Összesített munkaerő-piaci felmérés: jók vagyunk!

A minimálbérre hivatalosan bejelentett munkavállalók számát tekintve Lettország, Luxemburg és Franciaország vezeti a listát. Náluk ugyanis kiemelkedően kedvezőtlen a munkaerő-piaci helyzet. Míg Magyarországon csupán 11 %-os munkaerőpiaci szegmens keres hivatalosan is minimálbért, addig Franciaországban 14,5 százalék, Lettországban pedig 15,5 százalék van hivatalosan is bejelentve minimálbérre.

A hivatalos jelentést készítő szakértők elmondása szerint ezek az adatok csupán iránymutatásul szolgálnak, mivel a hivatalos adatoktól jóval eltérhetnek a valós számok.

A minimálbérnek az átlagjövedelemhez viszonyított mértékére is kitért a tanulmány. E szerint Magyarországon 43 %-át keresik a minimálbérből élők az átlagjövedelemnek, míg Franciaországban 58 %-át, Málta és Írország munkavállalói pedig 50 %-át. Bár a középmezőnytől nem sokkal maradtunk le, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a listán nem szerepelt Ausztria - ahol nincs törvényben meghatározott minimálbér-mérték- és a tanulmány a munkabér járulékos költségeit és a reálbérek tényleges mértékét sem vette figyelembe, kizárólag a papírformát.

Az Osztrák Nemzeti Bank jelentése szerint elsősorban a munkaerő-piaci mobilitás javítását kell megcéloznia az újonnan csatlakozott tagországoknak a regionális mobilitás fejlesztésén és a szakmai képzési rendszerek bővítésén keresztül. A munkaerő-piaci mobilitás rangsorában intő jel lehet, hogy több mint 20 százalékkal maradt le a 10 új tagország mobilitási átlaga az Unió többi országától. Mindazonáltal a tanulmány Dániát, Írországot és Nagy-Britanniát sorolta fel követendő példaként, ahol kiemelkedően jó mobilitási feltételeket teremtettek.


A Világgazdaság jelentése nyomán