Nem feltétlenül a fizetés áll a felmondás mögött
Amikor valaki felmond, általában arra gondolunk, vagy azt a leegyszerűsített választ kapjuk az éppen távozó kollégánktól, hogy nem volt elégedett — vagy a fizetésével, vagy a főnökével. E két gyakran emlegetett tényezőnél azonban érdemes mélyebbre ásnia mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak, ha meg akarják érteni, milyen mozgatórugói lehetnek annak, ha valaki elhagy egy munkahelyet.
Király Zsolt egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) HR szakjának vezetője szerint mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy ha valaki elhagyja a munkahelyét, az a munkáltató szervezet és a munkavállaló felelősségéből egyaránt fakadhat. Míg előbbi esetben a tisztelet hiánya, utóbbi esetben az önismeret hiánya, vagy alacsony foka a legfőbb forrása a felmondásnak.
Mire érdemes odafigyelnie a munkaadónak?
A tisztelet hiánya alatt számos dolog érthető, például az, hogy a szervezet nem értékeli az adott személyt eléggé ahhoz, hogy a toborzás-kiválasztás folyamata során őszinte legyen vele és így egy, a valóságnál szebb képet fest magáról vagy a betöltendő pozícióról. Az adott személy így végül nem fogja tudni mire vélni a különbséget a mindennapokban és csalódottan távozik. Szintén a tisztelet témakörébe esik, ha a munkatárs úgy érzi, nem ismerik el és becsülik meg kellőképpen a munkáját anyagilag és erkölcsileg. Hasonló élmény a munkavállaló számára továbbá, ha a munkaadók nem állnak kíváncsian és nyitottan hozzá és a benne rejlő potenciálhoz, illetve nem adnak lehetőséget képességei kiaknázására.
Betöltött pozíciótól függetlenül hozzájárulhat a felmondáshoz az is, ha az adott személy úgy érzi, a szervezet nem értékeli eléggé ahhoz, hogy bevonja a céges folyamatokba, kikérje a véleményét vagy meghallgassa meglátásait — holott ez a hierarchia minden szintjén erősítheti az elköteleződést. Gyakori oka a munkahelyelhagyásnak az is, ha a munkatárs azt tapasztalja, hogy munkahelyén nem látják benne az embert, vagyis azt, hogy a szakmai tevékenységén kívül van az életének egyéb fontos területe is.
Önismereti kérdésekre is rávilágíthat a felmondás
A METU docense szerint a munkahelyelhagyás kérdését a munkavállalók szempontjából is érdemes megvizsgálni. „A munkavállalói oldalon az önismeret hiányában, illetve alacsony fokában érdemes keresni a válaszokat. Elégedetlenséghez vezet, ha az adott személy nem tudja meghatározni, hogy melyek az ő motivátorai, vagyis, hogy mik azok a belső erők, amelyek mozgatják őt — például alkotni, szabadnak lenni, minőségi légkörben dolgozni vagy hatni másokra" — mondja Király Zsolt. Ha az adott személy nem ismeri önmagát, hamis képet festhet önmagáról, amely számos irracionális elváráshoz, végül pedig kölcsönös elégedettlenséghez fog vezetni. „Általános tapasztalatok alapján a magyar önéletrajzok 70-80 százaléka hazugságra vagy csúsztatásra épül, amelyben komoly tényező az önismeret alacsony foka is” — tette hozzá Király Zsolt.
Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló alul- vagy felülértékeli önmagát. Ebből adódóan olyan feladatkört is elvállalhat, amelyről aztán kiderül, hogy egyáltalán nem neki való, vagy nem érzi benne jól magát. Ugyancsak ebbe a problémakörébe tartozik, hogy kellő önismeret nélkül a munkavállaló nem fogja tudni felmérni és kifejezni, hogy mely értékekkel tud azonosulni és melyekkel nem.
Nem érdemes csak fizetéssel maradásra bírni az embereket
Király Zsolt szerint hiba azt gondolni, hogy csak a versenyképes bér miatt bárki is egy adott szervezetnél marad közép- vagy hosszútávon, mint ahogyan az is, hogy valakit csak a béremeléssel maradásra lehet bírni. „A béremelés olyan, mint a függőséget okozó szerek, vagyis mindig egy újabb adag kell az idő előre haladtával. A kétszámjegyű emelés alatti mérték a munkavállaló ingerküszöbét már nem éri el, és számos kutatás bizonyítja, hogy nagyjából csak 3-6 hónap a hatása egy béremelésnek, utána újból felszínre jönnek a korábbi problémák” — tette hozzá a szakértő.
Tényező lett a home office is
A koronavírus-járvány óta számos vállalat tért át a teljes home officera vagy a hibrid munkavégzésre, amelynek következtében már a távmunka lehetősége is a munkahelyválasztás egyik központi tényezőjévé vált. „Sok esetben az egyébként sikeres kiválasztási folyamatok, illetve megállapodások is elbukhatnak csak ezen az egy ponton. Éppen ezért érdemes a szervezeteknek mérlegelni a home office lehetőségét azon munkakörökben, ahol értelmezhető, méghozzá az általános, illetve ágazati, vagy térségi szinten tapasztalható trendek alapján” — javasolja a docens.
Megelőzhető a nagy fluktuáció?
„Egységes, mindenhol alkalmazható stratégiák nincsenek, hiszen eltérő szervezeti méretről, döntéshozatali mechanizmusokról, munkafolyamatokról, szervezeti kultúráról, pszichológiai biztonságról és nem utolsó sorban személyekről van szó” — mondja Király Zsolt. Vannak viszont olyan tényezők, amelyeket a szakértő szerint minden munkaadónak érdemes figyelembe vennie. Fontos, hogy a szervezetről és az azon belüli karrierlehetőségekről a toborzás-kiválasztás során ne hangozzanak el félrevezető gondolatok. Kritikus pont továbbá, ha a munkavállaló közvetlen vezetője kifogásolható módon vagy egyáltalán nem kommunikál a munkatársakkal. A munkaelhagyás szempontjából a tervezésbe, céges folyamatokba való bevonás és a pszichológiai biztonság, valamint a munkavállalók motivátorainak figyelembevétele is kulcsfontosságú szempontnak számít, ha a munkaadó hosszú távon is szeretné megtartani a munkavállalót.
Nyitókép: Johnny Cohen on Unsplash
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
2019 és 2022 között 54 százalékkal nőtt a life coachok száma, így ez az egyik leggyorsabban növekvő szakma az Egyesült Államokban. Népszerűsége... Teljes cikk
Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk
Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk
- Egészségügyi bértábla 3 hete
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2024. január) 1 hónapja
- Minden váltáson gondolkodó munkavállaló potenciális jelölt 1 hónapja
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 1 hónapja
- Itt vannak a friss kereseti adatok - Ezek voltak a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák 2023-ban 1 hónapja
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 1 hónapja
- TOP 3 kihívás a HR szakmában - Kérdések és válaszok: 2. rész 1 hónapja
- A munkavállalók készségfejlesztése elmaradásban van, pedig fenekestül felfordul a munka világa 1 hónapja
- Az új valuta a home office, Magyarország vonzó BSC-célpont 2 hónapja
- Mennyit keresnek a trénerek? Mennyibe kerül a tréning? - elemzés a tréneri napidíjakról 2 hónapja
- Évi 70 millió forintos fizetésért keresnek háziorvost 2 hónapja