Ön nyugdíjba menne 40 éves kora előtt?

Egy nem is olyan régen készült Randstad felmérés szerint a magyarok több mint fele 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, egyharmaduk pedig maximum 62 éves koráig dolgozna. Mindössze a munkavállalók tizede töltené ki idejét a jelenlegi nyugdíjkorhatárig. Az összesített adatok szerint az ideális nyugdíj korhatár 57 év lenne, azonban a szabályozási tendenciák éppen ezzel ellenkező irányba mutatnak. Hiszen egyes prognózisok szerint 2050-re már 70 éves kor lehet a nyugdíjkorhatár. Még sötétebbé teszi a jövőképet, hogy mindehhez mindössze minimális állami nyugdíj fog társulni. A mai 35-50 éveseknek nyugdíjas korukra 20-30 millió forintot kellene megspórolniuk, hogy fenn tudják tartani az életszínvonalukat.

Másutt a világon a nyugdíjba vonulási életkor más és más, de mindenütt 60 év körül mozog. A Gallup felmérése szerint az átlagos életkor az Egyesült Államokban 61 év, Ausztráliában 61 és 63 között mennek nyugdíjba a férfiak, a nők 59,6 évesen. Míg Japánban már jóval magasabb, 69,1 év a határ, addig Luxemburgban 57,6. Így korai nyugdíjnak a szakértők általában az 50 és 55 éves kor közötti visszavonulást tekintik . Fiatalabb társadalmakban, ahol nincsenek a nyugati féltekéhez hasonló demográfiai problémák, a nyugdíjaztatás szándékának időpontját is korábbra teszik, Indiában például már 45 és 50 év közé.

A BBC összegyűjtött néhány tippet arra vonatkozóan, hogy hogyan előzhetők meg a kortársak, vagyis hogyan lehet megalapozni a minél korábbi nyugdíjat. Ugyanakkor kérdés, hogy Magyarországon az aktuális gazdasági helyzetben és bérszintekkel hogyan valósítható meg egy olyan mértékű takarékoskodás, amely egy ilyen alap képzéséhez szükséges. Elszántság és előre tervezés mindenképpen szükséges, amelyben például a magyar társadalom nem igazán jó, legalábbis a pénzügyi kultúrát vizsgáló felmérések szerint.

Ne legyen hitel

Az egyik alapvető dolog, hogy addigra le kell dolgozni minden hitelt és tartozást. Ideális esetben pedig a 25-szörösét kellene spórolni annak a pénzmennyiségnek, mint amennyiből megélni tervezünk. Különböző számítások szerint egy ilyen nyugdíjalapból évente 4 százalékot illetve 1/25-öd részt lehet kivonni.

Hogy ezt mennyi idő alatt sikerül összegyűjteni, az eltökéltségen is múlik, illetve azon, hogy valaki miről hajlandó ennek érdekében lemondani. Egy amerikai blogger és felesége már 30 éves korukra meg tudták ezt tenni, 9 év nagyon komoly spórolás és nagyon alacsonyan tartott életszínvonal mellett. Egy szintén amerikai mérnöknek, aki harmincas évei közepén határozta el, hogy korábban vissza akar vonulni, ez 50 éves korára sikerült.

A legnagyobb összeg általában a lakáshitel, amitől a legjobb minél hamarabb megszabadulni, ha lehet. Nagy-Britanniában ez általában a havi bevétel 30 százalékát teszi ki, Magyarországon a törlesztőrészlet általában jelentősebb szeletét teszi ki a családi bevételeknek. Bár most már több bank és hitelintézet tájékoztatója is figyelmeztet arra, hogy mekkora jövedelemnek maximálisan mekkora része fordítható hiteltörlesztésre, illetve a bevételek függvényében mennyi hitelt adhat a bank.

Visszafogni a költést

Természetesen minél hamarabb tudatosodik valakiben ez a vágy annál jobb, sokak számára ezért eleve elérhetetlen a megvalósítás, mert nyugdíjas éveikre csak 40 éves koruk felett kezdenek el tervezni. Ráadásul egy ilyen tartalékoláshoz az is hozzá tartozik, hogy nagyon vissza kell fogni a költést, mondhatni minimalista életstílust felvenni, legyen szó akár lakhatásról, autóról, TV-ről vagy akár szórakozásról.

Persze a korai nyugdíj nem kell hogy azt jelentse, hogy valaki soha többet nem dolgozik. Legtöbben ugyan feladják teljes munkaidejű állásukat, de indítanak valamilyen kisebb saját vállalkozást vagy vállalnak részmunkaidős pozíciót, olyan területen, amit igazán élveznek, egy kis kiegészítő jövedelemért cserébe, és persze az elfoglaltság kedvéért.

Helen Hogan pénzügyi tanácsadó szerint akár egy tesztidőszakot is érdemes tartani, amikor az illető kipróbálja jövőbeli életmódját. Éljen egy évig abból az összegből, amelyet havi szinten költeni szeretne korai "nyugdíjazásának" idején. Így kiderülhet mennyire reális a célkitűzés.

Ott ahol olcsóbb az élet

A migráció élénkülésével egyre több olyan esettel is lehet találkozni, nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte, hogy egy évekig külföldön dolgozó ember nyugdíjas éveire hazaköltözik, mert idős éveit eredeti hazájában szeretné eltölteni. Előfordul, hogy a váltásnak egyszerűen anyagi okai vannak, mert az adott országban olcsóbb a megélhetés. Ez magyarokkal is nem egyszer előfordul, de például mindenki ismeri a brit nyugdíjasok példáját, ahol a mozgás iránya épp ellentétes, ők tömegesen hagyják el hazájukat, és költöznek például Spanyolországba, hiszen a nyugdíjuk értéke ott jóval magasabb, mint otthon. Mindezek a nyugdíjasok gyakran nem várják meg a nyugdíjba vonulás hivatalos időpontját, hanem korábban lépnek.