Stressztűrő munkatársat keresünk

A stressz kétségkívül mindennapi életünk része, és fokozottan van jelen a munkahelyeken. Nap mint nap találkozunk vele, ugyanakkor ritkán gondoljuk végig, vajon mit is jelent.

Mi is az a stressz?

Stressz állapot akkor jön létre, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja az erőforrásait, megterheli az alkalmazkodási kapacitását. Az, hogy egy adott helyzetet stresszként élünk-e át, attól függ, hogy saját megítélésünk szerint képesek leszünk-e megküzdeni vele. Ugyanaz a munkahelyi helyzet, nehézség stressz lehet az egyik alkalmazott számára, de nem okoz stresszt a kollégájának. Ugyanakkor vannak olyan körülmények - például a bejósolhatatlanság, a helyzet feletti kontroll hiánya - amelyek kivétel nélkül mindenki számára stresszt jelentenek.

Veszélyezteti-e a stressz az egészséget?

Mint azt fentebb említettük, egyénről egyénre változhat, hogy kinél mi okoz stresszt, vannak azonban olyan tényezők, amelyek a legtöbb emberben stresszt váltanak ki. Ilyen a munkahelyen például az erőfeszítés és a jutalom egyensúlyának felborulása, a szűk döntési jogkör, az alacsony kontroll, a munkahelyi társas támogatottság hiánya. E munkahelyi tényezők hosszú és rövidtávú egészségi hatásait számos vizsgálatban kutatták, melyek eredményei szerint ezek a hatások az alábbiak lehetnek: szív- és érrendszerei megbetegedések, emésztőszervi betegségek, csökkent immunműködés következtében fellépő fertőző, illetve daganatos megbetegedések, váz-izomrendszeri panaszok, depresszió, szorongás és pánik roham.

Vannak-e a stressznek pozitív hatásai?

Sokan képviselik azt az álláspontot, hogy egy bizonyos mértékű stresszre szükség van ahhoz, hogy valaki csúcsteljesítményt nyújtson, hogy a stressz serkenti a kreativitást és a produktivitást. A stressz azonban nem egyenlő a kihívásokkal, a feladatokkal, valamint a minket érő ingerek nagy számával. Sőt, az ingerszegény, unalmas környezet maga is stresszforrás lehet. (Mindenki számára van egy optimális feszültség szint, ahol a legmagasabb teljesítményre képes). Itt vissza kell utalnunk egy pillanatra arra, hogy mit is tekintünk stressznek: Stresszt okoz mindaz, ami alkalmazkodási kapacitásunkat túlzottan megterheli. Mint ilyen, negatív rövid- és hosszú távú következményei lehetnek, valamint a hozzá kapcsolódó szorongáson keresztül éppen hogy csökkenti a kreativitást, valamint növeli a hibázás esélyét, rontja a koncentrációt. Természetesen jelentős egyéni különbségek lehetnek abban, hogy ki milyen feszültségszinttel képes még megbirkózni, illetve, ki hogyan viselkedik, és teljesít feszültség alatt: vannak, akik teljesen lebénulnak, másoknak dezorganizálttá válik a viselkedésük, megint mások viszont rendkívüli tettekre, teljesítményre lesznek képesek. Még az ő esetükben is felmerül azonban a kérdés, hogy etikus gyakorlat-e az alkalmazottakat hosszútávon a testi-lelki egészségükre káros módon magasabb termelékenységre bírni. (Azt, hogy ez valójában hosszútávon mennyire nem hatékony, az utolsó bekezdés kiégésről szóló részében taglaljuk). Kevesen tartanák például manapság elfogadható motiváló eszköznek a dolgozók fizikai fájdalommal való fenyegetését, ami pedig a rabszolgaság idején bevett, és hatékonynak tartott eljárás volt.

Stressz a munkavédelem oldaláról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint "a Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez"; illetve "a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért." A munkáltató továbbá köteles, ugyanezen törvény szerint, figyelembe venni az emberi tényezőket a munkafolyamat megválasztásánál, "különös tekintettel... a munkavégzéssel járó pszicho-szociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére". Mindezek alapján tehát a munkáltatónak kötelessége elkerülni a dolgozókra ható pszicho-szociális kockázatokat, vagyis a stresszt, valamint kötelessége az el nem kerülhető veszélyeket rendszeresen felmérni, csökkentésükre tervet készíteni.

A stressz költségei a munkáltatók számára

Különböző tanulmányok igazolják, hogy a kiesett munkanapok 50-60 százalékában a stressz áll a háttérben. Egyes becslések szerint az USA munkáltatói számára a munkahelyi stressz mintegy 200 milliárd dollár éves költséget jelent a hiányzás, az alacsonyabb termelékenység, a munkaerő elvándorlása, a dolgozók kompenzálása, és a stresszel kapcsolatban felmerülő egyéb költségek közvetítésével. Európában, ahol nem közvetlenül a munkáltató fizeti a dolgozók egészségbiztosítását, ezek a költségek valamivel alacsonyabbak lehetnek, de a becslések szerint itt is elérhetik a 20 milliárd eurót. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szerint a munkahelyi stressz mára globális járvánnyá vált. Mindezek alapján a munkahelyi stressz kezelése a munkáltatók előtt álló egyik legfontosabb kihívás lehet a XXI. században.

Megfelelő stratégia lehet-e mindezek alapján stressztűrő dolgozók toborzása az egyébként magas munkahelyi stressz terheléssel jellemezhető vállalathoz?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először is tudnunk kellene pontosan, mit is jelent az, hogy valaki stressztűrő. A jó megküzdő kapacitással rendelkezők azok, akik többféle megküzdési készséggel rendelkeznek, és ezeket rugalmasan tudják használni a helyzet követelményeinek megfelelően. A stresszel hatékonyan megküzdők valójában sok, hagyományosan stresszes munkahelyi és egyéb helyzetet nem is élnek át stresszként, hiszen azok nem terhelik meg az alkalmazkodási kapacitásukat. Ugyanakkor ismert jelenség a kiégés vagy burnout, mikor az eredetileg nagy munkabírású, lelkes, elkötelezett, a feszültséget látszólag jól tűrő szakemberek az őket érő nagy és hosszútávon fennálló stressz hatására kimerülnek, elfáradnak. A kiégett munkatársaknak csökken a munkateljesítményük, kapcsolataikban negatívvá, ellenségesekké válnak, és különböző súlyos testi-lelki megbetegedések alakulhatnak ki náluk tartós munkaképtelenséget, illetve nem ritkán végleges pályaelhagyást eredményezve.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a hosszútávon fennálló stressz - különösen, ha például a rendszeres túlmunka miatt nincs lehetőség megfelelő mértékben és gyakorisággal kikapcsolódni, feltöltődni - mindenkinek káros. Ezt figyelembe véve pedig egy felelős, a dolgozóival hosszútávon tervező, az ő elkötelezettségükre, kreativitásukra, motivációjukra építő vállalat nem nyugodhat bele abba, hogy egyes munkakörök, vagy egyes munkahelyek nagy stresszel járnak, hanem mindent meg kell tennie azért, hogy a fennálló stresszt csökkentse, a nem kiküszöbölhető stressz-forrásokkal való megküzdéshez pedig segítséget kell nyújtania a dolgozóknak.

szerző: Juhász Ágnes PhD
Corporate Counselling Services Sarl.