Szerző: Berta László
Megjelent: 2 éve

Nyakunkon az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetése

Adatvédelem. Adatkezelés. Adatkezelő. Tudják, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Tisztában vannak azzal, hogy adatkezelőként milyen jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeik vannak? 2018. május 25. az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rettegett bevezetésének időpontja, tehát májustól 20 millió euró büntetés szabható ki. Arra kértük dr. Bölcskei Krisztián adatjogászt, a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvény szakértőjét, hogy adjon néhány támpontot a tájékozódáshoz.

Mit jelent az adatvédelem?

Az adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Az adatvédelem kizárólag a személyes adatokra (pl. név, telefonszám, e-mail cím, stb.) koncentrál, függetlenül attól, hogy papír alapon vagy elektronikusan kezeljük azokat. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR ráadásul kibővíti a személyes adatok körét, és kifejezetten tartalmazza a helymeghatározó adatot (gps-jel) és online azonosítót (felhasználónév, jelszó, böngészési előzmény) mint személyes adatot. Az adatvédelem célja a természetes személyek és jogainak védelme, azoknak a védelme, akik bármely meghatározott, személyes adat alapján - közvetlenül vagy közvetve - azonosíthatóak. Ők az érintettek. Idetartoznak cégének ügyfelei, hírlevelére feliratkozók, közösségi oldalának követői, az állásra jelentkezők, de a kamerarendszere által megfigyelt területre belépők is, és ugyanakkor cégének munkavállalói is.
Az adatvédelem legfontosabb változásairól tájékozódhat a „GDPR: a holnap adatvédelme”
című rendezvényen február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között a MÜPA Kék termében. Az előadók a téma szakértői, dr. Bölcskei Krisztián adatjogász, DPO és Lengré Tamás CISA, CEH adatbiztonsági szakember.

Milyen adatokat lehet kérni, felhasználni kezelni az állásra jelentkezőktől a kiválasztás során?

Erről korábban írtunk a HR Portalon, ezért röviden összefoglalva: az Mt. arról rendelkezik, hogy a munkavállalótól csak olyan adat kérhető, ami személyiségi jogait nem sérti és szorosan összefüggésbe hozható a munkaviszony meglétével vagy megszűntetésével, és ez igaz a jelentkezőre is. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló Kormányrendelet meghatározza, hogy tilos „olyan személyes adatokat kezelni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.” Ebből mindenki számára egyértelműen következik, hogy olyan adatot, amelynek nincsen köze a munkakör betöltéséhez, nem rögzítünk.

A munkáltatónak, milyen feladatunk van a belépő munkavállalóval adatvédelmi szempontból, az adataival kapcsolatban, egyáltalán be kell-e őt vonni a törvényi kötelezettségeink teljesítésébe?

Még a munkaviszony megkezdése előtt, tehát még a munkavállalói adatok kezelése előtt tájékoztatnunk kell a jövőbeli munkavállalónkat legalább a következőkről: az adatkezelő a munkáltató, a munkáltatónak, tehát nekünk milyen elérhetőségeink vannak, milyen adatkezelés(ek) során, milyen célból milyen adatait kezeljük, ki felé továbbítjuk, ki felé adjuk át, meddig kezeljük az adatokat, milyen jogai vannak és jogaival hogyan tud élni.

Ez a tájékoztatás hogyan, miként történjék, milyen formátuma legyen?


A leghelyesebb, ha a belépés előtt, minden más szabályzatunkkal, pl. adatvédelmi szabályzat, kameraszabályzat, iratkezelési szabályzat stb., együtt adjuk át az előzetes tájékoztatás kötelezettségét megvalósító, egyszerű nyelvezetű, könnyen áttekinthető tájékoztatónkat is. Magunk részéről kiemelten javasoljuk, hogy hozzanak létre adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, amelynek rendelkezéseit a munkavállalók ugyanúgy elfogadják és magukra nézve betartani kötelesek, ahogyan más szabályzatokat is.

Jelentkezés a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvényre. A szakemberek február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között adnak elő a MÜPA Kék termében.
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szakmalista

Az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg 770 képzés szerepel, ami az uniós átlag többszöröse. A válaszható szakmák száma 2020. szeptember... Teljes cikk

Szakképesítések listája 2020

A válaszható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkenni fog. A korábbi OKJ racionalizált, átláthatóbb változatában már csak... Teljes cikk

A magyarok több mint fele hajlandó lenne átképezni magát

Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások... Teljes cikk