Önben milyen érzelmeket kelt az erkölcstan kifejezés?

Kati néni nem őrlődik ezen a problémakörön, hanem amikor fizikatanárként nyakába kapta az erkölcstan oktatásának feladatát is, beszélgetni kezdett a hatodik évfolyamos osztályával. A nyílt beszélgetés kialakulásától nem is kellett fegyelmeznie a gyerekeket, azok mindenféle szankció vagy jutalom kilátásba helyezése nélkül is partnerként kezdtek viselkedni.

Arra kérte a hatodikosokat, hogy nevezzenek meg egyenként olyan állatokat, amelyek szimpatikusak nekik. A gyerekek végighallgatták a sok csikót, cicát, pókot, sőt, nem is minősítették egymás állatát. A következő feladat pedig az volt, hogy mondják meg, miben hasonlít őrájuk a választott állat.

A tanárnő egyszerre lopta be a buddhista filozófiát, a drámacsoport módszertanát és a pszichoterápia eszközét. Anélkül tette ezt, hogy külön reflektált volna a saját módszerére, vagy megkérte volna a gyerekanyagot, hogy sűrűn jegyzetelje a tananyagot.

A gyerekek maguk ismerték fel, hogy nem az adott állaton múlik a szimpátia, hanem azon az észlelőn, akiben a szimpátia ébred a csikó, a cica vagy a pók iránt. Ugyanis a gyerekek a bennük élő csikóságot, cicaságot, pókságot vetítik rá az adott állatra. Annak a képességüknek a fejlesztése történt, hogy felismerjék a külvilágban, valamint az önmagukban a szerethetőt. Azt látták, hogy az egyik gyereknek a csikó, a másiknak a cica tetszik és ez – mint már írtuk – nem az adott állat érdeme.

A munkahely világában a vezető is válhat tanítóvá. A folyamatos utasítást felválthatja a párbeszéd, a kérdezés. A tanulás folyamata így hosszú lesz, ám eredménye tartós. A partnerek által végzett munka pedig humánusabb, mint a parancs, illetve a manipulatív kényszer által diktált robot.