Nemzetközi harc indult a munkavállalókért
Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem. És még el sem kezdődött a főszezon a Balatonon.
Azt elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés.
A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken, a balatoni turizmus beindulásával pedig újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján hamarosan ismét szükség lesz külföldi munkaerőre.
„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15%-a. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” - mondta Juhász Csongor, a piacvezető munkaerő-kölcsönző és HR szolgálató Prohuman ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektort gyakorlatilag a termelés leállása fenyegetett. Ők segítettek abban, hogy sok száz vagy ezer magyar munkahely megmaradjon.
„Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát - elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus - a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” - véli Juhász Csongor.
Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a közép-kelet-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy - még akár némi bérhátrány ellenére is - ezekbe az országokba.
Magyarországon azért is fontos kérdés mindez, mert korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.
A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az ellenőrzés.
A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azt a kihívást, hogy ne legyen túladminisztrált a külföldi munkaerő bevonása, másrészt minimalizálják a kontroll nélkül, a szürke vagy fekete zónában érkező külföldiek munkavállalását.
„Még ha lesznek is megakadások egyes területeken, a gazdasági visszapattanás már idén érehető lesz, a legtöbb szektorban már a közeljövőben újra a járvány előtti szintre szeretnének visszatérni. Ha pedig ez így történik, akkor a vendégmunka ismét nem lehetőség, hanem sok területen az egyetlen opció marad arra, hogy egy-egy vállalat továbbra is Magyarországon tartsa termelő kapacitásait” - összegezte Juhász Csongor.
Fotó: unsplash.com
A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken, a balatoni turizmus beindulásával pedig újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján hamarosan ismét szükség lesz külföldi munkaerőre.
„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15%-a. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” - mondta Juhász Csongor, a piacvezető munkaerő-kölcsönző és HR szolgálató Prohuman ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektort gyakorlatilag a termelés leállása fenyegetett. Ők segítettek abban, hogy sok száz vagy ezer magyar munkahely megmaradjon.
Hátrányból indulunk
„Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát - elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus - a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” - véli Juhász Csongor.
Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a közép-kelet-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy - még akár némi bérhátrány ellenére is - ezekbe az országokba.
Magyarországon azért is fontos kérdés mindez, mert korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.
Állami szabályozás: új kihívások
A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az ellenőrzés.
A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azt a kihívást, hogy ne legyen túladminisztrált a külföldi munkaerő bevonása, másrészt minimalizálják a kontroll nélkül, a szürke vagy fekete zónában érkező külföldiek munkavállalását.
„Még ha lesznek is megakadások egyes területeken, a gazdasági visszapattanás már idén érehető lesz, a legtöbb szektorban már a közeljövőben újra a járvány előtti szintre szeretnének visszatérni. Ha pedig ez így történik, akkor a vendégmunka ismét nem lehetőség, hanem sok területen az egyetlen opció marad arra, hogy egy-egy vállalat továbbra is Magyarországon tartsa termelő kapacitásait” - összegezte Juhász Csongor.
Fotó: unsplash.com
Juhász Csongor munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman ügyvezető igazgatója. 
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
A hatalom 7 szabálya