Szabadsággal és a pihenőnapokkal is trükköznek a cégek

Számos ipari cégnél a munkaerőhiány miatt egyre csak görgetik előre a szabadságokat -írja a lap. Így van olyan munkavállaló is, akinél a törvény szerint járó 28 napnyi éves szabadsága ellenére 60 napnyi szabadságot tartott nyilván a munkaadó.

A Vasas Szakszervezet alelnöke azt mondta a lapnak, hogy a múlt héten két, a munkavállalók fizetett szabadságával kapcsolatos fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága (EUB).
László Zoltán emlékeztetett, hogy az egyik ítélet szerint az elhunyt munkavállaló ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását örökölni lehet, mivel az uniós jog szerint a dolgozó halála nem szünteti meg a fizetett szabadsághoz való alapjogot. Ez az alapjog pedig a pihenés joga mellett magában foglalja a ki nem vett éves szabadságért a munkaviszony megszűnése esetén járó pénzbeli megváltás jogát is. E pénzügyi alkotórésznek be kell kerülnie az érintett munkavállaló vagyonába, elhalálozásakor tehát az örökösöket nem lehet megfosztani a fizetett éves szabadsághoz való jog e vagyoni részétől.

Az EUB egyébként két német kereset alapján döntött így. Magyarországon is akadt ilyen helyzet, itt azonban nem tudták, hogy kinek fizessenek, hiszen a munka törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül kell kifizetni az összes járandóságot, az örökösödési eljárás viszont évekig is elhúzódik. Ekkor letétbe helyezték a járandóságot, de annak költsége el is vitte a járandóság egy jó részét.

Egy másik EUB döntés szerint a munkavállaló automatikusan nem veszítheti el a fizetett szabadsághoz való jogát pusztán azért, mert nem kérte annak kivételét. E jogok - így a pénzbeli megváltás is - csak akkor szűnhetnek meg, ha a munkáltató ténylegesen lehetőséget biztosított a munkavállaló számára a szabadság kivételére. Ezt viszont a munkáltatónak kell bizonyítania.

A magyar munkaügyi hatóságok is találtak a szabadsággal való jogsértésekre utaló jeleket. A Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentései szerint e tekintetben a legkiugróbb év a 2016-os volt, amikor a vizsgálatba vont majdnem minden tizedik - összesen 7842 - munkavállaló esetében tártak fel szabadsággal kapcsolatos jogsértést. A leggyakoribb szabálytalanság, hogy a nyilvántartásban „kiírt” szabadságot a munkáltató nem adja ki ténylegesen, a munkavállalók valójában dolgoznak. A másik gyakori jogsértés, hogy a munkáltatók nem biztosítják a munkavállalóknak járó 14 napnyi egybefüggő szabadságot.

László Zoltán tapasztalatai szerint a munkaügyi ellenőrök által feltártnál jóval több munkavállalót érinthetnek a szabadságokkal kapcsolatos jogsértések. Hozzáteszi, hogy újabban a béremelések miatt újraírt szerződésekben már rögzítik, hogy a mukavállaló lemond a 14 nap egybefüggő szabadság jogáról. A munkáltatók másik „trükkje”, hogy a pihenőnapot írják ki szabadságnak, amivel a dolgozó úgy veszít éves szabadságból, hogy nem is tud róla.
László Zoltán szerint ezek jogsértések főként a középvállalkozásokra jellemzőek, a multi cégek betartják az előírásokat. A kisebb családi vállalkozások szabadságnyilvántartása szintén köszönő viszonyban sincs a valósággal, ám ott a kis létszámú dolgozói gárda meg tudja egymás között beszélni, ki mikor mehet pihenni.

nepszava.hu