Outsourcing: megoldás a krónikus mérnökhiányra?

Magyarország pozíciója elég jó a globális kiszervezési ranglétrán, azonban ha nem lesz előrelépés számos területen, mint például oktatás vagy adózás, akkor ez a jó helyezés rövid időn belül leromlik - tette hozzá Olavi.

Nem mindegy ugyanis, hogy például az oktatás területén ki finanszírozza a fejlődést. Ha a cégek maguk kénytelenek kiképezni dolgozóikat, például a mérnököket, vagy egyéb szellemi munkát végző szakembereiket, akkor hamar felmerül bennük a működésük áthelyezésének ötlete. Ez ugyanis az állam feladata és érdeke lenne elsősorban. Az EU bővülésével és az ázsiai országok rohamos fejlődésével pedig nehéz lesz felvenni a versenyt, s a multinacionális cégek ott vetik meg lábukat. Mi ugyanis alábecsüljük ezen országok képességeit - fűzte hozzá Olavi.

Yes, I speak English!

A hozzáadott értéket előállító munkákhoz nyelveket beszélő emberekre is nagy szüksége van egy vállalatnak. Korábban néhány, nyelveket beszélő emberre volt szükség, de most már kizárólag - egyszerre akár több - külföldi nyelvet is beszélő munkaerőre van szükség. Magyarországnak és az egész régiónak ki kell választani egy irányt, mely szerint fejlődik az ország. Hiszen ha egy külföldi cég több szintű igényét teljesen lefedi a magyar tudásipar, akkor ebben az esetben az egész tevékenységi láncát meg tudja nálunk valósítani. Ennek nagy multiplikátor hatása lenne a GDP-re.

Oda, ahol a tudás van

Egyre nehezebb a cégeknek a jó szakember megtalálása, mivel nagyon kevés műszaki és társadalomtudományokban jártas munkaerőt képzünk egyetemeinken. A multik oda települnek, ahol a tudás van. Nem ők virágoztatják fel az oktatást. De az oktatás fejlesztése mellett szükség lenne egy adóreformra is, különben a magyar gazdaság versenyképessége elolvad.

Élethosszig tartó tanulási modell szükséges a versenyképesség megtartásához, hiszen a komplex tudással a dolgozók maguk is sokáig jó pozícióval rendelkezhetnek a munkaerőpiacon. Sok magyar munkavállaló egyáltalán nem akar tanulni és nem is érzi motiválnak magát a továbbképezésre - summázta véleményét Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. Ez egy komoly probléma, s egyben társadalom modernizációs igény és kérdés, melyhez mindenképpen állami segítség szükséges.

Az ötödik hullám

A multinacionális cégek Európába irányuló kiszervezési hullámai először Írországban és Angliában értek partot. Ezt követték a Benelux államok, majd az Iber félsziget. A negyedik hullám volt Kelet-Európa, így Magyarország is - mondta Olavi. Az ötödik hullám most már elindult, folyamatban van, részben az EU bővítésével, másrészt pedig a kontinensváltással Ázsiába. Bulgária és Románia ezért most óriási versenyben van Magyarországgal, a munkaerejük olcsóbb, s a költségek is kisebbek, s ez a két legfájóbb pont egy multi számára.

A kis- és középvállalatoknak is nagy szerepe van a multinacionális cégek kiszolgálásában, sok beszállítóként végez alvállalkozói munkát, s egy-egy ilyen munka óriási lehetőséget terem a cégnek a naggyá váláshoz.