Rég nem voltak ilyen pesszimisták a cégvezetők, de 60 százalékuk nem tervez leépítést a következő egy évben
A vezérigazgatók 73%-a szerint a gazdasági növekedés üteme világszerte csökkenni fog a következő 12 hónapban. Ennek ellenére a többség (60%) nem tervez létszámleépítést és jelentős részük (80%) a munkavállalók javadalmazását sem csökkentené. A globális fenyegetések listáján a magas infláció és a makrogazdasági volatilitás szerepelnek első helyen. A 2023-as stratégiai tervek között helyet kapott a kibocsátáscsökkentés és a vállalatok működéséből fakadó éghajlati kockázatok mérséklése is – derül ki a PwC 26. Globális Vezérigazgató Felméréséből.
A vezérigazgatók véleménye a globális gazdasági növekedést illetően az eddigi legborúlátóbb az elmúlt évek várakozásaihoz képest és jelentősen eltér a 2021-es és 2022-es optimista kilátásoktól, amikor több mint kétharmaduk (76%, illetve 77%) vélte úgy, hogy a gazdasági növekedés üteme az előttük álló évben javulni fog. A PwC 26. Globális Vezérigazgató Felmérésében 105 ország és földrajzi terület 4410 vezérigazgatója vett részt 2022 végén.
„A Covid-19-világjárvány okozta nyomás alól éppen fellélegző vezérigazgatóknak most egy rendkívül volatilis, kiszámíthatatlan gazdasági és geopolitikai környezetben kell helytállniuk, melyet tovább súlyosbít a rekordmagas infláció és az Európát sújtó energiaválság. Ennek következtében a folyamatosan újabb nehézségekkel szembenéző vezetők érthetően borúlátóak 2023 gazdasági kilátásait illetően, közel háromnegyedük a gazdasági növekedés ütemének visszaesését prognosztizálja. Erre felkészülve többségük elsősorban a jelenlegi működési teljesítmény növelésével van elfoglalva, miközben kevesebb erőforrás marad az üzlet jövőbeli igényeknek megfelelő fejlesztésére. A vállalatok hosszú távú életben maradásához a munkavállalók képzése és a technológiai átalakítási programok fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú” – összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Koncz Barbara, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársa.
Csökkent a saját vállalatba vetett hit
A kihívásokkal teli környezetben a vezérigazgatók közel 40%-a úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz gazdaságilag életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább. Ez a tendencia számos ágazatban, így a távközlésben (46%), a gyártásban (43%), az egészségügyben (42%) és a technológiai szektorban (41%) is megfigyelhető. A vezérigazgatók bizalma saját vállalatuk növekedési kilátásait illetően is drámaian csökkent a tavalyihoz képest (-26 százalékpont): a legnagyobb visszaesés tapasztalható a 2008-2009-es pénzügyi válság óta, amikor 58 százalékpontos csökkenés volt mérhető.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői a globális növekedéshez képest kevésbé optimisták a hazai növekedést illetően, szemben például az USA, Brazília, India és Kína vezetőivel.
A vezérigazgatók a következő tíz évben több közvetlen kihívást is látnak a saját iparáguk jövedelmezőségét illetően. A megkérdezett vezetők több mint fele (56%) úgy véli, hogy a változó fogyasztói preferenciák hatással lesznek a nyereségességre, csakúgy, mint a szabályozás változásai (53%), a munkaerő/szakképzettség hiánya (52%) és a technológiai zavarok (49%).
Infláció és makrogazdasági volatilitás: ezek miatt aggódnak leginkább a vezérigazgatók
Míg egy évvel ezelőtt a kiber- és az egészségügyi kockázatok okozták a legtöbb aggodalmat, idén a gazdasági visszaesés hatásai foglalkoztatják a vezérigazgatókat: az infláció (40%) és a makrogazdasági volatilitás (31%) vezetik rövid távon – a következő 12 hónapban – és a következő öt évben is a kockázati tényezők listáját. Továbbá az első számú döntéshozók 25%-a a geopolitikai konfliktusok kockázataitól pénzügyileg is kitettnek érzi magát, míg a kiberkockázatok (20%) és az éghajlatváltozás (14%) jelentősége némileg csökkent.
A leépítést és a javadalmak csökkentését elkerülnék a vezetők
A jelenlegi gazdasági környezetre reagálva a vezérigazgatók a költségek csökkentésére és a bevételnövekedés ösztönzésére törekednek. A vezérigazgatók több mint fele (52%) számolt be a működési költségek mérsékléséről, míg 51%-uk az árak emeléséről, 48%-uk pedig a termék- és szolgáltatáskínálat diverzifikálásáról. Ugyanakkor a cégvezetők több mint fele (60%) azt állítja, hogy nem tervezi a következő 12 hónapban a munkaerő létszámának csökkentését. A túlnyomó többség (80%) pedig azt jelezte, hogy a tehetségek megtartása és a munkaerő elvándorlásának mérséklése érdekében nem tervezi az alkalmazottak javadalmazásának csökkentését sem.
Az éghajlati kockázatok kezelése egyre inkább prioritás
Bár a klímaváltozás más, rövid távú globális fenyegetéshez képest nem szerepelt olyan hangsúlyosan, a vezérigazgatók szerint az éghajlati kockázat továbbra is befolyásolja költségprofiljukat (50%), ellátási láncaikat (42%) és fizikai eszközeiket (24%). A kínai vezérigazgatók különösen veszélyeztetettnek érzik magukat, 65%-uk szerint a klímaváltozás hatással lehet a költségprofiljukra, 71%-uk szerint az ellátási láncra, 56%-uk szerint pedig a fizikai eszközökre. Felismerve az éghajlatváltozás hosszú távú üzleti és társadalmi hatását, a vezérigazgatók többsége már megvalósított – vagy éppen végrehajt – a vállalata kibocsátásának csökkentésére irányuló kezdeményezéseket (65%). Emellett a vezetők nagy része új, éghajlatbarát termékeket és folyamatokat fejlesztett ki (61%), illetve adatvezérelt, vállalati szintű stratégiát dolgozott ki a kibocsátás csökkentése és az éghajlati kockázatok mérséklése érdekében (58%).
Egyensúlykeresés a rövid és hosszú távú célok mentén
A felmérés arra is kitért, hogy a cégvezetők milyen befektetésekre fókuszálnak a következő egy évben. A válaszok alapján az látszik, hogy a vezetők elsősorban a folyamatok és rendszerek automatizálására (76%), a munkaerő kiemelt területeken történő továbbképzését szolgáló rendszerek bevezetésére (72%), valamint olyan technológiák megvalósítására fordítanak forrásokat, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú és más fejlett technológiák (69%).
A rövid távú érdekek és a hosszú távú átalakulás követelményei között ingadozva a vezérigazgatók jelenleg több időt fordítanak arra, hogy cégük aktuális működési teljesítményét növeljék (53%), mint hogy az üzletet és annak stratégiáját a jövőbeli igényeknek megfelelően fejlesszék (47%).
„A szervezeteket és a társadalmat ma fenyegető kockázatokat nem lehet egyedül és elszigetelten kezelni. A vezetőknek ezért továbbra is együtt kell működniük a köz- és magánszféra érdekelt feleinek széles körével, hogy hatékonyan csökkentsék ezeket a kockázatokat, bizalmat építsenek és hosszú távon értéket teremtsenek – a vállalkozásuk, a társadalom és a világ számára” – hangsúlyozta Bob Moritz, a PwC globális vezetője.
fotó: unsplash
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A Z generáció világszerte a modern munkaerőpiac egyik legnehezebb rajtjával szembesül. Miközben a fiatalok munkanélkülisége több kontinensen... Teljes cikk
Az Európai Unióban a 15–74 éves népesség 11,7 százaléka – mintegy 26,7 millió ember – nem tudja teljes mértékben kihasználni munkaerejét,... Teljes cikk
A friss diplomások számára hét éve nem volt ilyen nehéz elhelyezkedni: a kezdő pozíciók száma 12 százalékkal csökkent. A vállalatok a bizonytalan... Teljes cikk
- Hullámvölgyben az autóipar: több száz munkahelyet számolnak fel 2 hete
- Robbanás előtt a magyar oktatás: az AI miatt eltűnhetnek a tantárgyak és a tantermek 3 hete
- HR forradalomból HR válság? Így verheti szét az AI a szakmát 3 hete
- HR Tehetségek 2025: Bacsó György 3 hete
- Erre használják a magyar vállalatok az AI-t 4 hete
- Ki kell tenni a büdös halat - nem csak a csillámpónit - az asztalra 4 hete
- Felmérés: 10 vállalatból 3 tervezi, hogy jövőre AI-jal helyettesíti dolgozóit 4 hete
- Több mint ezer dolgozót elküldött, de 133 milliárdos támogatást kap a Samsung 1 hónapja
- Így lehetsz jobb vezető nőként 1 hónapja
- Világszintű pályakezdőválság: miért a Z generáció lép be a legnehezebb a munkaerőpiacra? 1 hónapja
- Rég nem látott leépítési hullámot mértek az Egyesült Államokban 1 hónapja
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja