kapubanner for mobile

Munkaügyi pereskedés: jövedelemhez kötnék a költségmentességet

A jövedelmi viszonyok alapján biztosítana költségmentességet a pereskedő munkavállalók számára az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). A kiugróan magas keresetűeket továbbra is csak a költségek megelőlegezése alóli mentesség, az úgynevezett költségfejlegyzési jog illetné meg - cikkezik a Világgazdaság.

A lap úgy tudja, még egyeztetik a kedvezmény jövedelemhatárát, és javaslatot kell kidolgozni arra, hogy az új típusú költségmentességet a lehető legegyszerűbben lehessen megállapítani. Az előzetes szakmai egyeztetések után, előreláthatóan ősszel várható a jogszabály módosítása.

Avarkeszi Dezső, az IRM államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt pénteki ülésén azt javasolta, hogy azokra legyen érvényes a mentesség, akik nettó 171 200 forintnál kevesebbet keresnek. A szakszervezetek ennél jóval feljebb, havi bruttó 600 000 forint jövedelemnél húznák meg a határt - mondta Pataky Péter, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A munkavállalói oldal elutasította a költségmentességre vonatkozó javaslatot, azt állítván, hogy az ingyenesség felelőtlenül indított perekhez vezethet.

Nem osztja ezt a vélekedést Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Tapasztalatai szerint a munkavállalók ezerszer is megfontolják, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban állnak. Tartanak ugyanis az esetleges retorziótól. Általában a munkaviszony megszűnése után sem szaladnak alapos ok nélkül a bíróságra. Míg Magyarországon ezer munkavállaló közül legfeljebb négy indít munkaügyi pert, addig például Németországban ötször annyian lépnek fel a munkaadóikkal szemben.

A bírónő úgy látja: a munkaügyi perekben a költségkedvezményt többféle módon lehetne visszaállítani. Lehetne például a minimálbérhez igazítani a mentességet. Bizonyos ügyek - mondjuk a munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért - akár teljes költségmentességet élvezhetnének. Elképzelhető az is, hogy mindkét fél számára ingyenes legyen az ejárás, ha az első tárgyaláson kötelező egyeztetés eredményesen zárul - vetette fel Handó Tünde.

Az idén az első fél évben öt százalékkal kevesebb kereset érkezett a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, mint tavaly ilyenkor. A nyilvántartásból nem tűnik ki egyértelműen a csökkenés, mert sok olyan ügy van, amelyet felfüggesztés, szünetelés után újraindítottak.

Világgazdaság
  • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek