Munkavégzés közben, vásárlónak álcázva toborozták az eladókat - új, agresszív módszerek
Az egyik nyugat-magyarországi, határszélen működő összeszerelő üzem parkolójában a műszak végén kilépő dolgozókat „megszórólapozták” a Szlovákiában, hasonló profillal működő cégek toborzói. Magasabb bért, ingyenes utazást, szállást kínáltak a hazai munkavállalóknak.
Nem szabad túldramatizálni a helyzetet, de alkalmazkodni mindenképpen szükséges az új, munkáltatói oldalról nézve keresleti munkaerőpiachoz, mondták a toborzással, és szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberek a HR Portálnak. Az, hogy új toborzási stratégiára, a hazai gazdasági élet átalakítására lenne szükség, vagy csupán ugyanazt többet, és minőségibben kell-e végezni, már teljesen máshogyan látják a szakemberek. Amiben mindenki egyetért, most jött el az ideje annak, hogy merőben másfajta munkakörülményeket kell a cégeknek nyújtaniuk ahhoz, hogy ne üresen tátongjanak az iparcsarnokok. Vége a „rabszolgatartó” bánásmódnak.
Pékek, fodrászok állnak be a szalagok mögé
Ha ma valaki nyáron végigment Debrecen főutcáján, akkor nehezen talált olyan vendéglátóipari egységet, amelynek a bejáratához ne tettek volna ki toborzó plakátokat, mondta Sipos Sándor, tréner, coach, szervezetfejlesztő, a „Onestep” tulajdonosa. Észak-Magyarországon a vezetői pozíciókra is nagyon nehezen találni embert, és átértékelődtek alapfogalmak. Korábban, ha egy-egy partnertől azt hallotta, hogy nincs ember, akkor emögött az húzódott, hogy az anyavállalat nem engedélyezte a felvétellel járó létszámbővítést. Most pedig üres gyártósorok képe van a fogalom mögött. „Azt magyarázza a műszakvezető, hogy tíz ember helyett hattal megy a sor. Így nehéz hozni a teljesítményelvárásokat”- fogalmazott Sipos Sándor. Az ipari termelésre szocializált társadalmi rétegek helyett fodrászokat és pékeket vesznek fel a sorok, munkaállomások mögé. A bruttó 250 ezer forintos bér és a stabil munkakörülmények jelenleg erre elegendők, mert szakképzett operátorokból hatalmas a hiány.

A cégek válogatósak, ami egyrészt érthető, hiszen nem ahhoz szokott a toborzási területek felelőse, hogy nem a termelési feltételeknek legoptimálisabban megfelelő emberek jelentkezzenek, de most már olyan kevés a jelentkező, hogy ezeket a hiedelmeket félre kell tenni.
Máshogyan kell bánni az emberekkel
A régi reflexet azért is félre kell tenni, mert azt is tapasztalni lehet, hogy az a 25-35 éves, középiskolát végzett, ipari tevékenységre felkészített réteg, akiket munkavállalói derékhadként megcélzott a magyar gazdaságpolitika, egyrészt nem akar ilyen típusú munkahelyeken dolgozni, másrészt az infokommunikáció korában hamar megszerzi azt az ismeretet, hogy ugyanezzel a munkával pár száz kilométerrel nyugatra sokkal jobban keres, és elmegy.
A hazacsábításukhoz, bércsomagon felül, olyan környezetet kellene teremteni, ami vonzóvá teszi Magyarországot, akár vállalkozóként is.
Muszáj ügyfélként kezelnie a munkáltatóknak a munkakeresőt, mondta a HR Portálnak Göltl Viktor, a WHC Személyzeti Szolgáltató Kft (WHC) ügyvezetője. „El kell adni a jelentkezőknek a munkahelyet, rá kell vezetni a jelölteket, már az alacsonyabb szintű pozíciókban is arra, hogy mi az a tényező, ami miatt megéri rábólintaniuk az ajánlatunkra, és ez most merőben új dolog. Eddig a munkáltatók „ültek hátra dőlve a székükben, és válogattak a jelentkezők közt, most pedig csak annyi történt, hogy fordult a kocka, és a munkavállalói jelöltek kerületek ebbe a kiváltságos helyzetbe”- foglalta össze a szakember a jelenlegi állapotokat.

Átalakítható a toborzási stratégia
A bolthálózatos példát Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója, a nyelvhasználat és viselkedés szakértője mesélte el a HR Portál munkatársának. Nyilván korábban is előfordult az, hogy a hétköznapi élet színterein, egy-egy ember munkavégzése annyira megtetszik egy vezetőnek, hogy ott, helyben ajánlatot is adjon, függetlenül attól, hogy épp toborzási szándékkal ment-e – például – a boltba az illető, vagy sem. De ennél a nagyon friss, augusztusi történetnél nem erről van szó. „ Ha a konkurencia toborozni megy be egy boltba, az semmiképpen sem etikus”. A „vadászat” átalakult, már nem a kiválóságok felkutatása a cél. Ha a potenciális munkavállalónak „van keze és lába” az már elég lehet ahhoz, hogy célponttá váljon. Amikor szisztematikusan, a zsebében szóróanyaggal megy be a toborzó a boltba, az egy új kategória a toborzási eszközökben.
„Az ilyen és a hasonlóan agresszív toborzási módszerekre érdemes felkészülni, mert belátható időn belül nem lesz érdemi változás a munkaerőpiacon” – véli a szakértő. „Az említett esetben a bolthálózat vezetőivel elkezdtük átalakítani, rugalmasabbá és munkavállaló-barátibbá tenni a felvételi folyamatot.” Ennek az egyik legfontosabb, és sajnos többnyire legelhanyagoltabb eleme a hirdetés megírása. Általában előre megtervezett, egyen sablonokkal készítik a cégek a hirdetéseiket, amikbe egyszerűen bemásolják a munkaköri leírások egyes részeit.
A jó álláshirdetés megfelelő jelöltet szólítja meg
Ugyanakkor az, hogy kinek melyik hirdetés tűnik szimpatikusnak, azon múlik, hogy az adott hirdetés szóhasználata és nyelvtani szerkezete mennyire egyezik meg az olvasó által használt gondolkodási mintákkal. A kutatások szerint a nyelvhasználat és a viselkedés szorosan összefügg. Azaz, ha tudatosan, a pozíció által megkövetelt viselkedéshez tartozó megfogalmazásokat rakjuk a hirdetésbe, az azt fogja eredményezni, hogy a megfelelő emberek vonzónak, a nem megfelelőek pedig taszítónak fogják érezni ezt a hirdetést. Ennek megfelelően, átdolgozták a bolthálózat teljes hirdetési portfolióját. Már rövidtávon látható volt ennek a hatása: kevesebben jelentkeztek, viszont ők a megfelelő célcsoportból. Érdekes még megjegyezni, hogy ezeknek a pályázóknak lényegesen nagyobb volt az elkötelezettségük, amit az interjún tovább erősítettünk – avat be Gerlei Béla a műhelytitkokba.
Agresszívabb elhalászás indult?
A fejvadászat üzletág nagyon hamar, a kilencvenes évektől kiépült Magyarországon. Kezdetben csak felsővezetői, majd középvezetői és ritka, szakértői szintekre kerestek „vadászattal” a tanácsadó cégek. Gerlei Béla egy új jelenségre is felhívta a figyelmet: „Kezd gyakorlattá válni, hogy a toborzással, közvetítéssel foglalkozó cégek is kutatókat (researcher) foglalkoztatnak, akik kifejezetten adatbányászatot folytatnak, hogy jobban megértsék és könnyebben megtalálják a keresett munkaerőt.” Erre azért van a szakember szerint szükség, mert toborzók passzív munkaerő-piaci szereplőket is meg akarják találni. „Az állásportálok hírleveleit az elhelyezkedettek többnyire lemondják, és nem mennek fel azokra az oldalakra sem, amelyek gyűjtőhelyei a hirdetéseknek. Ezért egyre nehezebben lehet őket megszólítani. ”A másik változás, hogy egyre gyakrabban veszik igénybe toborzáskor is személyes hálózatokat közép- vagy akár alacsonyabb szintű pozíciók esetében is. A népszerűbb hálózatokon, célzottan csoportokba épülnek be toborzók, hogy egy – korábban – egyszerűnek számító toborzási projektet teljesíthessenek. „Profil készül a keresett szakmunkások, technikusok Facebook, Linkedin vagy akár fórum aktivitása alapján, majd változatos módokon felveszik velük a kapcsolatot például egy-egy hobbi kapcsán”- tudtuk meg a Gerlei Bélától.

Göltl Viktor - érdekes módon azonban - pont arról számolt be, hogy a még mindig csak a ritkább szakmákban, pozíciókban jellemző a fejvadászat. Ezt azzal magyarázta, hogy a fejvadászat esetén a munkaerő-keresést végző fél pontosan tudja, hogy személy szerint kit akar „levadászni”. A mostani trendeket sokkal inkább nevezi gerilla-toborzási technikának, hiszen egy boltban az eladó megszólításakor nem az embert, hanem az eladót szólítja meg a gerilla-módszerhez folyamodó toborzó. Azoknál a klasszikussá váló hiányterületeken, mint például az építőipari szakmunka, a bolti eladó, ez a fajta, feltérképezéssel, megszólítással induló „becserkészés”, szerinte még nem jelentős.
Ő ezeken a területeken ma is a megszokott, tömegtoborzó kampányokban hisz. Legfeljebb más tájékoztatási eszközt, csatornát kell bevetni. „Ahogy régen elég figyelemfelkeltő volt a plakát, még régebben a kisbíró kihirdetése, addig ma már a nagy digitális zaj miatt az online marketing is veszít az erejéből.
A „tömeg” sem azt a mennyiséget jelenti, mint tíz évvel ezelőtt. „A gyári partnereink is elmondják, hogy korábban, egy felvételi időszakban elég volt kitenni a táblát, és tömegével érkeztek az önéletrajzok. Ehhez képest most jó, ha 1-2 cv landol a gyűjtőládában. Amíg korábban meg tudtunk szólítani egy-egy roadshow-állomáson 30-40 embert, addig most csak 3-4 fő jelentkezik.” De mindig vannak jelentkezők, és otthonmaradók is. Csak most az arányok megfordultak.
Göltl Viktor nem nagyon hisz az új, „túl” kreatív eszközökben, mert nagyon jelentős ma már a hirdetési zaj még digitális szinten is. Szerinte inkább többet kell dolgozni azért, hogy ugyanazt az eredményességet produkálja egy-egy kiválasztási szakember.
Egyszerű piaci folyamat
„Amellett, hogy a munkaerőhiány hatása jelentősen nehezíti a magyarországi cégek életét, fontos látnunk, hogy ez is csak egy piac, ahol – munkáltatói szemszögből – kínálat van. Most ehhez kell alkalmazkodni, például béremeléssel, a munkakörülmények javításával, az új generációk igényeinek pontosabb feltérképezésével és megválaszolásával. Ezt nem minden cég fogja tudni a versenyképesség fenntartása mellett megoldani – az ennek következtében várható bezárások, elhalasztott beruházások, telephely-költöztetések miatt pedig akár helyre is billenhet az egyensúly. Az a következmény, hogy nem érkeznek új cégek az országba a munkaerőhiány miatt, természetesen nagyon káros a gazdaságra nézve, az ilyen ciklusok a gazdaságban annál rombolóbbak, minél nagyobb kilengéssel járnak – foglalta össze a jelenlegi helyzetet, mint egy egyszerű, piaci folyamatot Sipos Sándor is.
„Az összeszerelő-üzemmé alakított Magyarország problémája most bukott ki leginkább”- folytatta a szakember. Ennek az üzletágnak a munkavállalóit ugyanis nagyon könnyű elcsábítani. A jól és közepesen képzett fiatalok pedig lassan mind elmentek. Most mutatkozik meg a leginkább az az igény, hogy a gazdaság működését ne egyetlen kiemelt iparágra építsük. Helyette több lehetőséget teremtsünk az aktív, de mobilis népesség számára vonzó, őket maradásra bíró szektorok fejlődésének. Emellett nehéz, de óriási lehetőségeket rejtő feladat az itt élő, a teljes lakossági arányt tekintve közel 40 százaléknyi, inaktív munkavállaló aktivizálása. Az ő igényeik, képességeik és gondolkodásmódjuk megismerésével fontos lenne érdekeltté tenni őket a legális munkaerőpiachoz való csatlakozásban és önképzésük elindításában. Ezek az irányok mindenképpen ellenállóbbá tennék a hazai gazdaságot a most tapasztalható jelenségekkel szemben, zárta Sipos Sándor a beszélgetést.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A vállalkozások számára kiemelten fontos a vállalati gépjárműhasználat költségeinek pontos és NAV-kompatibilis elszámolása. Összegyűjtöttük... Teljes cikk
A sportbelépő továbbra is az egyik legkedveltebb eleme a cafeteria-rendszernek 2025-ben, hiszen adózási szempontból is kedvező keretek között segíti... Teljes cikk
A Bérgarancia Alap a magyar munkajogi védelem egyik sarokköve, amely megóvja a dolgozókat akkor is, ha munkáltatójuk váratlanul fizetésképtelenné... Teljes cikk
- Az álláskeresők szerint képzési hiány van, nem pedig készséghiány 2 hete
- Felmérés: kevés cég tartja hatékonynak a készségek értékelését 2 hete
- Felmérés: Egyre kevesebb munkahelyen elvárás a diploma 2 hete
- Költséges kivárás: mit veszít a HR, ha nem lép nyáron? 2 hete
- Orbán Viktor: Magyarország jövője nem csupán a pártokon, hanem elsősorban a teljesítményen múlik 2 hete
- Temetkezünk, nem házasodunk, nem szülünk – a KSH szerint bajban a jövőnk 2 hete
- "Óránként három cigiszünet, meg masszőr legyen" - nehéz idénymunkást találni a Balatonnál 3 hete
- Czomba Sándor: évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról 3 hete
- Újabb pályázati felhívást indítottak a kkv-k megerősítésére 4 hete
- Ez a munka nem automatizálható? Na jó, akkor vegyünk fel egy embert! 1 hónapja
- Czomba Sándor: a regisztrált álláskeresők jelentős része komplex hátránnyal küzd 1 hónapja