Szerző: Schlemmer Éva Megjelent: 1 hónapja

Nem baj, ha valaki buta, csak ne legyen túl aktív!

Kutatások bizonyítják, hogy az emberek 94%-a az átlagnál intelligensebbnek tartja magát. Mit gondol, Ön értelmesebb az átlagnál? Igen? Vigyázzon, nehogy a Dunning-Kruger effektus áldozata legyen Ön is! Ennek lényege, hogy a rosszabb képességű emberek képtelenek felismerni a korlátaikat, túlzott önbizalmuk verhetetlen. Az Amerikai Egyesült Államokban a sajtó pontosan ezzel csúfolta az akkor hivatalba lépett Donald Trumpot is, „Dunning-Kruger president”-ként hivatkozva rá. Egyszerűen bizonyos szint alatt az embernek még ahhoz sincs elég esze, hogy egyáltalán észrevegye, hogy buta. A témában Fehér Zsoltot, a Hogan Assessments európai igazgatóját is megkédeztük, aki releváns gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a kérdésben.

Mi a Dunning-Kruger-hatás?

A jelenséget legelőször a Cornell Egyetem két szociálpszichológus kutatója, Justin Kruger és David Dunning írta le. Évtizedekig kutatták, majd eredményeiket a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban publikálták 1999-ben, Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments címmel. Munkásságukért 2000-ben IgNobel-díjat is kaptak.

A kutatásukat egy balek bankrabló története ihlette, aki citromlével kente be az arcát, mert azt hallotta, hogy a láthatatlan tinta is abból készül, tehát az ő arcát se fogják majd felismerni a szemtanúk, és a biztonsági kamerák. Hát, tévedett … A kutatók azzal az előfeltevésekkel éltek, miszerint a hozzánemértők


  • hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
  • nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
  • nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
  • ha fejlesztenek a saját kompetenciájukon, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.

Ezen hipotézisekre építve tesztsorozatot végeztek el egyetemi hallgatókon különböző tudásterületeken. Voltak logikai feladatok, helyesírási példák, de a tesztalanyoktól még a viccek viccességéről is érdeklődtek, s a megkérdezettek véleményét profi humoristák ítéletével is összevetették. A teszt kitöltése, és az eredményük megismerése után a hallgatóknak meg kellett ítélniük, hogy a többiekhez képest hogyan teljesítettek. Akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól. Azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.

És ez még mind semmi. Az igazi meglepetés akkor jött, amikor megmutatták a résztvevőknek a többiek eredményeit, vagyis megadták az esélyt arra, hogy a tesztalanyok reálisabban értékeljék magukat. Megdöbbentő következtetésre jutottak: a leggyengébbek - ők a megkérdezettek ¼ részét tették ki - még ekkor sem korrigálták az önképüket! Egyszerűen túl buták voltak ahhoz, hogy felismerjék a saját butaságukat, s továbbra is magabiztosan léptek fel. A kutatók következtetése: az embernek rendelkeznie kell bizonyos képességekkel ahhoz, hogy a saját hiányosságait felismerje.

Fehér Zsolt: Az emberek jelelmzően nem egy csoport részeként, hanem elsősorban individumként gondolkodnak magukról, így nincs összehasonlítási alapjuk. Amikor azonban egy csoport részeként vizsgáljuk őket, fontos, hogy milyen csoporthoz viszonyitva állítjuk be a normát. Ennek megfelelően tudjuk felmérni, hogy ki hogyan teljesít. A mi értelmezésünk szerint pont ezért fontos, hogy amikor embereket hasonlítunk össze, megfelelő norma szerint tegyük azt, valamint hogy ne azt mérjük, hogy az emberek mit gondolnak magukról (identitás), hanem hogy mások mit gondolnak róluk (reputáció), ez utóbbi ráadásul nem is elsősorban a kognitív képességektől, hanem a személyiségjegyektől függő tényező.

A kutatók feltevéseit számos területen sikerült igazolni: szövegértésben, gépjármű vezetés során, különféle játékokban (sakk, tenisz). Amennyiben valakinek egy adott területen nincs semmiféle szaktudása, azzal többnyire tisztában van, így a magabiztossága ennek megfelelően rendkívül alacsony. A minimális tudással, és tapasztalattal rendelkezők viszont hajlamosak elhinni magukról, hogy ők már ezen a területen kiválóak. A tudás és tapasztalat gyarapodásával jellemző a magabiztosság visszaesése is, a saját hiányosságok felismerésének képessége nő. Bizonyos kompetenciaszint felett pedig újra nő a magabiztosság, és a szakértői tudásszintnél éri el ugyanazt a magabiztossági szintet, mint a minimális tudás esetén. A magabiztosság változó szinjét a kompetenciaszint arányában az alábbi ábra szemléleteti:



Mivel magyarázható mindez?

A gondolat, miszerint értelmesebbek vagyunk az átlagnál, valójában egyfajta önvédelmi eszköz, amellyel személyiségünket óvjuk. Az emberek többségére igaz, és az egészséges lelki működés egyik jele. A depressziós és szorongó emberekre például egyáltalán nem jellemző, ők ugyanis erősen alulértékelik önmagukat. Mondhatnánk úgy is, hogy a magukat túlértékelő, kritikát elfogadni képtelen emberek esetében ez az önvédelmi reflex túlműködik, egyfajta kognitív torzulásként hat. Ugyanakkor az is igaz, hogy a jól teljesítők meg hajlamosak alábecsülni saját teljesítményüket, mert azt feltételezik, hogy a számukra könnyű feladatok másoknak sem okoznak nehézséget.

Fehér Zsolt: A jó teljesítmény alábecslése nem akkora probléma, mint például az, amikor a kiválóan teljesítők stressz alatt hajlamosak elhinni, hogy sebezhetetlenek. Túllőnek a célon, vagy olyan viselkedési tendenciákat kezdenek követni, ami (főleg vezető pozicióban) a körülöttük állók teljesitményét, vagy akár az egész közösség létét veszélyezteti. Ez a veszélyfaktor valódi értéket mutató (reputáción alapuló) önismerettel feltárható, azonban ennek meglátására nem mindenki képes. Ha valaki nyitott, és el tudja ismeri, hogy nem mindenben ő a legjobb, képes visszajelzést befogadni, elég nyitottsággal rendelkezik, akkor coacholható és fejleszthető lesz ebben.

Mit lehet tenni?

Ez a negatív jelenség már az állásinterjúkon kiszűrhető, ám fontos megkülönböztetni a kezdők pozitív, proaktiv lelkesedésétől.

Fehér Zsolt: Azok, akik magasabb ambicióval rendelkeznek, akik főként a teljesitményüket hirdetik, magasabb társaságkedvelők, és főleg magasabb önszabalyozással, valamint tanuláshoz való viszonnyal rendelkeznek (“I know it all”), azoknál látható ez a jelenség, de szerencsére szűrhető egy jó személyiségteszt segitségével.

A valid és megbizható személyiségtesztek mellett, a strukturált állásinterjú is segíthet. Ha pontosan tudjuk, milyen kompetenciákat szeretnék felmérni, azokra vonatkozó korábbi viselkedéssel kapcsolatos tényeket kell feltárnunk a jelölteknél. A jó öreg “A jövőbeli viselkedés legjobb előrejelzője a múltbeli cselekedet” állitás még mindig működik.

Érdemes minél több eszköz (struktúrált interjú, személyiségteszt, AC, próbamunka) kombinált erejét használnunk, különben döntésünk olyan lesz, mintha egy pénzfeldobás alapján hoztuk volna meg. A már felvett munkavállalók körében pedig a rendszeres visszajelzés, a benchmarking, a HR analitika segithet abban, hogy valós teljesitményt valós teljesitménnyel mérjünk össze.


Érdekesség, hogy kulturális különbségek is megfigyelhetőek e jelenség kapcsán. Az észak-amerikaiak élen járnak saját maguk túlértékelésében. Távol-Keleten, Japánban, Kínában vagy Koreában ugyanakkor nem jellemző a Dunning-Kruger hatás. Valószínűleg mindez annak köszönhető, hogy míg a nyugati kultúrákban nagyra értékelik az önbizalmat, addig a távol-keleten az egyéni fejlődés áll a fókuszban.

Most már tehát tudományosan igazolt az a közhelyszerű tény, miszerint “Gyakorlat teszi a mestert”. Ha legközelebb “álmesterekkel” találkozunk, HR-esként szűrjük ki, hétköznapi emberként pedig ne húzzuk fel magunkat, hanem vegyük észre, hogy a Dunning-Kruger-hatással állunk szemben!

„Az a baj a világgal,
hogy a hülyék mindenben holtbiztosak,
az okosak meg tele vannak kételyekkel.”
(Bertrand Russell)

Follow hrportal_hu on Twitter

Így mérheti fel a pályázó képességeit

Ma nem könnyű munkaerőt találni, de ugyanakkor most sem mindegy, hogy megtalálja-e a lehető legjobb munkavállalót egy cég a meghirdetett pozícióra. Első lépésként, az alapvető képességek felmérésében, széleskörben kipróbált képességtesztek segíthetnek, amelyek most már a HR Portalon is elérhetők.tovább..

További cikkek
Az altatóorvosok is felmondtak Ajkán

Az intenzív osztályon dolgozó ápolók után, most 5 altatóorvos mondott fel az ajkai kórházban - írja a Magyar Narancs. Teljes cikk

Bezár a cukorkagyár Győrben

A snackgyártó Mondelez International vállalat áthelyezi a Negro cukorkák gyártását a törökországi Gebzében található üzemébe jövő év június... Teljes cikk

Az aktív munkavállalókat már kifizette a Palóc Nagykereskedelmi Kft. felszámolója

Nógrád megye egykori legnagyobb foglalkoztatója, a felszámolás alatt álló salgótarjáni Palóc Nagykereskedelmi Kft. volt aktív munkavállalói már... Teljes cikk

Emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban

Januártól átlagosan 4,7 százalékkal, mintegy 900 koronával (11 160 forint) emelkednek az öregségi nyugdíjak Csehországban - írja az MTI. Teljes cikk

Kizsákmányolják az Amazonnak dolgozó futárokat

Fizetésmegvonással fenyegetik a sofőröket, akik sokszor 16 órát dolgoznak, de WC-re sem tudnak kimenni. Erről nem feltétlenül az Amazon, hanem az... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár