Munkanélküliség: befolyásolják-e a segélyek?

A honi közvélekedés szerint a magas munkanélküli-támogatások és adók miatt sokaknak nem éri meg dolgozni. A nemzetközi statisztikák - és a magyar adatok - azonban ezt az állítást kevéssé igazolják. A KSH legfrissebb adattára szerint európai összehasonlításban nálunk például meglehetősen kicsinek mondható mind a munkanélküliségi, mind az adócsapda, míg a munkanélküliek aránya lassan eléri az uniós átlagot.

A munkanélküliségi csapda azt mutatja, hogy mennyit "nyerhet" egy munkanélküli azzal, ha elvállal egy rosszul fizető munkát. Nálunk 2004-ben 34 százalékkal több pénzt vihetett haza az, aki hozzájutott egy minimálbéres álláshoz - ez az arány 2001-ben még 25 százalékot tett ki -, mint az, aki munkanélküli-segélyt kapott. A segély-bér aránya - ez a munkanélküliségi csapda mérőszáma - tehát a 75 százalékról 66 százalékra csökkent.

Nehéz ugyanakkor egyértelmű összefüggést felfedezni a munkanélküli-segély szintje és a munkanélküliség között. Szlovákiában ugyan az elmúlt években mérséklődött a munkanélküliség, Lengyelország után azonban az EU országai között még mindig a második legmagasabb, több mint 13 százalék. A munkanélküli-segéllyel nagyvonalúan bánó Dániában vagy Hollandiában ugyanakkor igencsak magas a foglalkoztatottság szintje és alig négy százalék a regisztráltan állást keresők aránya.

Az adócsapda mélységéből nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Magyarország a kisebb adócsapdájú országok közé tartozik. 2004-ben a kétgyerekes, egy keresővel rendelkező családosoknál a többletjövedelem nyolctizedét kapta kézhez a háztartásfő, míg az egyedülálló gyerekteleneknél kétharmadát. A régi EU-tagállamok átlagában az egyedülálló gyerekteleneknél a jövedelemnövekedés 54 százaléka, míg a később csatlakozott tizeknél csupán 34 százaléka "vész el" a progreszszív adózás következtében.

A keresetek 2000 és 2005 között az Európai Unió egészében Magyarországon nőttek a leggyorsabban, öt év alatt majd 90 százalékkal, míg az infláció ez idő alatt 25 százalékos volt. A hasonló pénzromlást regisztráló Szlovákiában és Szlovéniában a munkajövedelmek 78, illetve 47 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Az unió tagországaiban az elmúlt fél évtized alatt mintegy 13 százalékkal emelkedett a keresetek vásárlóértéke: a 25 tagállam átlagában az árak tíz százalékkal nőttek 2000 és 2005 között, miközben a munkajövedelmek 23,3 százalékkal gyarapodtak- írja a Népszabadság.