Kiüresedett vezetők: amit az elkötelezettségi felmérések elhallgatnak

A cikk szerint a mai üzleti kultúra elfojtja a vezetők és munkavállalók globális problémákkal (klímaváltozás, egyenlőtlenségek) kapcsolatos aggodalmait. Ez a „hallgatás kultúrája” kiüresedéshez, energiamegtagadásokhoz és a külső mutatók értelmetlen hajszolásához vezet, aláásva a HR-es elkötelezettségi programok hatékonyságát.

Elengedhetetlen a bátorság az egyszerű, kényelmetlen kérdések feltevéséhez, még akkor is, ha nincs azonnali válasz. A vezetői félelmek (válaszok hiánya, pozíció elvesztése) leküzdhetők az integritás melletti kiállással és egy „B terv” (alternatív karrier) meglétével, ami szabadságot ad a cselekvéshez.

Példák igazolják, hogy a mély meggyőződés és a belső hang követése – mint Ray Anderson, a Decathlon vagy Nicolas Hennon esetében – nemcsak környezeti és társadalmi előnyökkel jár, hanem hosszú távon az üzleti sikert és a személyes elégedettséget is növeli, akár még jobb karrierlehetőségekhez is vezethet.

Frederic Laloux három provokatív kérdést javasol a vállalkozások valós társadalmi hatásának felmérésére:

Mi történne az eladásainkkal, ha semmilyen marketing és reklám nem lenne megengedve?

Mi történne, ha a vásárlóknak meg kellene nézniük egy ötperces videót arról, hogyan készül és hol végzi a termékünk?

Mi történne, ha az eladási áraink tükröznék a társadalomnak okozott teljes költséget?

A HR kulcsszerepe, hogy biztonságos környezetet teremtsen ezen kérdések megvitatására, segítve a szervezeteket az integritás visszaszerzésében. Az őszinte párbeszéd és a mélyebb célokhoz való kapcsolódás igazi értelmet és magasabb elkötelezettségi mutatókat eredményez, mert a munkatársak végre „igazán élnek” a munkájukban.