Szabadság kiadása év végén és év közben

Az év vége közeledtével rendszeresen napirenden szereplő kérdés a szabadságok kiadása/kivétele. A Mayer M. Balázs ügyvédi iroda cikkében kifejti, mely munkáltatói jogokat és kötelezettségeket fontos tudatosítani a szabadságok kiadása terén, illetve milyen szabályokat kell év vége közeledtével figyelembe venni.

Rögtön azzal kell kezdenem, hogy a köznapi szóhasználatban szereplő "szabadságkivétel", "kiveszem a szabadságom" stb. kifejezések valójában nem teljesen pontosak jogi oldalról nézve. Az Mt. vonatkozó szabályrendszerén végigvonuló egyik legfőbb alapelv ugyanis akként szól, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga - és egyben kötelezettsége. Ez még akkor is így van, ha a munka világának egy részében ez puszta formalitás. Hiszen a munkavállaló gyakran csak annyit észlel, hogy az általa igénybe venni kívánt szabadságot - némi egyeztetést követően - a kért időpontra a munkáltató "kiírja" számára, a munkavállaló pedig igénybe veszi. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szabadsággal alapvetően a munkáltató rendelkezik az alábbi megkötésekkel:

A munkavállalót a szabadság kiadását megelőzően meg kell hallgatnia, vagyis egyeztetési kötelezettség áll fenn.

A munkáltató évente legalább 7 nap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben köteles kiadni. A munkavállaló ez irányú kérését azonban legalább a szabadság igénybevételét megelőzően 15 nappal közölnie kell a munkáltatóval. Javasolható, hogy ezt a munkavállalók írásban, a közlés utólagos ellenőrzését lehetővé tevő módon tegyék meg.

A munkáltatónak úgy kell kiadnia a szabadságot, hogy az naptári évenként legalább egy alkalommal egybefüggő minimálisan 14 napos időtartamot lefedjen, mely időtartam szempontjából azonban a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap figyelembe vehető. (Ettől a szabálytól a felek egyező akarattal eltérhetnek). Ezen egybefüggő időtartam alatt a munkavállaló mentesül nem csak a munkavégzési, hanem a rendelkezésre állási kötelezettség alól is.

A munkáltató által kiadni kívánt szabadságról legalább 15 nappal korábban tájékoztatni kell a munkavállalót.

A témához kapcsolódó, és a gyakorlatban rendszeresen felvetődő kérdésként utalok arra, hogy a szabadság nem adható ki olyan időtartamra, amelyre vonatkozóan a munkáltató a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól felmentette. Ennek a - töretlen joggyakorlat által alátámasztott - szabálynak igazi jelentősége a munkaviszony megszüntetésekor van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló felmondási idejének azt a részét tölti, amelyre a munkáltató (akár a törvényes, akár annál hosszabb időtartamban) a munkavégzési kötelezettség alól felmentette, úgy erre az időszakra szabadság nem számolható el, azt pénzben kell megváltani.

Az "év végi" szabályok

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez tehát a kiindulópont. Ha azonban a munkaviszony október 1. napján, vagy később kezdődött, akkor a szabadság az esedékesség évét követő naptári év március 31. napjáig kiadható. Az új Mt.-vel nem változott továbbá az a korábbi szabály, hogy az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha igénybe vétele az esedékesség évében megkezdődik, de az átnyúlik a következő évre akként, hogy a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot. Egyszerűbben fogalmazva 5 nap szabadság minden különösebb jogi probléma nélkül átvihető 2014. elejére feltéve, hogy a szabadság megkezdése 2013-ban történt és a szabadság folyamatos (átnyúlik 2014-re).

A munkáltatók gyakran élnek a jelenleg hatályos törvény 123. § (5) bekezdésében foglalt lehetőséggel, amely szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekéből, vagy működését érintő súlyos okból és kollektív szerződés felhatalmazása alapján a szabadság egynegyedét az esedékesség évét követő év márc. 31-ig is kiadhatja.

Fontos, de már csak a 2014. évi szabadságra alkalmazható szabály, hogy a felek megállapodása alapján a szabadság (mind az alap, mind pedig a pótszabadság) 1/3-a átvihető a következő évre, és az 2014. év végéig kiadható. Ez a lehetőség azonban a 2014. január 1. napjától hatályos szabályok szerint jelentősen szűkül, hiszen 2014-ben már csak a pótszabadság 1/3-ra köthető ilyen megállapodás. Vagyis a feleknek 2013. december 31-ig van lehetőségük olyan megállapodás megkötésére, amely alapján a 2013-as alap és az - életkor alapján járó - pótszabadság 1/3-a 2014. év végéig kiadható lesz.

Az itt ismertetett szabályoktól Kollektív Szerződés vagy a felek megállapodása több esetben eltérhet, ennek részletei azonban meghaladják jelen cikk kereteit.

A szerző a MAYER M. BALÁZS ÜGYVÉDI IRODA, melyet az irodavezető ügyvéd, dr. Mayer Balázs 2007. június 11. napján alapított meg. Az iroda egyre bővülő ügyfélköre miatt 2013. óta dr. Bakos Judit alkalmazott ügyvéd segíti az iroda munkajogi szakterületének munkáját. Az iroda a DRD Ügyvédi Társulás tagja. Az ügyvédekről és az iroda munkajogi szakterületéről itt olvashat.

Szabadság kiadása év végén és év közben

Az "év végi" szabályok

Elutasítod a MI képzést? Akár az állásod bánhatja! Kötelezni vagy ösztönözni kell a munkavállalót?

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Átvihető-e jövő évre a ki nem vett szabadság?

Meddig vehető ki a szabadság?

Hogyan helyettesíthető szabályosan a munkavállaló?

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló