kapubanner for mobile
Megjelent: 12 hónapja

Nyári szabadság: a reménykeltő regenerálódás igézete, vagy munkahelyi stressz a köbön?

Nemcsak fizikai, hanem mentális egyensúlyunk és egészségünk érdekében is érdemes, sőt szükségszerű (muszáj!) időnként félretenni a munkát és rövidebb-hosszabb – gyakrabban rövidebb, 1-2 napos, és legalább évente egyszer hosszabb, akár a tizennégy összefüggő naptári napot is elérő – időre szabadságra mennünk. A várakozás mellett azonban mindez nem kis stresszel is jár, de miért? És mit tehetünk ellene? Papp Tamás István HR szakember tanácsai.

nyaralás, szabadság, vakáció-

Munkahelyi (szabi)stressz 1.

7-ben egy michigani webfejlesztő arról posztolgatott a Twitteren, hogy a mentális egészsége érdekében két szabadnapot vett ki azt követően, hogy a főnöke (!) volt szíves emlékeztetni arra, hogy a regenerálódás nemcsak a fizikai, de a mentális egészsége érdekében is rendkívül fontos, sőt a jóravaló menedzser arra is felhívta a figyelmét, hogy a lelkünk, vagy épp a szellemünk éppoly’ érzékeny, mint a testünk – főleg ha munkahelyi nehézségeken megy keresztül, vagy ottani problémákkal küzd (a Gallup egy 2021-es globális felmérése szerint a munkavállalók 44 %-a él át nagymértékű stresszt – aggodalmat, szorongást, szomorúságot, haragot, stb. – nap mint nap a munkahelyén!).

A tweet aztán az egész világot bejárta, és a közösségi médiában is fókuszba helyezte, hogy nemcsak fizikai, hanem mentális egyensúlyunk és egészségünk érdekében is érdemes, sőt szükségszerű (muszáj!) időnként félretenni a munkát és rövidebb-hosszabb – gyakrabban rövidebb, 1-2 napos, és legalább évente egyszer hosszabb, akár a tizennégy összefüggő naptári napot is elérő – időre szabadságra mennünk. És hát ez utóbbit mikor máskor, ha nem nyáron ugyebár… 

Munkahelyi (szabi)stressz 2

Egyébként az utóbbi néhány évre jellemző tendencia is – amit az Mt. előírásainak ez irányú változásai elő is segítettek, és a munkavállalói elkötelezettség/elégedettség-növelésben érdekelt munkáltatók nem is akadályoznak –, hogy a munkavállalók egyre több egybefüggő napból álló szabadságot terveznek, és akarnak is (!) kivenni, és a saját maguk regenerálódására fordítani. A korábbi, átlagosan hét-nyolc nap (1 munkahét) helyett mostanság már nem ritka a tíz-tizennégy munkanapos – azaz két, vagy akár két és fél hétnyi – távolmaradás is a munkától, főként persze a nyári időszakban, de jellemzővé váltak ezek a hosszabb szabadságolási periódusok az év végi ünnepek, valamint a hosszú hétvégék környékén is. 

Azonban a hazai proletariátus nem tud kibújni a bőréből, és mihelyst megjelenik a vonatkozó rendelet, azonnal kézbe kapja a szabadságkalkulációs naptárakat és nekiugrik, hogy a lehető legkevesebb fizetett szabadnap feláldozásával – egyúttal komoly tartalékok felhalmozásával – a legtöbb egybefüggő munkamentes napot hozza ki magának az ünnepnapok, munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok kavalkádja nyújtotta szabilehetőségekkel együtt. Viszont rendszerint nem jön ki a matek!

Hiszen nem tud mindenki ugyanakkor „hatékonyan” szabadságra menni, és így – a profession.hu 2019-es reprezentatív kutatása szerint legalábbis –  „a hazai dolgozók csaknem 50 %-a kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapjai számát”, még úgy is, hogy közel negyedüknél (23%) az év végével „bennragadnak” a szabik (a válaszadók 17%-a esetén a szabadnapjai több mint 60%-a!), nem elhanyagolható elkötelezettség/elégedettség romlást idézve elő a munkáltatókkal szemben, valamint  ambivalens, stresszelésre okot adó paradox gondolatokat generálva ezzel saját maguk és (munka)környezetük számára.

Munkahelyi (szabi)stressz 3 

Na és aztán, amikor elérkezik végre az utolsó iskolai tanítási nap – pedig még az évzárók ünnepélyes taktusai, a bizonyítványosztások izgatott várakozásokkal teli aktusai még csak meg sem történtek – a gyerekes, de a gyermektelen munkavállalók, és persze a vezetőik számára is, a gyomrukban éledező gombóc exponenciális növekedése egyértelműen jelzi, hogy megállíthatatlanul közeleg a nagy nyári (iskola)szünet és ezzel párhuzamosan a munkavégzés rutinját ellehetetlenítő, mindent felülárasztó szabadságolási cunami – pánikhangulatot idézve elő a teljes munkafronton.

A lelkiismeretes dolgozónak, de még a kevésbé lelkiismeretesnek is, kimondva-kimondatlanul, akár bevallja, akár nem, komoly fejfájást okoz, sőt a sima munkahelyi stresszelése négyzetre-emelését jelenti az azon való rágódás, hogy

milyen képet fog vágni a felettese, ha bejelenti, hogy „hosszabb” szabadságra szeretne menni?

elengedik-e egyáltalán?

de egyébként is, mi lesz a munkájával a szabadságának ideje alatt? 

amíg ő nem lesz bent a munkahelyén, hogyan fognak menni nélküle a dolgok? 

mi lesz, ha nyaralás közben (urambocsá’!) esetleg nem lesz elérhető még mobilon sem? 

micsoda kupleráj, papírhalmok, email-özön, végeláthatatlan egyeztetések sora fogja várni a munkába való visszatérése után? 

Ez persze azt jelenti, hogy a nyaralásszervezéssel, a gyerekek nyári elhelyezésével vagy az erre az időszakra tervezett egyéb elfoglaltságokkal (lakásfelújítás, kertimunkák, halogatott rokonlátogatások stb.) járó igencsak macerás dolgok, nemhogy segítik, de még tetézik is a munkahelyi gondokat, próbára téve mindezzel saját magunk és kollégáink (munkahelyi közösségünk) nyári sokktűrő képességét, borítékolva ráadásul a visszatérésünk nem kicsi zökkenőkkel terhelt nehézségeit is. 

Szóval a nyaralás boldog idilljének szemellenzős kergetése, és a centivagdosás kizárólagos aktivitása helyett igyekezzünk proaktív cselekvésre is rábírni saját magunkat, és kivédeni, pontosabban szólva, okosan kezelni, azaz preventíve megelőzni a szabiramenetellel felmerülő újabb és újabb munkahelyi stressz-faktorokat, kollegiális/vezetői konfliktusokat, ’mely tettel radikális mértékben csökkenthetjük a szabadság előtti és alatti (sőt utáni) kollektív sokkot:

IDŐBEN GONDOLJUK ÁT, ÉS AZ ESZÜNKET HASZNÁLVA VÁLASSZUK KI A SZABADSÁGUNK IDŐPONTJÁT. Célszerű, sőt elengedhetetlen a felettesünkkel (ne feledjük, hogy a szabikat – annak a bizonyos 7 napnak a kivételével – a munkáltató adja és nem a munkavállaló veszi ki!), a potenciális helyettesítő kollégáinkkal is átbeszélni egymás szabadságolási elképzeléseit, beleértve, sőt kifejezetten erre fókuszálva akár egy hosszabb, 2-3 hetes „eltűnést” is. Ha egy picit jobban belegondolunk, nem is olyan nagy butaság némely munkáltató azon elvárása, ráadásul a munkavállalók elemi érdeke is, hogy már késő télen, kora tavasszal elkészüljenek a nyári, sőt az egész éves szabadságolási tervek, amelyekbe bőven belefér(het)nek a hosszabb távollétek is, hiszen azokkal így időben tervezni lehet!

GONDOLJUK ÁT ALAPOSAN A SZABADSÁGUNK IDEJÉRE ESŐ TEENDŐINKET, kötelezettségeinket, és ha szükséges, időben strukturáljuk át azokat! Milyen feladatok lesznek aktuálisak? Milyen áruk, megrendelések érkeznek, mely ügyfeleket, partnereket, kollegákat kellene felhívni, vagy levelet írni nekik? Milyen számlákat kell kifizetni, milyen adminisztrációs feladatok lesznek aktuálisak? Kikkel kellene személyes találkozót egyeztetni? Milyen értekezletek vannak betervezve vagy várható, hogy beesnek? Az átgondolás eredményeképp láthatjuk majd, hogy vannak feladatok, találkozók, amiket más időpontra lehet időzíteni, el lehet halasztani vagy nem is olyan fontosak vagy aktuálisak, mint amilyennek elsőre tűntek…

Akiket a szabadságunk, vagy a feladataink átstrukturálása így vagy úgy, de érint – beleértve a kollegák mellett a cégen kívüli ügyfeleket, partnereket, beszállítókat, stb. is – keressük meg, és ELŐRE TÁJÉKOZTASSUK ŐKET, EGYEZTESSÜNK VELÜK, HOGY SZABADSÁGON LESZÜNK. Még az is lehet, hogy számos esetben ki fog derülni, hogy sokan velünk azonos időben lesznek távol, így velük nem/sem lesz gondunk…

Minden szervezetben van a helyettesítésre – nemcsak a szabadságolás, de hirtelen jött egyéb események (baleset, betegség stb.). esetére is – szabályozás vagy legalábbis követhető/követendő gyakorlat, akár jól, következetesen, akár hányaveti módon is alkalmazzák azt. A lényeg, hogy GONDOSKODJUNK A HELYETTESÍTÉSÜNKRŐL, legyen valaki, aki tartja helyettünk a frontot (a „helyettes” nem biztos, hogy beosztott vagy főnök, lehet akár szintbeli kollega is, akinek átadhatjuk a feladatainkat, vagy már eleve tisztában van a legfontosabb dolgainkkal). De ne feledjük, a jó tett helyébe jót várnak, és a kölcsönösség alapján természetes, ha mi is bevállalunk önkéntes helyettesítést. Megér ennyi pluszmunkát a stresszmentes szabi…

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, notebookok, internet, wifi, VPN, facebook, insta, twitter, világában már könnyen megoldható, hogy pillanatok alatt a szabink alatt is megtaláljanak a munkahelyünkről, még ha számos foglalkoztatónál tudatosán tiltják, vagy korlátozzák is ezt. Mindenesetre gondoljuk át, valamint EGYÉRTELMŰSÍTSÜK A SZABADSÁGUNK IDEJE ALATTI ELÉRHETŐSÉGEINK MÓDJÁT ÉS IDEJÉT, és még a szabadságunk előtt tájékoztassuk a kollegáinkat, partnereinket, hogy ha valóban halaszthatatlan, és a helyettesítőnk erejét meghaladó, csak általunk megoldható azonnali feladat merülne fel, hogy és mikor tudnak elérni. Talán furcsa, de megnyugtatóbb nyaralást, és a nullához konvertáló megkeresést eredményez ez (hiszen a legtöbben próbálnak úgy viselkedni, ahogy ők is elvárnák, hogy viselkedjenek velük szemben ilyen szabis helyzetben: igyekeznek nem zavarni…), mintsem valamely, a gyakorlatban nehezen alkalmazható iránymutatásra/szabályra/törvényre hivatkozva egyszerűen „elhajítani a tollat” és „hagyni az egészet a fenébe”, felesleges feszültséget teremtve foglakoztató és foglalkoztatott között.

MINDENKÉPPEN ÁLLÍTSUK BE AZ AUTOMATIKUS VÁLASZÜZENETET A LEVELEZÉSÜNKBEN, sőt, ha lehet az átirányítást is! Mindössze pár perces műveletről van szó. Ha ez mégse menne, sürgősen sajátítsuk el, hiszen egy jó beállítás esetén a rendszer komoly, és nem utolsó sorban, igazán stresszmentesítő adminisztrációs/kommunikációs munkát végez el helyettünk. Az automatikus üzenetben legyen benne, hogy mettől meddig vagyunk házon kívül, vagy nem vagyunk elérhetők, és ki helyettesít, illetve a helyettesítőnkkel milyen formában lehet felvenni a kapcsolatot. Azt, hogy mi a teendő, ha mégis el szeretnének érni bennünket a szabink alatt, érdemesebb inkább bölcsen elhallgatni…

Figyeljünk arra, hogy RENDEZETTEN HAGYJUK MUNKAÁLLOMÁSUNKAT, ASZTALUNKAT, IRODÁNKAT. A fontos és aktuális iratokat, dossziékat, munkaeszközöket tegyük elérhetővé, hogyha szükséges, a helyettesítő munkatársunk könnyebben átláthassa az általunk kialakított rendszert. Arról már nem is beszélve, hogy nyaralás után is kellemesebb, sőt a visszazökkenés hatékonyságát is jelentősen növeli, ha rendezett körülmények közé érkezünk vissza a munkánk világába. 

Mindezen okoskodások után zökkenőmentes nyári ügymenetet, stresszmentes szabitervezést, pihentető – „leisure sickness” és „post vacation blues" mentes – nyaralást, és szorongásmentes visszatérést minden egyes megfáradt dolgozónak és foglalkoztatónak!

 

 

  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mit tehetünk a munkahelyi elmagányosodás ellen?

Egy felmérés szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, a fiatalok pedig kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat... Teljes cikk

Ezek a foglalkozások növelik a demencia kockázatát

A The Lancet című tudományos folyóiratban részletezett tanulmány szerint a fizikailag megterhelőbb munkát végző emberek nagyobb eséllyel lesznek... Teljes cikk

A túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot

A túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot - derül ki egy európai tanulmányból. Mivel az Egyesült Királyságban az... Teljes cikk