Visszatérés a munkahelyre - Post Vacation Blues
A post vacation blues akár egy menő indie banda neve, vagy slágerlistás számának címe is lehetne, de nem az! Hanem a hosszabb szabadságról a munkahelyi taposómalomba visszatérő munkavállalóknál jelentkező depressziós tünetek, többé-kevésbé hivatalos, összefoglaló elnevezése ez. Hogyan pihenjük ki a pihenést, és rázódjunk vissza a munkába? Tippek, tanácsok Papp Tamás István HR szakembertől.

Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy a "pihenést, ki kell pihenni", de a nyári vagy téli nyaralás utáni "kötelező" fáradtság mellett a nyugtalanság, az étvágytalanság, a munkahelyi szorongás, a stressz, a munkamotiváció hiánya, az alulteljesítés, az érthetetlen kollegális konfrontálódás (ne adj’sten dühkitörés), vagy épp a nosztalgikus melankólia, a (munka)gép melletti inaktív merengés, mind mind lehet a szabadság utáni "blues"-nak tünete, amelyek jó esetben pár napon belül elmúlnak, rosszabb esetben azonban akár a szabadság idejének másfélszerese is kellhet ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba. De ez az egész miskulancia kezdődik azzal – legalábbis a TripAdvisor egy kapcsolódó felmérése szerint – hogy a munkavállalók
• 4%-a már a szabadság első napján azon kesereg, hogy egyszer a szabija véget ér;
• 64%-a a vakáció teljes ideje alatt is azon stresszeli magát, hogy a nyaralás nem tart örökké;
• 19%-a a munkába való visszatérés első napján, 43%-uk (!) pedig az egész első héten feszült attól az egyszerű ténytől, hogy már megint dolgozni kell mennie (4%-uk rendszeresen el is késik a szabadság utáni munkanapokról);
• 20%-uk "be is vallotta", hogy a szabit követően egyetlenegy hónapnak sem kell eltelnie ahhoz, hogy máris betegszabadságot vegyen ki magának;
• 8%-uk a szabadságáról visszaérkezvén azon is komolyan elgondolkozott, hogy azonnal felmond és új állást keres.
A lelkiismeretes munkavállalónak, de még a kevésbé lelkiismeretesnek is tehát, kimondva-kimondatlanul, akár szembenéz vele, akár nem, komoly „fejfájást okoz”, sőt nem elhanyagolható – sokszor titkolt vagy rejtett - stressz-faktorként jelenik meg, hogy mi lesz a munkájával a szabadságának ideje alatt. Amíg ő nem lesz bent a munkahelyén, hogyan fognak menni nélküle a dolgok? Mi lesz, ha nyaralás vagy síelés közben, urambocsá’, esetleg nem lesz elérhető még mobilon sem? Micsoda kupleráj, papírhalmok, email-özön, végeláthatatlan egyeztetések sora fogja várni a munkába való visszatérése után? Mindezeknek, vagyis a nyaralás előtti, alatti és utáni nyomasztó gondolatok és állapot elkerülésének legjobb módja, hogy a fejünk homokba dugása helyett, igyekezzünk még a nyaralás előtt okosan felkészülni a szabi után helyzetre, vagy ha ezt már elmulasztottuk, legalább a vakációt követően tudatosan, átgondoltan kezelni ezeket, az egyébként tervezhető, stressz-faktorokat:
Számoljunk vele, hogy létezik a „blues”!
Ahelyett, hogy csak azt számolgatjuk, hogy a legkevesebb fizetett szabadnap feláldozásával, a legtöbb egybefüggő munkamentes napot hozzuk ki a magunk számára az ünnepnapok, munkaszüneti napok és áthelyezett munkanapok kavalkádja nyújtotta szabilehetőségeken felül, kalkuláljunk azzal is, tudatosítsuk magunkban, hogy bizony létezik szabadság utáni „blues”. Mert ha ezzel is számolunk, akkor a post vacation blues nem érhet minket letaglózó meglepetésként és könnyebben túl leszünk az egészen.
Okosan válasszuk ki a szabadságunk kezdő és befejező időpontját!
Radikális mértékben csökkenthetjük a szabadság előtti, alatti és utáni stresszt, ha a távollétünk (szabadságunk) időszakát úgy választjuk ki, hogy az nem esik teljesen egybe a nyaralásunk/telelésünk időszakával. A szabadságunk hossza legyen kicsit nagyobb a nyaralás vagy a téli kiruccanás hosszánál, hagyjunk magunknak egy kis időt, két-három napot, a nyaralásból való visszatérés után a "pihenés kipihenésére", illetve a munkába való visszatérésre történő felkészülésre. Ha egy picit jobban belegondolunk nem is olyan nagy butaság némely munkáltató azon elvárása, hogy már késő télen, kora tavasszal készítsük el a nyári, sőt az egész éves szabadságolási terveinket…
Határidős feladatot ne tegyünk a visszaérkezésünk utáni első napokra
Gondoljuk át alaposan a szabadságunk idejére, és főként az azt követő időszakra eső feladatainkat, kötelezettségeinket! A fontos vagy határidős ügyeinket semmiképp ne toljuk a szabadságunk utáni első napokra. Igyekezzünk ezeket még a szabadságra-menetel előtt lezárni, elintézni, vagy ha szükséges elhalasztani, átütemezni, de úgy, hogy a visszatérésünk után legyen elegendő idő felvenni a fonalat, és érdemben folytatni a munkát.
Előrelátóan tájékoztassunk, hogy mikor leszünk újra érdemben a munka frontján!
Akiket a szabadságunk ideje alatt a feladataink és kötelezettségeink átstrukturálása így vagy úgy, de érint – beleértve a kollégák mellett a cégen kívüli ügyfeleket, partnereket, beszállítókat, stb. – keressük meg, és tájékoztassuk őket (ha másképp nem, hát a „házon kívül” automatikus üzenet megírásával és beállításával), hogy szabadságon leszünk. Az érdemi visszatérésünk időpontjaként viszont nem az első munkában töltött napot célszerű megjelölnünk, hanem azt a két-három nappal későbbi időpontot, amikor valóban százszázalékos teljesítményt fogunk tudni majd nyújtani.
Fokozatosan lássunk hozzá a szabadságunk alatt felgyülemlett munka felszámolásának!
Érdemes a munkába való valós visszatérés előtt pár nappal már nekikezdeni a beérkezett levelek átolvasásának, azok szortírozásának, priorizálásának (de a válaszokat, hagyjuk a munkanapokra), majd az első munkanapokon kicsit korábban érkezve, fokozatosan belelendülve nekiugrani az e-mailek megválaszolásának, a felgyülemlett papírhalmok felszámolásának, a szükséges találkozókra történő felkészüléseknek, stb., stb., stb....
Először tájékozódjunk, mihamarabb egyeztessünk a helyettesítőnkkel!
A munkába való visszatérésünkkor az első teendőnk egyike legyen – a nyaralási élményeink ecsetelése, a családi fotóalbum mutogatása, és az ajándéknasik osztogatása mellett – hogy tájékozódunk! Beszéljük át a távollétünk idején történteket a munkatársainkkal (főnökünkkel), illetve azzal a kollégával, aki tartotta helyettünk a frontot. És persze ne feledjük a helyettesítőnknek nagyon nyomatékosan megköszönni a helyettesítésünket....
Aztán hajrá, előre, vessük bele magunkat ismét a munka világába!
De ha most, a nyári szabadságolási cunami lecsendesedésével, rádöbbentünk, hogy a fent részletezett stressz-, pánik- és blues-kerülő tevékenységeket elmulasztottuk, és mielőtt elhatalmasodna rajtunk az „eső után köpönyeg” lehangoló életérzése ugorjunk neki és gondoljuk át mihamarabb, a már belátható távolságban lévő, évvégi, „ünnepi” szabadságolásunkat. Ne feledjük, a nagy nyári szabadságolást követő post vacation blues kistestvére, az előszeretettel csak blue monday-nek (kék hétfőnek) nevezett nap, az év legdepisebb, és munkateljesítmény szempontjából a legalacsonyabb hatékonyságú hónapjának (január), harmadik hetének kezdőnapjára esik! Szánjuk rá az időt, és most már tervezzük meg okosan a téli szabijainkat, hogy a hideg, rideg, fagyos és bús téli „bluest” könnyedén átvészelhessük!
Ja, és nyári szabadságolás – és az azzal járó post vacation blues is, persze – lesz jövőre is…
Nyitókép: energepic.com
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
HR Szubjektív rovatunkban Ligeti Kata, a Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. HR SSC Igazgatója (EMEA) kérdez, miután válaszolt dr. Malik... Teljes cikk
Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát... Teljes cikk
Bár egyre több a célzott program munkaerőtartalék elérésére és megmozgatására, a folyamat azonban mégis nehézkesen megy. Hiányzik a... Teljes cikk
- Kötelezettsége a munkáltatónak, hogy GYES után csak délelőtt foglalkoztasson? 1 hónapja
- Milyen lehetőségeim vannak végkielégítésre, ha nem megyek vissza a munkába a GYES után? 1 hónapja
- Új támogatási program indul: az elbocsátott dolgozók azonnal munkára találhatnak 1 hónapja
- Mindfulness, avagy a jelen nyugalma 2 hónapja
- Felmérés: rosszabb a dolgozók hangulata, mint a járvány előtt 3 hónapja
- Hét nyomós érv, ami miatt a masszázs az egyik legjobb ajándék 3 hónapja
- A brit munkavállalók több mint fele nem használja ki az összes szabadnapját 3 hónapja
- Ezért jó a cégeknek, ha a dolgozó a munkahelyén szunyókál 4 hónapja
- Hogyan aludjunk el, ha munkahelyi stresszben szenvedünk? 4 hónapja
- Kisgyerekek és idős szülők - miért stresszes a szendvicsgenerációba tartozók élete? 4 hónapja
- Az amerikaiak többet dolgoznak és kevésbé boldogok, mint az európaiak 4 hónapja