Megjelent: 1 hete

Szabályos a tömeges lázmérés a munkahelyeken

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatása szerint a mindenkire általánosan kiterjedő lázmérés meghatározott feltételek mellett megengedett - hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

A NAIH a COVID-19 járvány első hulláma alatt több tájékoztatójában foglalkozott a járvány terjedésével összefüggésben alkalmazott lázmérés jogszerűségével. A hatóság márciusi és áprilisi állásfoglalásaiban úgy ítélte meg, hogy - összhangban más tagállamok felügyeleti hatóságainak álláspontjával - az akkori járványügyi helyzetben nem volt arányos minden munkavállaló kötelező szűrővizsgálata. Ide tartozott a bármilyen eszközzel elvégzett lázmérés, amelyet csak kockázatértékelés alapján, a megbetegedésnek fokozottan kitett munkakörökben volt a hatóság szerint megengedhető. A mérést egészségügyi szakember által vagy az ő szakmai felelősségével lehetett elvégezni. A NAIH akkori álláspontja szerint az adattakarékosság elve alapján nem gyűjthetők olyan személyes adatok, amelyek a cél elérésére alkalmatlanok, és mivel a lázmérés nem alkalmas a fertőzés megállapítására, ezért nem volt általános jelleggel alkalmazható.

A helyzet őszre megváltozott, és például az oktatási intézményekben október 1-től már előírás a lázmérés. A NAIH ehhez igazodva és a szeptember végi sajtóértesüléseket követően, azokat némileg pontosítva október 14-én adott ki tájékoztatót, amely - figyelemmel a járvány jelenlegi terjedésére, a folyamatosan és jelentősen emelkedő esetszámra - már „alapelvszerűnek” tekinti a lázméréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazását. Ehhez azonban több feltételnek egyszerre kell fennállnia. A lázmérésre az adatkezelő tulajdonában vagy használatában álló területre történő beléptetés során kerülhet sor, a valamennyi belépni szándékozóra egységesen kiterjedő védelmi intézkedés (ún. “héjvédelem”) keretében. Az adatkezelés az érintettek azonosításához nem lehet köthető, és az nem járhat az adatok rögzítésével, tárolásával vagy továbbításával.

A tájékoztató egyértelművé teszi, hogy a digitális és analóg lázmérőkkel, hőkamerákkal, beléptető kapukkal végzett mérések adatkezelésnek minősülnek, ha az érintett azonosított vagy azonosítható. Ennek megfelelően az adatvédelmi szabályokat a nem automatizált eszközökkel végzett adatkezelések esetén is alkalmazni kell.

A tájékoztató ugyanakkor megerősíti, hogy önmagában a magasabb testhőmérséklet nem jelent fertőzöttséget, és az adatkezelő sem jogosult ilyen következtetést levonni. A mérés eredménye kizárólag a belépés engedélyezésére vagy megtagadására használható fel.

A beléptetésre vonatkozó követelmények egyaránt vonatkoznak az adatkezelő munkavállalóira, illetve minden más belépni szándékozóra. Az érintett azonosítása sem a mérést megelőzően, sem azt követően nem indokolható. A méréssel kapcsolatban kizárólag statisztikai adat gyűjthető, például az, hogy hány fő nem léphetett be az épületbe.

Ha valakinek a testhőmérséklete betegség vagy más ok folytán az átlagosnál magasabb, akkor kivételes esetben, orvosi igazolással a mért magasabb testhőmérséklet ellenére is beléphet.

A tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelő felelőssége, ideértve többek között azt is, hogy köteles az érintetteket az irányadó adatvédelmi szabályokról, valamint az alkalmazott eljárásrendről előzetesen tájékoztatni.

A tájékoztatással tehát a NAIH egyértelművé tette, hogy a lázmérések kialakult általános gyakorlata megfelel a jogszabályoknak, alapelvszerűnek minősül, ha arra a beléptetéshez kapcsolódó héjvédelem keretében, személyazonosítás és adatrögzítés nélkül kerül sor - hangsúlyozta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie adatvédelmi csoportvezetője. - Megjegyezzük azonban, hogy a NAIH új tájékoztatója nem tér ki olyan - a korábbi tájékoztatókban elemzett - kérdésekre, mint például az adatkezelés jogalapja vagy a lázmérés egészségügyi szakember általi felügyelete. Egy sor kérdés vonatkozásában így további tisztázásra lehet szükség.”
  • 2020.11.17Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE A Toborzás a LinkedIn-en és a Facebookon 1 napos workshopon délelőtt kérdést kaphat LinkenInnel kapcsolatos kérdéseire, szó lesz továbbá a vállalati oldal fontos elemeiről, karrieroldalról és oldal-analitikákról. Délután példákkal színesítve ismerkedhet meg a kampánykezeléssel, kapcsolati háló felépítésének kérdéseivel és egyéb, Facebookkal kapcsolatos funkcióval. Részletek Jegyek
  • 2020.11.23Művezető képzés A művezetők szakmai továbbképzése a vezetői feladataik eredményes és hatékony ellátására. A résztvevők vezetői, problémamegoldási és termelékenységfejlesztési készségeinek fejlesztése konkrét feladatokon, szituációs játékokon, esettanulmányokon keresztül. Részletek Jegyek
  • 2020.12.05 Teljesítménymenedzsment és motiváció A résztvevők megtanulják, beosztottjaik teljesítményére ható területek helyes menedzselését. Képessé válnak akár munkavégzés közben hatásos, rövid coaching beszélgetések levezetésére. Megismerik a teljesítmény menedzsment eszközrendszerét. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mit nem kérdezhet meg a munkaadó állásinterjún?

Mennyi ideig tárolható az önéletrajz? Hogyan és kit szondáztathatok? Céges buliról készíthetek fotót? Mi legyen a korábbi kolléga email címével?... Teljes cikk

Joggal való visszaélés: így nem rendelhetnek be szabadságról

Bizonyára sokan szembesültek már azzal, hogy bizonyos dolgok, bár igazságtalanok, a törvény betűje szerint mégsem minősülnek jogszerűtlennek.... Teljes cikk

A munkavállaló azonnali hatályú felmondása - Távozás egyik napról a másikra

Gábor hosszú évek óta ugyanannál a cégnél dolgozott, azonban tizenkét év elteltével mintha kihúzták volna a lába alól a talajt - a márciusi... Teljes cikk