, annál kevésbé lehet személyes a kapcsolat munkaadó és munkavállaló között, s annál inkább egy kicsi, apró "tárgynak", csavarnak érezheti magát a munkavállaló a nagy gépezetben. Ezért is kell támogatnunk a családi vállalkozásokat, kis- és közepes vállalkozásokat, mert ott a személylét, a személyesség, a munka emberléptékűsége és méltósága főszabályként jobban érvényesülhet."

STOP a határozatlan időre

"Nem pártolhatjuk azt a tendenciát, amely a munkaviszonyokat kiszámíthatatlanná teszi, a határozott időre (2-3 évre) kötött szerződésekkel váltja fel a határozatlan időre kötött munkaszerződéseket, amely kiszámíthatóságot, tervezhetőséget ad az ember életének.

A rugalmasság ellen

"A globális nagytőke és világuralmi rend (!) az embert úgy állítja be, mint szükséges rugalmasságot, a munkaerő, azaz az ember alkalmazkodó készségét, amely "előnyös és fontos tulajdonság". A rugalmasság keretében elvárják, hogy a munkavállaló könnyedén költözzön az ország vagy a világ egyik végéről a másikba, feladva megszokott környezetét, közösségét, sőt akár családját is hagyja hátra."

NEM a munkaerő-kölcsönzésre

"Hasonló megfontolásból tűnik veszedelmesnek például a munkaerő-kölcsönzés rendszere, amelyet nem véletlenül utasít el számos nyugat-európai állam, illetve jogrendszer. Ha ezt egy körültekintő, a lehetséges legnagyobb mértékben ember- és közösségközpontú szabályozás ki nem zárja, akkor ebben a rendszerben az embert, a munkavállalót emberi kötődésekkel, munkahelyi közösséghez tartozás érzésével, kiszámíthatóság iránti vággyal nem rendelkező termelési tárgynak lehet tekintetni, "amely" a hasznosság, hatékonyság, profitközpontúság jegyében ide-oda helyezhető, dobálható."