kapubanner for mobile
Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

Régi-új tanárképzés - vészhelyzet alakulhat ki egyes területeken

A magyar tanárképzés újabb változás előtt áll a 2013/14-es tanévben. A szakemberek jelentős része szerint ugyanis a bolognai típusú képzés megbukott ezen a területen. Meggyőződésük, hogy jobb lett volna a 2008-tól alapképzésre és mesterképzésre bontott egyetemi tanulmányi rendszerből eleve kivonni a pedagógusokat, ahogyan az orvos- és jogászjelöltek is maradtak a régi rendszerben. Jövőre ismét osztatlan tanárképzésre jelentkezhetnek az érettségizettek.

images

images

A bolognai folyamat hazai kiterjesztésekor nem volt nehéz észrevenni, hogy az alapszak három éves elvégzése a tanárképzésben az égvilágon semmilyen pedagógusi állás vállalására nem jogosít, a mesterszakra pedig nem biztos, hogy bekerül a tanárjelölt - érvelnek a bírálók.

Ráadásul a természettudományi tanár szakokra eleve még kevesebb volt a jelentkező. Kémiából, fizikából, biológiából és más természettudományos tárgyakból az egyre növekvő számú kutatói mesterszakok szívták el a hallgatókat. Érdekes ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az utóbbiak közül sokan - nem tudván elhelyezkedni - a végzés után az egyetemen felvették a tanári szakhoz szükséges pedagógiai-pszichológiai tárgyakat, és elvégezték a szükséges gyakorlatokat is. Azaz végül mégis tanárok lettek.

Visszatér a kétszakos képzés

A kevesebb egyetemi hallgató kevesebb végzett tanárt jelent egészen addig, amíg az 2012-ben felvettek végzős tanárként kikerülnek a rendszerből. És egyelőre nem tudni, hogy a "bolognai" évek után emelkedik-e a tanárszakosok száma. A kialakult állapotok akár vészhelyzetet idézhetnek elő a természettudományos tárgyak oktatásban, amihez csak hozzájárul a most aktív tanárok korfája: a szerint ugyanis 7-8 év múlva tömegesen mennek nyugdíjba a tanárok.

Számszerű példával is illusztrálható, hogy milyen drasztikusan visszaesett a tanárképzésre jelentkezők száma. A hazai tanárképzés egyik bázisán, a Debreceni Egyetemen az 1997-es reform utáni évtizedben 200-250 fős évfolyamokon tanultak a hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése után ez a szám 50-60-ra apadt. Ez még akkor is jelentős változás, ha figyelembe vesszük: 1997-ben vezették be az egyszakos képzést, tehát 100-125 kétszakos egyetemista helyett kétszer annyi egyszakost vettek föl.

Az ország más egyetemein is hasonló volt a csökkenés. Szükségszerűvé vált tehát, hogy visszatérjünk a régebbi típusú tanárképzésre, kijavítva az 1997-es reform hibáit, de megtartva, sőt meghosszabbítva a bolognai képzésben kialakult fél éves külső iskolai gyakorlatot.

Az már az erre vonatkozó rendelettervezetből is kiviláglott, hogy a középiskolai tanárképzés 5 plusz 1, az általános iskolai 4 plusz 1 éves lesz, magában foglalva az 1-1 éves iskolai gyakorlatot. Azokban az intézményekben, ahol mindkét szinten folyik az oktatás, az első három év közös lesz, és a negyedik és ötödik évben válik szét az általános és középiskolai tanárok képzése. A negyedik év végéig zajlik le a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani oktatás is, majd az ötödik évben már csak magára a tanítandó diszciplínára koncentrál az oktatás.

Visszatér a kétszakos képzés, miután egyértelmű lett, hogy az egyszakosok sokkal lassabban tudnak elhelyezkedni, mint a kétszakosok, arról nem is beszélve, hogy a szétválasztás indokolatlanul megkétszerezte a hallgatói létszámot, ami a képző intézményekre rótt túl nagy terheket. Megszűnik a bolognai képzés úgynevezett minor szakja is, amely nem tudott olyan erős tudást nyújtani, mint a fő szak. Azt ugyanis másodévtől lehetett csak felvenni, emiatt a minor szakra egy évvel kevesebb idő jutott. Az utolsó két évben ugyan valamelyest kiegyenlítődött a két szak egyenlőtlensége, mégis az volt a tapasztalat, hogy a minor szak gyengébb szintű tudással végződött. (Például az angol-német szakos hallgató nem azonos tudással rendelkezett, mint a német-angol szakos, hiszen az egyik németből, a másik angolból egy évvel kevesebbet tanult, miközben ugyanolyan értékű tanári diplomát kaptak.)

Egyéves tanítási gyakorlat

A nyár folyamán a tanárszakok követelményeit bizottságokban állították össze az oktatási államtitkárságon. Leírták, hogy milyen követelményeket kell támasztani a leendő tanárral szemben, meghatározták a szakirodalmat, és azt is rögzítették, hogy milyen alaptudással kell bírniuk a felveendő tanárjelölteknek.

A bizottságokban a tanárképző intézményből összesereglett tagok a készülő rendelettel kapcsolatos észrevételeket is megfogalmaztak. A hon- és népismeret tanári szak követelményeit kidolgozó testületben arra hívták fel a figyelmet, hogy ebből a tárgyból (hasonlóan néhány egyéb szakhoz) a rendelet-tervezet szerint gimnáziumban és szakközépiskolában is lehet érettségizni, ugyanakkor csak általános iskolai tanárok képzését tennék lehetővé. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy ez a szak középiskolai tanárképzésben is legyen választható.

A hónap elején megjelent a tanárképzés új struktúrájával foglalkozó rendelet is, amelyről Chrappán Magdolnával, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Intézetének vezetőjével beszélgettünk. Többek között elmondta, hogy a kész rendelet egy terület kivételével nem tér el a tervezettől. (A nyelvszakok közé bekerült a finn szak, amely a korábbi tervezetben még nem szerepelt.)

A docens szerint a régi-új rendszerű tanárképzés egyik legfontosabb része az egyéves tanítási gyakorlat, amely teljesen úgy folyik le, mintha az illető végzett tanár lenne. Benne él az adott közép- vagy általános iskola tantestületében, a tanításon kívül is azokat a feladatokat látja el, mint egy már ott dolgozó tanár. A cél az, hogy a tanárjelölt ne csak a gyakorlóiskolák alapvetően válogatott tanulói és szülői közegét ismerje meg, hanem más szociokulturális környezetben is gyakorlatot szerezzen.

- Az egy év elegendő lesz arra is, hogy a tanárjelölt ne csak a tanórai munkával, hanem a tanórán és iskolán kívüli tevékenységével is megismerkedjen - hangsúlyozta a docens. - Például azokkal az intézményekkel, amelyek az iskolákhoz kapcsolódnak: a pedagógiai intézettel, az önkormányzat oktatási szerveivel, a családsegítő, a tehetséggondozó hálózattal és a kormányhivatalok ilyen irányú részlegeivel. Mellékhatás ugyan, mégis van jelentősége: megszűnik az a faramuci helyzet is, hogy a féléves gyakorlat miatt a hallgatók januárban végzik el az egyetemet, de csak a tanév kezdetén, szeptemberben tudnak elhelyezkedni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy szinte minden tanár legkevesebb féléves munkanélküliséggel kezdte pályáját.

Amikor az új képzésbe jelentkezőkre terelődött a szó, kiderült: az e szerint kiírt tanári szakokról a középiskolai diákok az idén ősszel megjelenő felvételi tájékoztatóból még nem értesülhetnek. Ennek az az oka, hogy csak akkor lehet szakot meghirdetni, ha a képzési követelmények már megjelentek, ám ez a tájékoztató lezárásáig még nem történik meg. Így a tudnivalókról vagy az illető egyetem honlapján, vagy a tájékoztató később megjelenő pótkötetéből lehet információkat szerezni.
  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mi a közös az anyai és vezetői készségekben?

Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is... Teljes cikk

"Digitális jogosítvány" nélkül nagyot fog ütni a "digitális üvegplafon"

A mesterséges intelligenciára érdemesebb nem veszélyként, hanem a digitális műveltség részeként tekinteni, aminek a fejlesztése nemcsak a... Teljes cikk

Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben?

Rengeteg érzelem, meggyőződés, konfliktus és öröm, egymástól tanulás és összefeszülés övezi az interkulturális szervezetek működését. A... Teljes cikk