Növekszik az új állások száma, de több a munkanélküli - miért?

A globális válság végigsöpört a magyar vállalatokon és egy év alatt a munkahelyek öt százalékát, nagyjából 130 ezret tüntetett el a versenyszférában a KSH adatai szerint (ehhez képest 2008-ban a munkahelyek száma valamelyest nőtt). Telegdy Álmos szerint ha túllépünk a munkahelyek aggregált számának mérésén, és vállalati szinten elemezzük a munkahelyek változását, nagymértékű heterogenitást figyelhetünk meg a viselkedési stratégiákban. Az összes munkahely számának csökkenése ellenére a válság alatt számos vállalat volt képes növelni alkalmazottainak számát, és nem is kis mértékben.

Két, egymást nem kizáró folyamat állhat a munkahelyek aggregált számának csökkenése mögött: az egyiknél kevesebb új munkahelyet hoznak létre a válság előtti időszakhoz képest, a másiknál fokozzák a munkahelyek leépítését. Annak vizsgálatához, hogy Magyarországon melyik alkalmazkodási pálya volt domináns, a vállalatokat két csoportba rendezték aszerint, hogy növelték vagy csökkentették alkalmazottaik számát. A két csoportban külön-külön megnézték, hogyan változott a munkahelyteremtés és -rombolás rátája. Az eredmény alátámasztja, hogy a válságot a vállalatok egy része képes meglovagolni és fejlődni e nehéz időszak alatt is.

A válság hatása a munkahelyek rombolásában mutatkozott meg. Tehát a munkahelyrombolás növekedése a felelős az összes munkahely csökkenéséért és nem a munkahelyteremtés visszaesése. A munkát keresők szempontjából ez azt jelenti, hogy nem azért nőtt a munkanélküliek száma, mert lényegesen kevesebb a betöltendő állás, hanem azért, mert az elbocsátások miatt sokkal többen versenyeznek ugyanannyi munkahelyért.

A fentieken túl még két cégjellemző hatását vizsgálták meg: a külső piacoknak való kitettséget, valamint a tulajdonosi szerkezetet. A munkahelyrombolás aránya 2009-ben kilenc százalékponttal volt nagyobb az exportáló vállalatoknál. Az állami vállalatok egész másképpen reagáltak a válságra, mint a külföldi tulajdonú cégek. A válság előtt tíz százalékponttal alacsonyabb nettó munkahely-teremtési rátával rendelkeztek, mint a többi belföldi vállalat, ez azonban a válság hatására megfordult, és tíz százalékponttal magasabb lett. A hatás mozgatórugója itt is a munkahelyrombolás volt.

Napi Gazdaság