Nyugdíjba megy? Íme a konkrét teendők

Adategyeztetés

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti. Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. Ügyfél tehát kizárólag elektronikus formában, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását csupán naptári évenként egyszer kérelmezheti. Ezt követően adategyeztetés ugyanazon időszakra fő szabályként nem kezdeményezhető!

A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
b) a foglalkoztatók adatai,
c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.

Az értesítés közlését követő 60 napon belül a biztosított (volt biztosított) az alátámasztó dokumentumokkal együtt jelzi azon adatokat, melyeket a nyilvántartás nem tartalmaz vagy tévesen tartalmazza. Ezt a nyugdíjbiztosító megvizsgálja és a foglalkoztatótól adatokat is bekérhet. Az egyeztetési eljárás határozattal zárul le.

Az adategyeztetésre ittvan lehetőség.

Hogyan igényeljem a nyugdíjat?

A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az eljárás illeték és költségmentes. Az igényléshez ezt a nyomtatványt kell használni.

Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal összefüggő iratokat. A kérelmet az igénylő lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél kell benyújtani. A kérelem bármelyik kormányhivatalban is benyújtható, amennyiben azonban a kérelmező nem a megfelelő szervnél nyújtja be, értelemszerűen szakszerű tájékoztatást nem fog kapni (csupán átveszik tőle).

Mi történik akkor, ha az ügyintézés időben csúszik?

Az ügyintézési határidőt nem a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell megállapítani, hanem az 22 munkanap, amely ugyanennyi munkanappal indokolt esetben meghosszabbítható. Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget természetesen be kell számítani.

Rögzített nyugdíj

Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején - amennyiben számára kedvezőbb - választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak (szemben a szüneteléssel, ahol igen).

Utólagos emelés

Amennyiben valaki saját jogú nyugdíjasként továbbdolgozik, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetére tekintettel a nyugdíjának a növelését kérheti. Erre évente egy alkalommal, utólag (a következő naptári évtől) van lehetőség. A növelési kérelem egyszerre több naptári évre is vonatkozhat. A növelés mértéke a naptári év jövedelme 1/12-ed részének 0.5%-a. Habár maga a nyugdíj szerv a követelését 5 éves elévülési határidőn belül érvényesítheti, az utólagos emelés igénylésére ez az 5 éves jogvesztő határidő nem vonatkozik.

Kinek járhat „méltányossági” nyugellátás?

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást, nyugellátás emelést, illetve egyszeri segélyt állapíthat meg. Ilyen körülménynek minősülhet a saját vagy hozzátartozó súlyos betegsége, halál vagy elemi csapás is. A méltányossági döntéssel szemben jogorvoslat nem kezdeményezhető. Méltányossági nyugdíjigénylésre akkor nyílik lehetőség, amennyiben a nyugellátás iránti igény jogerősen elutasításra került és az igénylő a szolgálati idő legalább felével rendelkezik. Összege az öregségi teljes nyugdíj minimális összege 50-150%-a. Méltányossági emelésre akkor van lehetőség, amennyiben a nyugellátás és az egyéb, rendszeres pénzbeli ellátások együttes összege a 75.000,-Ft-ot nem haladja meg. Végezetül a segély, mely évente egyszer igényelhető, 15.000,-Ft-tól 75.000,-Ft-ig (85.000,-Ft-ig) terjedhet. A kérelmek a következő linkeken találhatóak meg:

Kivételes nyugellátás

Kivételes nyugellátás emelés

Egyszeri segély

Méltányossági ügyekben különösen javaslom az érintett szakhatóság megkeresését tekintettel arra, hogy a törvény csupán a keretrendelkezéseket tartalmazza.

Elbocsátható-e a nyugdíjas dolgozó?

A Munka törvénykönyve akképpen rendelkezik, hogy a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A határozott időtartamú munkaviszonyra ez a szabály nem vonatkozik, azaz annak a megszüntetését indokolni kell ! Amennyiben a dolgozó a felmentés közlésekor vagy a felmentési idő kezdetekor már nyugdíjasnak minősül, jogviszonya a közszférában is megszüntethető. Nyugdíjasnak pedig az minősül, aki a hatályos szabályok alapján nyugellátásra jogosult vagy abban részesül.

Jogellenes munkaviszony megszüntetés a szolgálati időt hogyan érinti
Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.

A nyugdíj és a végkielégítés

A Munka törvénykönyve szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak többek között akkor, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, ha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Várható-e az úgynevezett korhatár előtti ellátások visszaállítása?

A korengedményes, valamint a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése jelentős munkavállalói réteget hagyott ellátás nélkül. Korkedvezményre azon munkavállalók voltak jogosultak, akik fokozottan egészségkárosító körülmények között dolgoztak. A munkáltatókat ezen munkavállalók után külön járulékfizetési kötelezettség terhelte. Korengedményre pedig azok voltak jogosultak, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnt meg és munkáltatójuk vállalta a rá eső járulék egyösszegű, költségekkel növelt, előzetes befizetését. A kormányzat úgy ítélte meg, hogy ezen ellátások befizetésekkel csupán részben megalapozottak, így megszüntetésük mellett döntött. Ezen ellátások által lefedett munkavállalói réteg azonban továbbra is létezik, helyzetük nem megoldott. Jelenleg a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórumon tripartit (háromoldalú) egyeztetések zajlanak a munkavállalók, munkáltatók képviselői, valamint a kormányzat között. Eredeti formájukban ezen nyugellátások bizonyosan nem kerülnek visszaállításra, nem kizárt azonban az, hogy valamilyen formában az érintett munkavállalói kör problémája megoldást talál. Egészségkárosító munkakör esetén például elképzelhető a Munka törvénykönyvének olyan módosítása, mely az érintett munkavállalóknak többlet szabadságot biztosít, illetve amely más módon igyekszik csökkenteni az expozíció idejét. A tárgyalások kimeneteléről az érintettek tájékoztatást adnak.

Adategyeztetés keretében derült ki, hogy a munkáltatóm a járulékot nem fizette be

A törvény szerint a szolgálati idő elismerésének a feltétele az, hogy a járulékot a munkáltató levonja és nem az, hogy be is fizesse. Utóbbit csupán kivételes esetekben követeli meg a törvény (pl:egyéni vállalkozó stb.). A levonás ténye a havi fizetési kimutatásból kiderül, hiszen azon fel is kell tüntetni.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő

Jelen összefoglaló célja a munkavállalók eligazodásának megkönnyítése a nyugellátással összefüggő kérdésekben. A szerző gyakorló jogász, de nem nyugdíj szakértő. Naprakész, az adott esetre vonatkozó információért javasolom az érintett szakszerv megkeresését.