Összeomlás vagy optimizmus? Lehet-e stratégiát tervezni egy feje tetejére fordult világban?

A Dumaszínház adott otthont az idei őszi Protechtor Future Summit eseménynek, ahová a hazai közép- és nagyvállalatok döntéshozóit, illetve IT- és HR vezetőit várta a szervező Stylers Group. A vállalatoknak napjainkban minden korábbinál komplexebb környezetben kell boldogulniuk, miközben a külső kihívások mellett működésüket olyan technológiák forgatják fel, mint a mesterséges intelligencia. A nagykép pedig még ennél is bonyolultabb, hiszen Európának és azon belül Magyarországnak egy, az Egyesült Államok és Kína által uralt kétpólusú világban kell megállnia a helyét úgy, hogy bolygónk egyre fogyó erőforrásokkal tudja kiszolgálni az emberiséget, amely összefogás helyett egyre inkább széttöredezik.

A pókerasztal, ahol igazán senki sem nyer

A rendezvény első panelbeszélgetésén gazdasági és geopolitikai szakértők járták körbe napjaink legfontosabb globális és lokális kihívásait. Feledy Botond geopolitikai szakértő véleménye szerint ma már szinte kizárólag negatív összegű játszmákban vesznek részt a nagyhatalmi erők. Leginkább az a kérdés, ki veszít kevesebbet egy-egy konfliktusban: a szereplők bedobták az összes zsetonjukat az asztal közepére, majd meggyújtották, már csak az lehet a kérdés, kié lesz, ami a tűz után marad. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy bár napi szinten a válsággócok tartják izgalomban a világot, érdemes lenne az olyan kevésbé látványos, de óriási jelentőségű háttéreseményekkel is foglalkozni, mint a kiberháború. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a pénzvilág a COVID-járvány óta egyre ellenállóbb, ma már alig mozognak ki a tőzsdei indexek egy-egy újabb háborús front vagy vírustörzs megjelenésének hírére. A szakember úgy látja, továbbra is a profit dönt még nagyhatalmi játszmák terén is, habár ezzel több beszélgetőpartnere is vitatkozott: példaként hozták Oroszországot, melynek gazdasága igencsak megszenvedi az ukrajnai konfliktust, politikai érdekei miatt viszont mégis felvállalta azt.

Miközben zajlik a globális vetélkedés, egy mindenkit érintő krízis egyre közvetlenebb fenyegetést jelent, hiszen hiába mérjük az országok teljesítőképességét például egy GDP-adattal, ha közben feléljük a jövőnket és a klímaváltozás súlyos következményeit nem vagyunk képesek sem mérsékelni, sem kezelni. Egyáltalán, opció lehet még a növekedés a jelenlegi világrendben vagy elértük a felső határt? Gelencsér András levegőkémikus szerint már elmentünk a falig, az összeérő, egymást erősítő válsághelyzetek pedig ennek bizonyítékai, csak még nem vagyunk készek ezt felismerni. Az akadémikus többször beszélt a zöld átmenet európai tévútjairól, arról, hogy Magyarország is egyre inkább érintett a szélsőséges időjárásban és a legendás víztartalékai is apadnak, és hogy bármekkora is a verseny a nagyhatalmak között, erőforrások terén valójában óriási egymásrautaltság van. Az amerikai innováció fellegvára, a Szilícium-völgy például a végletekig rászorul a kínai ritka földfém finomításra – emiatt a gazdasági semlegesség is csak narratíva szintjén működhet. Salát Gergely Kína szakértő a keleti előretöréssel kapcsolatos félelmekről elmondta: az egyébként szintén rengeteg belső és környezeti kihívással küzdő Kína valóban meg akarja borítani a korábban Amerika által uralt világrendet, a kérdés az, mi milyen értékek mellett szeretnénk tovább élni, ez alapján érdemes dönteni az irányról. A szakértő azt is hangsúlyozta, óriási hiba, hogy az európai elit továbbra is regionális szereplőként tekint Kínára, miközben saját kontinensét még mindig szuperhatalomnak látja, ezért a tévképzetért pedig súlyos árat fizet. Virovácz Péter hozzátette, hogy oda kell figyelni a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívásokra is, hiszen előbb-utóbb az lesz a kérdés, ki fogy el előbb.

A cégvezetők számára világos a képlet: a legjobbnak kell lenni

A kérdés persze üzleti szempontból az, hogy ebben a turbulens és bizonytalan világban hogyan őrizhetik meg a döntéshozók cégük stabilitását és fejlődési potenciálját, miközben a változékony hazai szabályozói környezet sem könnyíti meg a dolgukat. A bankszektor, a magánegészségügy, a HR-szolgáltatások és a média területéről érkező nagyvállalati vezetők ugyanakkor egyöntetűen optimisták a jövőt illetően, viszont azzal is tisztában vannak, hogy nehéz feladat előtt állnak. A Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat második panelbeszélgetéséből kiderült, átalakulóban vannak a sikerkritériumok, és miközben azt alapvetően továbbra is a profit mentén határozzák meg a vállalatok, egyre fontosabb lesz a tevékenységeik társadalmi hatása, a munkavállalói elégedettség és persze a legújabb technológiák hatékony integrálása. Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerint minden kiszámíthatatlan körülmény ellenére is a kitűzött vállalati víziót érdemes útmutatóként követni, így bármilyen változó jön is szembe, csak a stratégia módosul, a cél nem. A feladat pedig számára világos: a saját piacunkon kell a legjobbnak lenni.

A Prohuman Zrt.-t irányító Tóth Ágnes úgy gondolja, a szakmai kiválóságra kell építeni a tervezés során és a folyamatos fejlődést kell támogatni mind egyéni, mind szervezeti szinten, míg Haraszti Péter, a TritonLife CEO-ja szerint soha nem érdemes a külső tényezők pozitív változására számítani, csakis a cégünk értékeire támaszkodni. Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója elmondta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információkra alapozva továbbra is többéves ciklusokra készítik a stratégiákat, ugyanakkor egyre gyakrabban kell menet közben felülvizsgálni és módosítani ezeket. Természetesen ma már nem lehet a jövőről beszélni az üzleti életben a mesterséges intelligencia említése nélkül: a kerekasztal résztvevői egyelőre a döntéselőkészítésben támaszkodnak leginkább az AI-megoldásokra, de számos olyan szektorspecifikus fejlesztést alkalmaznak vagy terveznek bevezetni, melyek gyorsabb és hatékonyabb működést tesznek lehetővé. A ránk váró virtuális világban már szinte teljesen mindegy lesz, hogy emberrel vagy géppel kommunikálunk, azonban éppen emiatt felértékelődnek a személyes kapcsolódások, az empátia, a kreativitás és a kritikus gondolkodás.

A fotón balról jobbra: Kántor Endre, Salát Gergely, Virovácz Péter, Feledy Botond és Gelencsér András szerepel.