Szegedi Juli Szerző: Szegedi Juli Megjelent: 5 éve

"Nem vagyok egy feedback-vámpír" - az író és a marketing

Romantikus foglalkozásnak tűnik írónak lenni. Az emberek fejében él egy kép: hullanak a falevelek, a pokrócba bugyolált ember ül a teraszon, teázik, ölében a laptop és ír. Vajon ma is ezt jelenti írónak lenni? Mennyire alakítja át ezt a képet az olvasókért folyó harc, melyből már nemcsak a kiadó, hanem maga az író is ki kell, hogy vegye a részét. Rados Virág már hatévesen azt mondta: „"ha nagy leszek, író leszek." Az éppen most zajló 84. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a negyedik regénye.

images

- Mivel lehet ma kitűnni, hogyan lehet sikereket elérni ezen a pályán?

- Nincsenek receptek. Nekem történeteim vannak, amelyeket megírok, és ezek a történetek másokat is érdekelnek, ezért elolvassák őket. Az írói siker számomra az, ha a saját mércém szerint sikerül megalkotnom egy mini-univerzumot, ami a regény világa. A többi hab a tortán. Persze elismerem, a torta hab nélkül nem volna olyan finom.

- Ön kivételesen szorosan tartja a kapcsolatot az olvasókkal. Kell a visszajelzés Önnek és nekik is fontos, hogy beszámolhatnak egyenesen az írónak a könyvről?

- Örülök, ha tetszik egy-egy munkám, de a konkrét visszajelzés csak az első és a második regényemnél volt nagyon fontos számomra. Sőt, az első dedikálásom előtt, amikor megjelent a Bipoláris, azt vizionáltam, hogy meg fognak dobálni rohadt paradicsommal, és eufóriába estem, amikor csak jöttek és jöttek a vendégek. Mostanra ez elmúlt. Nem vagyok egy feedback-vámpír, aki kicsikarja a pozitív visszajelzést a környezetéből, mert anélkül nem érzi magát teljes egésznek. Azért tartom a kapcsolatot az olvasóimmal, mert úgy látom, szükségünk van egymásra. Ők kíváncsiak a személyemre, arra az emberre, aki a nekik tetsző könyveket írta, én pedig élvezem, hogy szórakoztathatom őket. A facebookos szerzői oldalam 90 százaléka nem a könyveimről szól. Ahogy a névjegyben áll, ez egy "rajongói oldal a művészet rajongóinak." Képekkel, versekkel, fotókkal, festményekkel, és még sorolhatnám. Van, hogy beugrik egy ötlet, egy idézet, keresek egy hozzáillő képet, és kiposztolom. Ez afféle kis kulturális misszió a részemről. A szívem mélyén még mindig tanár is vagyok. Szeretem megosztani másokkal azt, amit szépnek és jónak tartok.

- Más író is így csinálja?

- Aki hajlandó belátni, hogy a közösségi médiában és általában az interneten való jelenlét ma már a siker elengedhetetlen feltétele, az ott van ezeken a felületeken. Minél többfélén, annál jobb.

- Pár napja kikerült a Facebook oldalára, hogy elvégzett egy marketingiskolát - a romantikus elképzelés szerint nincs távolabbi terület az írótól, mint a marketing. Ez nem így van?

- Laikus elképzelés, hogy egy írótól távol áll a marketing, azaz, hogy "eladja magát". A művészek már a premodern korban is igyekeztek kapcsolatot tartani a közönséggel, csak akkor ezt nem marketingnek hívták. Szalonokba jártak, rendszeresen találkoztak az olvasóikkal és egymással. Menedzselték magukat. A visszavonultan élő író vagy költő akkor is ismeretlenségre volt kárhoztatva. Gondoljunk csak Berzsenyi Dánielre, a "niklai remetére." Jelenleg érettségi tétel, de az ő korának ünnepelt nagyságai Kazinczy Ferenc és például Virág Benedek voltak, akik ott nyüzsögtek az irodalmi életben. Utóbbiak nevét ma már csak a bölcsészkar magyar szakán lehet hallani.

Visszatérve az önmenedzselésre: tömegtársadalomban élünk. A mostani írók nem a korlátozott kapcsolati hálót teremtő irodalmi szalonok által, hanem a világméretű elektronikus hálón találkoznak a szélesebb közönséggel. Természetesen a személyes találkozásra, a dedikálásokra, könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra is szükség van, de ezek hatékonyságát össze sem lehet mérni az internetével.

- Az, hogy valakinek jó a marketingje, nem jelenti azt, hogy jó író, csak annyit, hogy jó marketinges áll mögötte. Melyik a fontosabb az írói teljesítmény vagy a marketing? Véleménye szerint a tehetség nulla marketinggel is utat tör, eljut az olvasókhoz?

- Az, hogy ki jó író, vagy mekkora tehetség lakozik benne, nem az én tisztem megítélni. Kit tekintünk jó írónak? Erre szubjektív a válasz. Természetesen Móricz Zsigmond remek író, de ez azért nyilvánvaló, mert őt kanonizálta az irodalomtörténet. A jó marketing egyik fő vonása pedig igenis a hangoskodás. Tessék kérem, ezt érdemes megvenni, ezért és ezért. Ezt hallania kell a piacnak, a könyvnél ugyanúgy, mint a mosópornál. Igaz, bizonyos dolgok hatalmas reklámmal is tiszavirág-életűek. Egy középszerű lektűr vagy silány szépprózai mű lehet sikeres, mert itt és most igény van rá, és ügyesen csinálják a marketingjét. Aztán két év múlva elfelejtik. De arra szintén akad példa, hogy hiába a felhajtás valami körül, nem kell senkinek. Teleragaszthatnám a lyukas harisnyám plakátjával a metrót, a kutya sem kérné, még ingyen sem. Persze, ha az mondjuk Madonna lyukas harisnyája volna, egy aukción a legmagasabb liciten kelne el. Mert egy világhírű személyhez kötődik, valóságos ereklye, tehát hatalmas a piaci értéke. Úgy gondolom, az írói tehetség és a marketing két külön lapra tartozik. Ugyanakkor elavult az a mondás, hogy "jó bornak nem kell cégér", és tévedés, hogy "a jó könyv magától megtalálja az olvasót." Egyetlen könyv sem fog senkihez a saját lábán elmenni, és bekopogtatni hozzá az ajtón. De még a könyvesboltban sem fog a kezébe ugrani. Kell, hogy valaki az olvasó figyelmébe ajánlja. Ez lehet egy ismerős, a sajtó, a reklám. A modern marketing, különösen annak online válfaja ráadásul nem pusztán felhívja a figyelmet a termékre, jelen esetben a könyvre, hanem vágyat ébreszt iránta, és valóban eladja azt. A jó kampány egyedi: más marketingstratégiát kell kidolgozni egy romantikus regénynek, és mást egy dokumentatív történelmi munkának.

- Ma már az író adja el magát, nem a kiadója foglalkozik ezzel?

- Három dologról van szó. A könyvet a kiadó adja ki, és juttatja el a kiadványt a piacra, valamint marketinggel, reklámokkal és a sajtóban népszerűsíti azt, illetve a szerzőt, erről szól az ő üzleti vállalkozása. Eladni viszont a kereskedő adja el a könyveket, aminek a haszna a kiadónál és a szerzőnél is lecsapódik, utóbbinál szerzői jogdíj formájában. Harmadszor: a szerzői marketing egyre inkább a piaci siker feltétele lesz. A kiadónak van ötven szerzője, akikkel foglalkozik. Nekem pedig csak egy szerzőm van: én magam. Ráadásul önmagamat és a könyveimet én ismerem a legjobban.

- Hogy néz ki manapság egy író napirendje? Szigorú kereteket kell tartani?

- Ez egyéniségtől és élethelyzettől függ. Egyes írók komoly napi beosztással élnek, mint például a japán Murakami Haruki, aki részletesen ír erről a futásról szóló könyvében. De ő abból él, hogy író. A magyarországi íróknak mást is kell csinálniuk, amivel pénzt keresnek, mert kicsi a könyvpiac. Én például szabadúszó újságíróként is dolgozom. Ez gyakran lehetetlenné teszi a szigorú időbeosztást, hiszen a megbízások nem mindig rendszeresek. Igaz, én alapjáraton nem vagyok egy "beosztó" típus.

- Hány könyvet, milyen témájúakat írt eddig, hány van a fejében jelenleg?

- Első három könyvem egy-egy sajátos életválságról szól, amellyel a főhős sikeresen megküzd. Olvasóim azt mondják róluk, letehetetlenek. Bár ezekbe is csempésztem humort, hiszen anélkül nem élet az élet, de negyedik regényem, az In flagranti, már egy kifejezetten vicces szerelmes könyv. Ez novellaregény, tehát az elbeszélések stafétaszerűen egymásra épülnek. A nő, aki az előző novellában mellékszereplő, a következőben főszereplő lesz. A komikus szerelmi szituációk, amikbe a könyv hősnői belepottyannak, azt a kérdést teszik fel: mibe keveredhetsz, ha nincs kellő önismereted? Aztán igyekszem bemutatni, mi történik, ha szert teszünk rá. Az önismeret az a téma, ami a legjobban izgat engem. A fejemben nyüzsgő regényötletek is végső soron mind erről szólnak. Hogy hány nyüzsög a fejemben? Sok. És egyre szaporodnak.


Follow hrportal_hu on Twitter

Szemmagasságban

A napokban volt egy coaching ülésem egy magyar vezérigazgatóval, aki elmondta, hogy véleménye szerint az igazgatóság tagjai a külföldi prezentációk során gyengén szerepelnek, majdnem lejáratják a magyar céget, ahelyett, hogy eladnák azt a befektetők, külföldi tulajdonosok vagy más régiós leányvállalatok vezetői előtt. Annak ellenére teszik ezt, hogy a magyar eredmények gyakran sokkal jobbak, mint a szomszédos országoké - Malchiner Maximilian Péter írása a HR Blogon.tovább..

További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár