Nemzetközi harc indult a munkavállalókért
Elkezdődött a visszarendeződés a munkaerőpiacon: nincs elég ember az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken sem. És még el sem kezdődött a főszezon a Balatonon.
A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van. Így például nincs elég ember az élelmiszeriparban, feldolgozóiparban, bizonyos kereskedelmi területeken, a balatoni turizmus beindulásával pedig újabb több ezer emberre lesz szükség hirtelen. Mindezek alapján hamarosan ismét szükség lesz külföldi munkaerőre.
„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15%-a. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” - mondta Juhász Csongor, a piacvezető munkaerő-kölcsönző és HR szolgálató Prohuman ügyvezető igazgatója.
A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. Munkaerőhiányos időkben a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektort gyakorlatilag a termelés leállása fenyegetett. Ők segítettek abban, hogy sok száz vagy ezer magyar munkahely megmaradjon.
Hátrányból indulunk
„Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék. Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, azonban ez csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát - elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus - a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” - véli Juhász Csongor.
Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indulunk. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a közép-kelet-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy - még akár némi bérhátrány ellenére is - ezekbe az országokba.
Magyarországon azért is fontos kérdés mindez, mert korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.
Állami szabályozás: új kihívások
A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az ellenőrzés.
A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azt a kihívást, hogy ne legyen túladminisztrált a külföldi munkaerő bevonása, másrészt minimalizálják a kontroll nélkül, a szürke vagy fekete zónában érkező külföldiek munkavállalását.
„Még ha lesznek is megakadások egyes területeken, a gazdasági visszapattanás már idén érehető lesz, a legtöbb szektorban már a közeljövőben újra a járvány előtti szintre szeretnének visszatérni. Ha pedig ez így történik, akkor a vendégmunka ismét nem lehetőség, hanem sok területen az egyetlen opció marad arra, hogy egy-egy vállalat továbbra is Magyarországon tartsa termelő kapacitásait” - összegezte Juhász Csongor.
Fotó: unsplash.com
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Februártól munkaerőkölcsönzési üzletágvezetőként folytatja munkáját a Prohuman csapatában Izsó Balázs. Teljes cikk
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 2 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 3 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete
- Hogyan lehet összeállítani konyhai személyzetet kizárólag thai munkavállalókkal? 3 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Új vezérigazgató Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatójánál 1 hónapja
- Helycserék az élmezőnyben - itt a legnagyobb relokációs cégek listája 1 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hónapja
- Idegenrendészeti törvény: első tapasztalatok - szakmai tájékoztató reggelit szervez az Expat Center 2 hónapja