Rengeteg változás érinti a munkaviszonyt és a bérezést

Az egyik legfontosabb változás a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényből fakad. A jogszabály új alapokra helyezte a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítését. Hiába az egyező akarattal megkötött megbízási szerződés, ha annak tartalma munkaviszonyt rejt, jöhetnek a szankciók. De a jogesetek arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét nem szükséges minden esetben alkalmazni.

Vége a színlelt szerződéseknek

Ez év január 1-től a munkaügyi hatóság már törvénnyel a háta mögött minősítheti a megbízási szerződéseket, és nyilváníthatja azokat komoly következményekkel járó, színlelt munkaszerződésnek. A szerződést nem az elnevezése alapján kell megítélni, hanem a tényleges munkavégzés jellemzői szerint. Bár a hatóság a színlelt szerződéssé nyilvánítást eddig is megtehette, de az év elejétől törvénybe foglalták a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítésének lehetőségét.

A munkavégzésre irányuló jogviszony minősítését - a január 1-től hatályos munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény értelmében - a szerződést kötő felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. Ha tehát a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a tényleges munkavégzés jellemzői szerint a megbízási szerződés munkaszerződés, hiába a megnevezés és a közös akarat, átminősítheti munkaszerződéssé. Ha korábban munkaszerződés keretei között végezték a feladatokat, vagy jelenleg is van a cégnél olyan munkavállaló, aki munkaviszony keretei között végez ugyan ilyen feladatokat, akkor máris tálalva van a hatóság számára a színlelt szerződés bizonyítéka.

Egyenlő munkáért különböző bér

A munkavállalók - jogosan - elvárják, hogy a munkaadójuk egyenlő munkáért egyenlő bért fizessen. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét azonban az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell értelmezni. Ha a munkavállaló sérelmezi, hogy a cégnél dolgozó, azonos munkakörű munkavállaló többet keres nála, akkor egy jogvitában a munkáltató megvédheti a kialakult helyzetet, azaz bebizonyíthatja, hogy jogosan ad több fizetést az azonos munkakörben dolgozó másik munkavállalójának.

Nem jelenti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését például a munkatapasztalat, vagy a munkakörülmények természete alapján tett megkülönböztetés. Mivel a gyakorlottság vagy a gazdag munkatapasztalat nagyobb teljesítményt eredményezhet, ezért az ilyen alapon végzett differenciálás nem sérelmezhető.
Így tehát az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött hosszabb szolgálati idő alatt megszerzett kiemelkedő jártasság, amely a munkavállaló számára feladatainak jobb teljesítését teszi lehetővé, magasabban is díjazható. Ezáltal nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, ezért nem is ad jogalapot az esetleges kifogásra.

A nyugdíjas munkabalesete nem számít üzemi balesetnek

Ismeretes, hogy az Mt. alatt foglalkoztatott nyugdíjasok munkaviszonyukból fakadóan - 2019. január 1-től - nem minősülnek biztosítottnak, mivel nem fizetnek járulékokat. Ezért - baleset esetén - nem jár számukra baleseti táppénz sem, egészségügyi ellátásra nyugdíjasként válnak jogosulttá.

Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján. Itt azonban fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Lehet olyan nyugdíjas, aki saját jogú nyugdíja mellett keresőtevékenységet is folytat. Még az olyan eset is előfordulhat, hogy egy aktív nyugdíjasnak egyszerre lesz járulékmentes munkabére, s emiatt még bejelenteni sem kell az adóhatóságnál, és lesz járulékköteles megbízási díja is.

Viszont a nyugdíjas munkavállalót is érheti akár súlyos baleset. Bár a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik, a balesetet másként kell megítélni.

Érdekesség, hogy a munkabaleset még üzemi balesetnek sem minősíthető és a munkáltatótól a társadalombiztosítási szerv nem követelheti a nyugdíjas munkavállalónak balesete esetén nyújtott ellátás összegét. A baj esetén azonban az élelmes és „ügyes” nyugdíjas is kiharcolhat egy kis fájdalomdíjat. A balesetet szenvedett nyugdíjas ilyenkor nem a társadalombiztosítástól, hanem a munkaadójától számíthat kártalanításra, mivel kártérítéssel élhet a munkáltatója felé. Végső esetben munkaügyi perben követelheti elmaradt jövedelmének pótlását. A nyugdíjasnak, ha előre tekint, ilyen esetben is érdemes körültekintően eljárni, mert pillanatok alatt az utcára kerülhet. A munkáltató ugyanis - ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül - a határozatlan tartamú munkaviszonyt azon melegében felmondhatja, amit még csak indokolnia sem kell, továbbá végkielégítés sem jár a nyugdíjasnak.