Online kapcsolatépítés a sikeres álláskereséshez

Globális felmérést készített a HR szolgáltatóként működő Adecco, a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben. 24 országból több mint 17 000 álláskereső és több mint 1 500 munkáltató osztotta meg véleményét és élményeit a közösségi média használatáról munkaerő-toborzás vagy álláskeresés kapcsán. Az elemzett adatok főleg a közösségi média szakmai célokra való felhasználását, az álláskeresők és az álláslehetőségek összepárosításának hatékonyságát, valamint a webes hírnév relevanciáját és toborzásban játszott szerepét vizsgálták.

Az eredményekből világosan kitűnik, hogy ma már a közösségi média az új álláspiac és ez a jövőben egyre inkább így lesz, tehát szerepe kulcsfontosságú a megfelelő munkaerő felkutatásában és a toborzásában. Az Adecco tanulmányából megállapítható, hogy 2013-ban a toborzási tevékenység több mint fele (53 százalék) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61 százalékra). Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket. Továbbá az álláskeresők majdnem 30 százalékát már legalább egyszer megkereste egy toborzó a közösségi médián keresztül és 9 százalékuk állásajánlatot is kapott.

A várakozásokkal ellentétben a közösségi médián keresztüli álláskeresés már nem csak a magasan képzett és tapasztalt jelöltek kizárólagos előjoga; a kutatás kimutatta, hogy ma már a közösségi médián keresztül keresett profilok többsége nem vezető pozíciók betöltésére irányul.

További fontos megállapítás, hogy az online kapcsolatépítés fontos szerepet játszik mind a toborzási, mind az álláskeresési tevékenységekben. A gazdagabb online kapcsolati hálóval rendelkező álláskeresők jobb eredményeket érnek el a toborzókkal való kapcsolatfelvételek és az állásajánlatok számát tekintve is. A magas státuszú online kapcsolati hálóval rendelkezők eredményesebbek a magas státuszú offline hálóval rendelkezőknél is.

A tanulmány megállapítja, hogy számít a jelöltek közösségi médián belüli hírneve, és a toborzók nagyban támaszkodnak a közösségi hálózatokra ennek felmérésében. Erre a célra továbbra is elsősorban a LinkedIn felületét használják (68 százalék), de a Facebook is releváns lehet (52 százalék), annak ellenére, hogy ez utóbbira általában inkább személyes kapcsolattartásra szolgáló oldalként tekintenek. A potenciális jelöltek profiljának megtekintésekor a toborzók felmérik a korábbi szakmai pályafutást. A szakmai elismerésekkel és eredményekkel kapcsolatos információk szintén fontosak, bár gyakran kimaradnak a profilból.

A toborzók a jelöltek személyiségét is igyekeznek feltérképezni. Körülbelül egy harmaduk beismerte, hogy utasított már el jelöltet a profilján szereplő tartalom vagy képek miatt. Különös figyelmet szentelnek a posztolt megjegyzéseknek, különösképpen az egyetemi vagy munkahelyi szabályokat esetleg sértő tevékenységekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére az álláskeresők túlnyomó többsége alábecsüli a személyes kapcsolatrendszerük szakmai jelentőségét. Általában azt mondják, hogy nem posztolnak szenzitív vagy kompromittáló képeket, ami jelzi, hogy gyakran nincsenek tudatában internetes kommunikációs döntéseik hatásának.