Megjelent: 13 éve

Munkanélküliség: befolyásolják-e a segélyek?

A nemzetközi statisztikák sem adnak egyértelmű választ arra, hogy a magas vagy alacsony munkanélküli-segély ösztönöz-e inkább álláskeresésre, illetve miként befolyásolják a foglalkoztatottságot a munkaerőköltségek - cikkezik a Népszabadság.

images

images

A honi közvélekedés szerint a magas munkanélküli-támogatások és adók miatt sokaknak nem éri meg dolgozni. A nemzetközi statisztikák - és a magyar adatok - azonban ezt az állítást kevéssé igazolják. A KSH legfrissebb adattára szerint európai összehasonlításban nálunk például meglehetősen kicsinek mondható mind a munkanélküliségi, mind az adócsapda, míg a munkanélküliek aránya lassan eléri az uniós átlagot.

A munkanélküliségi csapda azt mutatja, hogy mennyit "nyerhet" egy munkanélküli azzal, ha elvállal egy rosszul fizető munkát. Nálunk 2004-ben 34 százalékkal több pénzt vihetett haza az, aki hozzájutott egy minimálbéres álláshoz - ez az arány 2001-ben még 25 százalékot tett ki -, mint az, aki munkanélküli-segélyt kapott. A segély-bér aránya - ez a munkanélküliségi csapda mérőszáma - tehát a 75 százalékról 66 százalékra csökkent.

Nehéz ugyanakkor egyértelmű összefüggést felfedezni a munkanélküli-segély szintje és a munkanélküliség között. Szlovákiában ugyan az elmúlt években mérséklődött a munkanélküliség, Lengyelország után azonban az EU országai között még mindig a második legmagasabb, több mint 13 százalék. A munkanélküli-segéllyel nagyvonalúan bánó Dániában vagy Hollandiában ugyanakkor igencsak magas a foglalkoztatottság szintje és alig négy százalék a regisztráltan állást keresők aránya.

Az adócsapda mélységéből nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Magyarország a kisebb adócsapdájú országok közé tartozik. 2004-ben a kétgyerekes, egy keresővel rendelkező családosoknál a többletjövedelem nyolctizedét kapta kézhez a háztartásfő, míg az egyedülálló gyerekteleneknél kétharmadát. A régi EU-tagállamok átlagában az egyedülálló gyerekteleneknél a jövedelemnövekedés 54 százaléka, míg a később csatlakozott tizeknél csupán 34 százaléka "vész el" a progreszszív adózás következtében.

A keresetek 2000 és 2005 között az Európai Unió egészében Magyarországon nőttek a leggyorsabban, öt év alatt majd 90 százalékkal, míg az infláció ez idő alatt 25 százalékos volt. A hasonló pénzromlást regisztráló Szlovákiában és Szlovéniában a munkajövedelmek 78, illetve 47 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Az unió tagországaiban az elmúlt fél évtized alatt mintegy 13 százalékkal emelkedett a keresetek vásárlóértéke: a 25 tagállam átlagában az árak tíz százalékkal nőttek 2000 és 2005 között, miközben a munkajövedelmek 23,3 százalékkal gyarapodtak- írja a Népszabadság.

  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter