Óriási veszteségeket okoz a cégeknek az "interjúhalál"
Az "interjúhalál" az a jelenség, amikor a munkatárs-kiválasztási és -interjúztatási folyamat hibája miatt veszíti el a vállalat az ígéretes jelölteket. Ilyenkor kényszerűen újraindul a keresési folyamat, ami tovább növeli a pozíció betöltésének idejét, különösen kulcspozíciók esetén.
Az interjúhalálnak számos kedvezőtlen hatása van a vállalatokra nézve. A meghosszabbodó toborzási idő növeli a költségeket, a betöltetlen pozíciók pedig túlterheltséget okoznak a szervezetben, romlik a munkahelyi hangulat. Ezenfelül a tehetséges jelöltek elvesztése indirekt módon erősítheti a versenytársakat. Mindez erőteljesen erodálja a munkáltatói márkát.
„A leggyakoribb interjúhalálokok az elhúzódó kiválasztási folyamatok, a kommunikációs hibák, valamint a sikertelen taktikázások az interjún” – magyarázza Horányi-Kiss Annamária recruitment tanácsadó, a JIT Talent vezető tanácsadója.
Halálra untatni a jelöltet
Az elhúzódó kiválasztási folyamatok és indokolatlan, többkörös interjúk gyakran vezetnek oda, hogy bár a jelölt ideális lenne, érdeklődött is a pozíció iránt, mégis kilép a folyamatból, és más cég ajánlatát fogadja el.
Az ok triviális: egyszerűen elege lesz a hercehurcából, a várakozásból, az újabb interjúkból. A hosszadalmas kiválasztási eljárások rossz első benyomást keltenek a jelöltekben, ami csökkenti a vállalat reputációját.
„Ha úgy érezzük, megvan a megfelelő jelölt, gyorsítsuk fel a folyamatot. Ne teljenek el hetek két kör között, éreztetni kell a menedzsmenttel is az időfaktor jelentőségét. Legyünk rugalmasabbak, menjünk bele például az online interjúkba, különösen, ha többkörös a felvételi folyamat” – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.
A gyors recruitment folyamat kulcspozíciók esetén kiemelten fontos, hiszen egy senior sales vezetőt vagy tapasztalt mérnököt még ideális esetben sem könnyű találni. A hiányszakmákban dolgozók gyakran kapnak megkeresést más cégektől, fejvadászoktól, még akkor is, ha nem keresnek célzottan munkát. Amennyiben aktívan keresnek új állást, kétséges, hogy hetek múlva még mindig elérhetők lesznek.
Kommunikációs csapdák a toborzásban
A kommunikáció hiánya a toborzási folyamatokban közvetlenül hozzájárul az interjúhalál kialakulásához. Ha a jelöltek nem kapnak rendszeres és világos visszajelzést, nem ismerik a toborzási folyamat ütemezését és a következő lépéseket, drasztikusan nő a lemorzsolódás esélye.
„A jelöltek számára fontos a bejósolhatóság, hogy előre tudják, mi és hogyan fog történni. Így a pontos feladatkiírás mellett elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a kiválasztási folyamat hosszával, az interjúk közötti időközökkel, valamint azzal, hogy kikkel és mikor találkoznak az egyes körök során” – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.
A szakértő szerint az azonnali és konstruktív visszajelzés hiánya tovább csökkenti a jelöltben a biztonságérzetet és a vállalat iránti szimpátiát, ami kulcsfontosságú a sikeres toborzáshoz. A munkáltatóknak nemcsak a pozíció betöltésekor, hanem minden egyes kiválasztási kör után időben kell visszajelzést adniuk, lehetőleg 24 órán belül. Ez nemcsak a jelölt számára fontos információt nyújt, hanem a munkáltató számára is lehetőséget biztosít további fontos információk megszerzésére a jelöltről.
Eltaktikázott tehetségek
Gyakori eset, hogy a vállalatok a tökéletes jelöltet az első körben már megfelelőnek találják, de mégis további interjúkat tartanak, csak azért, hogy megerősítsék a döntésüket. Az ilyen taktikázás jelentős szerepet játszik az interjúhalál kialakulásában.
„Ha egy jelölt ígéretes, a folyamat felgyorsításával, konstruktív visszajelzésekkel és kommunikációval életben kell tartani a motivációját. Ha pedig egy jelöltet befutónak tartunk, az utolsó interjún már késznek kellene lennünk egy szóbeli ajánlat megtételére” – mondta Horányi-Kiss Annamária.
Ez utóbbi azért jelentős, mert a lassú ajánlattételi folyamatok gyakran hozzájárulnak az interjúhalálhoz. Ilyenkor sok vállalat taktikázza el magát, nem a legjobb ajánlatot teszik meg elsőre, így kockáztatva, hogy a jelöltet elcsábítják a versenytársak vagy a jelenlegi munkaadója által tett ellenajánlatok.
„A jelöltek alulértékelése, például alacsonyabb bér kínálásával, károsan befolyásolja a toborzási folyamatot. A jelöltek ma már jól felmért önértékeléssel rendelkeznek, az alulértékelés negatívan hat az őszinteség és a kölcsönös tisztelet légkörére, ami elengedhetetlen a sikeres munkaerő-felvételhez. Tegyük meg a legjobb ajánlatot elsőre – tanácsolja a JIT Talent szakértője.
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A gazdaság lassulása és az iparági átrendeződések miatt jelentősen csökkent a nyitott vezetői álláshelyek száma Magyarországon. A szűkülő... Teljes cikk
Jobban merünk állást váltani 2025 őszén, mint korábban? Melyek a főbb dilemmák? Mennyire félünk az AI-tól? Erről is kérdeztük Fazekas Évát, a... Teljes cikk
San Francisco nem bízza a véletlenre a rendőrfőnök-váltást: a város ismét a Ralph Andersen & Associates fejvadászcéget bízta meg, hogy... Teljes cikk
- Oroszország titkos fegyvere: munkaerő az egyik legzártabb diktatúrából 2 hete
- "Ha meg akarod szólítani az embereket, ne küldj emailt, hívd fel őket!" – James Reed HR-tanácsai az AI korában 2 hete
- Még nincs kimondva, de egyre inkább ez dönti el, ki kapja meg az állást 3 hete
- Óriási szakemberhiány Németországban: itt a hiányszakmák friss listája 3 hete
- HR tehetségek 2025: Krigel Tamás 3 hete
- Felmérés: egyre több álláshirdetés említi az AI-t, de kontextus nélkül 4 hete
- Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba 4 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 1 hónapja
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 1 hónapja
- Felpörgeti a toborzást a CATL Debrecenben – duplájára nőhet a dolgozói létszám 1 hónapja
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 1 hónapja


Nehezen fellelhető szakemberek vagy vezetők toborzásával, fejvadászattal és személyzeti kérdésekkel kapcsolatban válaszoló szakértőnk:
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?