Romlottak a munkapiaci mutatók az Alföldön

A megyék között is jelentősek a különbségek: amíg az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak aránya) Szabolcs-Szatmár-Beregben még az 50 százalékot sem érte el 2008. január 1-jén, addig Csongrádban megközelítette az 54 százalékot - csakhogy eközben az országos átlag 55 százalék volt. Hasonlóan rossz a foglalkoztatottak aránya a hat alföldi megyében, a mutató 42 és 50,5 százalék között mozog, elmaradva az átlagtól - derül a KSH legfrissebb adataiból.

Az alacsony aktivitás ellenére a két régió tobzódik a munkaerő-kínálatban: az ÁFSZ adatai szerint ugyanis 2008 júniusában az Észak-Alföldön 104 ezren (ezen belül Szabolcsban 49 ezren), míg a Dél-Alföldön 64 ezren (ebből Bács-Kiskunban 25 ezren) kerestek állást - mindkét adat négy-öt százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel az észak-alföldi három megyében a legnagyobb a munkaerő-kínálat, míg a dél-alföldi régió a harmadik a sorban (Észak-Magyarország ékelődik be közéjük).

Elhelyezkedési szempontból azonban meglehetősen kedvezőtlen az álláskeresők végzettség szerinti megoszlása: az országos átlaghoz képest alacsony a közép- és felsőfokú iskolai végzettségű állástalanok aránya, a gyakorlatban minden második munkát kereső legfeljebb nyolc általánost végzett. A rosszabb munkaerő-piaci helyzetű régiókban hagyományosan több a nyilvántartott pályakezdő álláskereső: az Észak-Alföldön idén júniusban 11 ezren, míg a Dél-Alföldön hatezren voltak, ezzel az összes állástalan csaknem tizedét adták.

Az utóbbi két évben sem mérséklődtek a keresetek területi különbségei: az alacsonyabb keresetű régiókban a bérek többnyire szerényebb mértékben növekedtek. Az Alföldön hagyományosan az átlagtól jócskán elmaradnak a bruttó bérek: 2007-ben a két régióban az országos átlag 80 százalékát tették ki, míg a nettók annak 85 százalékán álltak.

Napi Gazdaság