Megjelent: 3 hónapja

Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az "interjúhalál"

Az "interjúhalál" az a jelenség, amikor a munkatárs-kiválasztási és -interjúztatási folyamat hibája miatt veszíti el a vállalat az ígéretes jelölteket. Ilyenkor kényszerűen újraindul a keresési folyamat, ami tovább növeli a pozíció betöltésének idejét, különösen kulcspozíciók esetén.

Az interjúhalálnak számos kedvezőtlen hatása van a vállalatokra nézve. A meghosszabbodó toborzási idő növeli a költségeket, a betöltetlen pozíciók pedig túlterheltséget okoznak a szervezetben, romlik a munkahelyi hangulat. Ezenfelül a tehetséges jelöltek elvesztése indirekt módon erősítheti a versenytársakat. Mindez erőteljesen erodálja a munkáltatói márkát.

„A leggyakoribb interjúhalálokok az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a kommunikációs hibák, valamint a sikertelen taktikázások az interjún” – magyarázza Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Halálra untatni a jelöltet

Az elhúzódó kiválasztási folyamatok és indokolatlan, többkörös interjúk gyakran vezetnek oda, hogy bár a jelölt ideális lenne, érdeklődött is a pozíció iránt, mégis kilép a folyamatból, és más cég ajánlatát fogadja el.

Az ok triviális: egyszerűen elege lesz a hercehurcából, a várakozásból, az újabb interjúkból. A hosszadalmas kiválasztási eljárások rossz első benyomást keltenek a jelöltekben, ami csökkenti a vállalat reputációját.

„Ha úgy érezzük, megvan a megfelelő jelölt, gyorsítsuk fel a folyamatot. Ne teljenek el hetek két kör között, éreztetni kell a menedzsmenttel is az időfaktor jelentőségét. Legyünk rugalmasabbak, menjünk bele például az online interjúkba, különösen, ha többkörös a felvételi folyamat” – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

A gyors recruitment folyamat kulcspozíciók esetén kiemelten fontos, hiszen egy senior sales vezetőt vagy tapasztalt mérnököt még ideális esetben sem könnyű találni. A hiányszakmákban dolgozók gyakran kapnak megkeresést más cégektől, fejvadászoktól, még akkor is, ha nem keresnek célzottan munkát. Amennyiben aktívan keresnek új állást, kétséges, hogy hetek múlva még mindig elérhetők lesznek.

Kommunikációs csapdák a toborzásban

A kommunikáció hiánya a toborzási folyamatokban közvetlenül hozzájárul az interjúhalál kialakulásához. Ha a jelöltek nem kapnak rendszeres és világos visszajelzést, nem ismerik a toborzási folyamat ütemezését és a következő lépéseket, drasztikusan nő a lemorzsolódás esélye.

„A jelöltek számára fontos a bejósolhatóság, hogy előre tudják, mi és hogyan fog történni. Így a pontos feladatkiírás mellett elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a kiválasztási folyamat hosszával, az interjúk közötti időközökkel, valamint azzal, hogy kikkel és mikor találkoznak az egyes körök során” – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A szakértő szerint az azonnali és konstruktív visszajelzés hiánya tovább csökkenti a jelöltben a biztonságérzetet és a vállalat iránti szimpátiát, ami kulcsfontosságú a sikeres toborzáshoz. A munkáltatóknak nemcsak a pozíció betöltésekor, hanem minden egyes kiválasztási kör után időben kell visszajelzést adniuk, lehetőleg 24 órán belül. Ez nemcsak a jelölt számára fontos információt nyújt, hanem a munkáltató számára is lehetőséget biztosít további fontos információk megszerzésére a jelöltről.

Eltaktikázott tehetségek

Gyakori eset, hogy a vállalatok a tökéletes jelöltet az első körben már megfelelőnek találják, de mégis további interjúkat tartanak, csak azért, hogy megerősítsék a döntésüket. Az ilyen taktikázás jelentős szerepet játszik az interjúhalál kialakulásában.

„Ha egy jelölt ígéretes, a folyamat felgyorsításával, konstruktív visszajelzésekkel és kommunikációval életben kell tartani a motivációját. Ha pedig egy jelöltet befutónak tartunk, az utolsó interjún már késznek kellene lennünk egy szóbeli ajánlat megtételére” – mondta Horányi-Kiss Annamária.

Ez utóbbi azért jelentős, mert a lassú ajánlattételi folyamatok gyakran hozzájárulnak az interjúhalálhoz. Ilyenkor sok vállalat taktikázza el magát, nem a legjobb ajánlatot teszik meg elsőre, így kockáztatva, hogy a jelöltet elcsábítják a versenytársak vagy a jelenlegi munkaadója által tett ellenajánlatok.

„A jelöltek alulértékelése, például alacsonyabb bér kínálásával, károsan befolyásolja a toborzási folyamatot. A jelöltek ma már jól felmért önértékeléssel rendelkeznek, az alulértékelés negatívan hat az őszinteség és a kölcsönös tisztelet légkörére, ami elengedhetetlen a sikeres munkaerő-felvételhez. Tegyük meg a legjobb ajánlatot elsőre – tanácsolja a JIT Talent szakértője.

 

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Veszély vagy potenciál a túlképzett pályázó? Így látja a fejvadász

Sok jelölt panaszkodik arról, hogy bár ő szívesen kötne kompromisszumot az elhelyezkedése érdekében, de pályázata süket fülekre talál, ha... Teljes cikk

Inaktív jelölteket kutatunk fel és teszünk motiválttá - Bíró Tímea, a Focus Consulting alapító-ügyvezetője

Tanárként végzett, de rögtön az üzleti világban helyezkedett el, és 1997-ben megalapította a Focus Consultingot, amit több mint 25 éve vezet.... Teljes cikk