Szerző: Berta László Megjelent: 4 hónapja

Nyakunkon az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetése

Adatvédelem. Adatkezelés. Adatkezelő. Tudják, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Tisztában vannak azzal, hogy adatkezelőként milyen jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeik vannak? 2018. május 25. az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rettegett bevezetésének időpontja, tehát májustól 20 millió euró büntetés szabható ki. Arra kértük dr. Bölcskei Krisztián adatjogászt, a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvény szakértőjét, hogy adjon néhány támpontot a tájékozódáshoz.

Mit jelent az adatvédelem?

Az adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Az adatvédelem kizárólag a személyes adatokra (pl. név, telefonszám, e-mail cím, stb.) koncentrál, függetlenül attól, hogy papír alapon vagy elektronikusan kezeljük azokat. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR ráadásul kibővíti a személyes adatok körét, és kifejezetten tartalmazza a helymeghatározó adatot (gps-jel) és online azonosítót (felhasználónév, jelszó, böngészési előzmény) mint személyes adatot. Az adatvédelem célja a természetes személyek és jogainak védelme, azoknak a védelme, akik bármely meghatározott, személyes adat alapján - közvetlenül vagy közvetve - azonosíthatóak. Ők az érintettek. Idetartoznak cégének ügyfelei, hírlevelére feliratkozók, közösségi oldalának követői, az állásra jelentkezők, de a kamerarendszere által megfigyelt területre belépők is, és ugyanakkor cégének munkavállalói is.
Az adatvédelem legfontosabb változásairól tájékozódhat a „GDPR: a holnap adatvédelme”
című rendezvényen február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között a MÜPA Kék termében. Az előadók a téma szakértői, dr. Bölcskei Krisztián adatjogász, DPO és Lengré Tamás CISA, CEH adatbiztonsági szakember.

Milyen adatokat lehet kérni, felhasználni kezelni az állásra jelentkezőktől a kiválasztás során?

Erről korábban írtunk a HR Portalon, ezért röviden összefoglalva: az Mt. arról rendelkezik, hogy a munkavállalótól csak olyan adat kérhető, ami személyiségi jogait nem sérti és szorosan összefüggésbe hozható a munkaviszony meglétével vagy megszűntetésével, és ez igaz a jelentkezőre is. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló Kormányrendelet meghatározza, hogy tilos „olyan személyes adatokat kezelni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.” Ebből mindenki számára egyértelműen következik, hogy olyan adatot, amelynek nincsen köze a munkakör betöltéséhez, nem rögzítünk.

A munkáltatónak, milyen feladatunk van a belépő munkavállalóval adatvédelmi szempontból, az adataival kapcsolatban, egyáltalán be kell-e őt vonni a törvényi kötelezettségeink teljesítésébe?

Még a munkaviszony megkezdése előtt, tehát még a munkavállalói adatok kezelése előtt tájékoztatnunk kell a jövőbeli munkavállalónkat legalább a következőkről: az adatkezelő a munkáltató, a munkáltatónak, tehát nekünk milyen elérhetőségeink vannak, milyen adatkezelés(ek) során, milyen célból milyen adatait kezeljük, ki felé továbbítjuk, ki felé adjuk át, meddig kezeljük az adatokat, milyen jogai vannak és jogaival hogyan tud élni.

Ez a tájékoztatás hogyan, miként történjék, milyen formátuma legyen?


A leghelyesebb, ha a belépés előtt, minden más szabályzatunkkal, pl. adatvédelmi szabályzat, kameraszabályzat, iratkezelési szabályzat stb., együtt adjuk át az előzetes tájékoztatás kötelezettségét megvalósító, egyszerű nyelvezetű, könnyen áttekinthető tájékoztatónkat is. Magunk részéről kiemelten javasoljuk, hogy hozzanak létre adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, amelynek rendelkezéseit a munkavállalók ugyanúgy elfogadják és magukra nézve betartani kötelesek, ahogyan más szabályzatokat is.

Jelentkezés a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvényre. A szakemberek február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között adnak elő a MÜPA Kék termében.
Follow hrportal_hu on Twitter

Hátrányos helyzetű diákokat támogató program indul

A befogadó nevelést és a hátrányos helyzetű tanulókat támogatja az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben című új programja. Cél az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése - írja az MTI.tovább..

További cikkek
Kifütyülték az Amazon vezérét

A Politico számolt be róla, hogy Jeff Bezos az Axel Springer díját ment átvenni Berlinbe, de az átadó ünnepségen kifütyülték. A Verdi nevű német... Teljes cikk

Fürjes Balázs lehet az új Közmunkatanács elnöke?

A zoom.hu értesülése szerint a FTC-stadion és a Duna Aréna projektfelelőse lenne az elnöke az újra megalakuló Fővárosi Közmunkatanácsnak - írja a lap. Teljes cikk

Női minisztere lehet a következő Orbán-kormánynak?

Seszták Miklós távozik miniszteri posztjáról, a 444 információi szerint Bártfai-Mager Andrea lehet az új fejlesztési miniszter - írja a lap. Teljes cikk

Újabb miniszterről derült ki, hogy nem vállal szerepet az új kormányban

Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter is lemond posztjáról, nem akar újabb négy évig miniszter lenni, inkább pártjának munkáját... Teljes cikk

Generációváltás a debreceni Hunép Universal Zrt.-nél

Több éve tartó tudatos kiválasztás és felkészítés eredményeként a jövő évtől új generáció tagjai veszik át az irányítást a debreceni... Teljes cikk