Megjelent: 14 éve

Munkerő-piaci körkép az Európai Unió tagállamaiban - Lengyelország

2007. december 21-től a Lengyel Köztársaság is csatlakozott a schengeni övezethez, a lengyel-szlovák, lengyel-cseh, lengyel-német és lengyel-litván határokon megszűnt a közúti vízi és vasúti határellenőrzés. A nemzetközi repülőtereken a schengeni tagállamokból érkező utasok ellenőrzése 2008. március 30-ával megszűnt.

A lengyel szabályoknak megfelelően a magyar állampolgároknak 3 hónapon túli tartózkodás esetén regisztráltatniuk kell magukat Lengyelországban. A hivatal a tartózkodás idejére tartózkodási regisztrációs igazolást állít ki. A tartózkodási igazolás 5 évig érvényes és újabb 5 éves időszakra meghosszabbítható, amelyet a regionális kormányzat hivatalában kell kérvényezni. 5 éves folyamatos lengyelországi tartózkodás után az EGT/EU-tagállamok valamint Svájc állampolgárai állandó tartózkodási igazolás kiváltására válnak jogosulttá.

Az uniós polgár megkapja a tartózkodási igazolást, ha tizenkét hónapnál hosszabb ideig munkát vállal, illetve gazdasági tevékenységet folytat, vagy egészségbiztosítással és elegendő anyagi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy szociális segély igénybevétele nélkül eltartsa magát. Ideiglenes tartózkodási igazolást az az uniós polgár kaphat, aki egészségbiztosítással és elegendő anyagi eszközzel rendelkezik, szociális segélyre nem tart igényt és a Lengyel Köztársaság területén egyetemi tanulmányokat folytat, három hónaptól tizenkét hónapig tartó munkát vállal, vagy gazdasági tevékenységet kíván folytatni, vagy munkát keres. Munkakeresés esetére az ideiglenes tartózkodási engedély hat hónapig érvényes. A tartózkodási és az ideiglenes tartózkodási igazolás az egyetemi hallgatók kivételével az uniós polgár családtagjára is érvényes. Az uniós polgár és családtagja tartózkodási kártyájának visszautasítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha annak kiadása veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot, a közegészség védelmét és az állam biztonságát.

A külföldiek lengyelországi munkavállalásáról a 2004. április 20-án elfogadott, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkaerő-piaci intézményekről szóló törvény rendelkezik. 2004. május 1-jétől az uniós polgárok korlátozás- és munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a Lengyel Köztársaságban és a lengyel állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a munkavállalás terén. Ez alól a közszférában meghirdetett munkakörök jelenthetnek csak kivételt. Aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről információ az EURES honlapján illetve a lengyel Állami Foglalkoztatási Hivatal (Publiczne Służby Zatrudnienia ) honlapján található.


Legfontosabb munkajogi szabályok



A munkajogot a Munka Törvénykönyve (MTK) szabályozza, amely 1996. június 2-án lépett életbe. A Törvénykönyv mindenekelőtt a munkaviszony létrejöttét, tartalmát és megszűnését, a munkaszerződés feleinek a jogait és kötelezettségeit, a munkaviszonyból eredő szolgáltatásokat, a szabadságot és az elbocsátást, az alkalmazást és annak védelmét, a nők és fiatalkorúak foglalkoztatását, a munkaviszonyból eredő viták megoldását szabályozza. A Törvénykönyv rendelkezéseit, hacsak a külön előírások másképpen nem rendelkeznek, mindenféle munkaviszonyra alkalmazni kell.


A munkaszerződés megkötése



Az alkalmazott foglalkoztatására a munkaszerződés alapján kerül sor. A munkaadó kötelezettsége, hogy írásban rögzítse a megkötött szerződésnek a fajtáját és annak feltételeit a munkavállaló munkakezdésétől számított hét napon belül. Lengyelországban a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkavállalót és a munkáltatót meghatározó adatokat, a szerződés megkötésének időpontját, a munkafeltételeket, a bérezést, és egyéb juttatásokat, a munka típusát, a munkavégzés helyét, a munkavégzés kezdetének időpontját, és a foglalkoztatás jellegét, ami a teljes- vagy a részmunkaidős foglalkoztatást jelenti. A munkaadó és a munkavállaló részletes kötelezettségeit a munkaszabályzat állapítja meg, azok azonban a munkavállaló helyzetét a MTK szabályozáshoz képest nem ronthatják.

A Törvénykönyv nem határozza meg konkrétan, hogy a munkaszerződés melyik fajtáját kötelező megkötni, de a szabályozások egészéből kitűnik, hogy egy munkaszerződést 3 hónál nem hosszabb próbaidőre, és határozott- illetve határozatlan időre is meg lehet kötni. Abban az esetben, ha a munkaadó többször határozott idejű munkaszerződést köt a munkavállalóval, a harmadik határozott idejű munkajogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni.


A munkaszerződés felmondása



A határozatlan időre szóló munkaszerződést munkaadói oldalon történő felmondását írásban kell megindokolni. A Törvénykönyv a határozatlan időre szóló munkaszerződés felmondási idejét a munkaviszonytól teszi függővé. Amennyiben a munkavállaló alkalmazása 6 hónapnál rövidebb volt, akkor a felmondási idő két hét, ha a foglalkoztatás legalább 6 hónapos volt, akkor 1 hónap, amennyiben a munkajogviszony 3 éves volt, a felmondási idő már 3 hónap. Törvényi szabályozás írja továbbá elő, hogy a felmondási időnek szombaton, vagy a hónap utolsó napján kell lejárnia.

Ha az alkalmazottnak felszámolás, csőd vagy átszervezés miatt mondanak fel, a munkaadónak joga van egyoldalúan lerövidíteni a 3 hónapos felmondási időt azzal a kötelezettséggel, hogy kifizeti a felmondási idő fennmaradt részét a munkavállalónak. A lerövidített felmondási idő azonban nem lehet rövidebb, mint 1 hónap.

A munkavállalónak joga van felmondás nélkül felbontania a munkaszerződését, ha a munkaadó vele szemben súlyosan megsértette kötelezettségeit. Ebben az esetben a munkavállalót kártérítés is megilleti, melynek mértéke a felmondási időre járó keresetének nagysága. Kellően meg nem indokolt esetben azonban a munkaadó a munkavállalót a kár kiegyenlítése tárgyában a munkaügyi bíróságra idézheti.


Munkabérek, munkaidő



A munkaszerződésekben a munkabért időrendszerben, akkordrendszerben, idő-prémium rendszerben, vagy vegyes rendszerben állapítják meg. Lengyelországban a törvényileg meghatározott minimálbér 2009. januári állapot szerint 1126 zloty. A törvényes munkaidő, a részletes előírásokban meghatározott esetek kivételével, nem haladhatja meg a napi 8 órát. A heti munkaidő túlórával együtt nem haladhatja meg a 48 órát, éves szinten pedig a 150 órát. A fiatalkorúak munkaideje azonban rövidített. A túlórában teljesített órákat külön kell díjazni. A Munka Törvénykönyve megengedi a vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatást, feltételként azt jelöli meg, hogy minden dolgozónak legalább egy szabad vasárnapja legyen havonta. Lengyelországban az állami és közigazgatási hivatalok hétfőtől péntekig 8.00 órától 16.00 óráig, valamint havonta egy szombati napon dolgoznak. A termelőüzemek többnyire kétműszakos munkarendben, 6.00 órától 14.00 óráig és 14.00 órától 22.00 óráig dolgoztatnak. Ebédszünetet nem szokás tartani.


Szabadságok, munkaszüneti napok



A munkavállalót egyéves munkája után megilleti a 14-26 munkanap mértékű pihenési szabadság a munkaviszony nagyságától és a betöltött beosztástól függően.

A Lengyel Köztársaság munkaszüneti napjai az Újév (január 1.), a Húsvét, a Munka Ünnepe (május 1.), az Alkotmány Ünnepe (május 3.), a Mennybemenetel (május 21.), az Úrnapja (június 11.), a Nagyboldogasszony Ünnepe (augusztus 15.), a Mindenszentek (november 1.), a Függetlenség Napja (november 11.) és a Karácsony (december 25-26).


A nyugdíjrendszer



A lengyel nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül, valamint tartalmaz kötelező kiegészítő nyugdíjelemeket is. A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. 2008-as adatok alapján a munkavállaló a bruttó fizetés 9,76 százalékát az öregségi nyugdíjra és 6,5 százalékát a rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra fizeti. A munkáltató a bruttó bérköltség 9,76 százalékát az öregségi nyugdíjra és 6 százalékát a rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásokra fizeti. Az állami költségvetés biztosítja a minimumnyugdíj fedezetét. A munkáltató a teljes bérköltség 0,67-3,60 százalékának megfelelő járulékot fizet az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén biztosított baleseti nyugellátásokra, de a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie. A járulékfizetésnek Lengyelországban nincs felső határa.

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65 év, nők esetében 60 év. Az öregségi nyugdíj igénylésének feltétele az 1949. január 1. előtt születetteknél férfiak esetében 25, nőknél 20 év biztosítási időszak. Férfiaknak 20, nőknek 15 év biztosítási idő után is nyújtható öregségi nyugdíj, ez esetben azonban nincs garantált minimumnyugdíj. Az 1948. december 31. után születettek esetében nincs előírt minimális biztosítási idő, de ahhoz, hogy garantálható legyen számukra a minimumnyugdíj, a férfiaknak legalább 25, a nőknek legalább 20 év biztosítási idővel kell rendelkezniük.

A nyugdíj összegét a figyelembe vehető kereset és a biztosítási időszak határozza meg az 1949. január 1. előtt születetteknél, az 1948. december 31. után születetteknél pedig a biztosítási időszak alatt befizetett nyugdíjjárulékok, az igénylő életkora és a várható élettartama. 2008-ban a minimumnyugdíj havi 636,29 zloty volt, a nyugdíj maximum összege pedig a figyelembe vehető kereset 100 százaléka.


Családi támogatások



Az anyasági szabadság időtartama első szülés esetén 18 hét, minden további szülés esetén 20 hét, ikerszülés esetén pedig 28 hét. A szabadság a szülés várható időpontja előtt két héttel megkezdhető. A szabadság időtartama alatt az előző 12 hónap átlagában szerzett jövedelem 100 százaléka jár. A szabadság 14. hetét követően a fennmaradó időt a gyermek édesapja átveheti, amennyiben az anya munkába kíván állni. Az anyasági szabadság és ellátás csak biztosított személyeknek jár, azonban a biztosítás időtartama nem számít.

Szüléskor vagy örökbefogadáskor a családot egyszeri, 1000 zloty összegű családipótlék-kiegészítés illeti meg. További 1000 zloty összeg jár azon családoknak, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 504 zlotyt.

A gyermekgondozási támogatás azon szülőket illeti meg, akik a gyermekük születését követő 24 hónapban a gyermekük nevelése miatt felhagynak korábbi munkájukkal, és a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg a korábbi évre érvényes átlagbér 25 százalékát. A gyermekgondozási támogatás összege egységesen havi 420 zloty.

Lengyelországban családi pótlékot azon családok igényelhetnek, amelyek egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az 540 zloty - fogyatékkal élő gyermek esetén 583 zloty - összeget. A családi pótlék havi összege a gyermek életkorához igazodik, 5 éves kor alatt 48 zloty, 5-18 éves korig 64 zloty, 18-24 éves korig 68 zloty. Családi pótlék a 18 éven aluli gyermek-, a 21 éven aluli tanuló-, vagy 24 éven aluli fogyatékkal élő tanuló után jár. A gyermeküket egyedül nevelő szülők családipótlék-kiegészítésre jogosultak, melynek összege gyermekenként 170 zloty, azonban kiegészítésként családonként legfeljebb 340 zloty adható.

Amennyiben a családban az egy főre eső jövedelem nem éri el a 270 zlotyt - fogyatékkal élő gyermek esetén 291,5 zloty -, a családipótlék-kiegészítés összege gyermekenként 220 zloty, családonként pedig legfeljebb 440 zloty lehet.

A 18 év alatti vagy 24 év alatti nappali tagozatos diákok után a szülők gyermekenként 1145,08 zloty adókedvezményt érvényesíthetnek éves bevallásukban. A kedvezmény nem érvényesíthető abban az esetben, ha a gyermek is munkát vállal.


Személyi jövedelemadó



Lengyelországban a személyi jövedelemadó három kulcsos, és progresszívan növekvő, azaz a nagyobb adókulccsal csak a meghatározott felsőbb jövedelemsávba eső összegek adóznak. Azon külföldiek, akik ideiglenesen tartózkodnak Lengyelországban és külföldi vállalkozás, külföldi tőkéjű cég, külföldi vállalat vagy bank képviseletének alkalmazottjai, csak a Lengyelországban szerzett jövedelmük után kötelesek adót fizetni. 2009-ben érvényes adókulcs 85 528 PLN-ig 18 százalék, afelett pedig 14 839 PLN + 32 százaléka a 85 528 PLN-t meghaladó jövedelemnek.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk