Szakképzési hozzájárulás az életen át tartó tanulásért

Egy ország versenyképessége a lakosság képzettségének versenyképességén is múlik. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlata - melynek része a felnőttképzés is - hazánkban még gyermekcipőben jár. Magyarországon a felnőtt korú lakosság képzésekben történő részvétele (3,8 százalék) kevesebb, mint az EU átlag (10 százalék) fele. A felnőttképzés támogatásának állami kerete a szakképzési hozzájárulás rendszere.

Ezért indított "A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában" címmel kutatási programot a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány. A projekt célja, hogy a kutatások alapján az érintett résztvevőkkel - panelbeszélgetések keretében - megvitassa, miként lehet eszközként felhasználni a szakképzési hozzájárulást az egész életen át tartó tanulásban. A legfőbb kérdés az, hogy milyen irányban lehetne tovább fejleszteni az eszközt, hogyan teljesítenek a külföldi rendszerek és milyen megoldásokat lehetne integrálni a magyar szakképzés rendszerébe, hogy javítható legyen a hazai munkaerő felkészültsége. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott program egy asztalhoz ülteti a munkáltatók, a szakképzési szakértők és a döntéshozók képviselőit.

Hogyan működik a szakképzési hozzájárulás a gyakorlatban?

Egy munkáltatónak, vagy nem általányadozó egyéni vállalkozónak, akinek az éves bruttó bérköltsége x forint, ennek az összegnek az 1,5 százalékát a Szakképzési Alapba kötelezően be kell fizetnie, a cég ezen összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja.

2004-ben az APEH adatai alapján közel 50 milliárd Ft volt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség összege, ebből 51,57 százalék képzésére be is folyt a Szakképzési Alapba. A fennmaradó hányadból: 4 milliárdot használtak fel gyakorlati képzésekre, 15 milliárdot fejlesztési támogatásokra és csak 4,7 milliárd forintot saját dolgozóik képzésére.

Mennyire hasznos a szakképzési hozzájárulás rendszere?

A szakképzési hozzájárulás sok vállalatnál a fejlesztést szolgáló műhelyek, a munkatársak és a vállalat versenyképességét javító képzések fedezetéül szolgál, ezáltal a munkahelyeket megtartó, akár újakat is teremtő gyakorlatról van szó. A szakképzési hozzájárulásból adott támogatás segíti sok esetben a szakképzési, felsőoktatási intézményeket a technológiai, kutatási hátterük fejlesztésében is. Az Alapítvány programjának lényege, hogy kiderítse: ezt a rendszert hogyan lehet még hasznosabbá tenni.

Mit jelent a szakképzési hozzájárulás hatályos szabályozása?

A szakképzési hozzájárulás egy, az alkalmazottakat foglalkoztatók számára kötelezően befizetendő tétel az állami Szakképzési Alapba. Egyúttal a szakképzési hozzájárulás intézménye biztosítja azt a lehetőséget minden munkáltató számára, hogy az általa kifizetett éves bruttó munkabér 1,5 százalékát kitevő szakképzési hozzájárulásából a fizetendő járulék meghatározott százalékát saját munkavállalói képzésére, vagy egy-egy szakképző intézmény támogatására fordítsa.

A szakképzési hozzájárulás szabályozásában 2007. január 1-től életbelépett változások alapján a mikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33 százalékát fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A hozzájárulást szabályozó 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolható költségek mértéke képzésben résztvevőnként és óránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 12 százalékát, a képzés minimális időtartama 20 óra kell hogy legyen, annak az Európai Unió tagállamainak területén kell megvalósulnia. A hozzájárulás csak a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.

A 13/2008. SZMM rendelet azon cégeket is érinti, amelyek a képzés fejlesztésének támogatására is áldoznak. A korábbiakhoz képest a különbség az, hogy ezentúl csak a rendeletben megjelölt intézményeket tudják támogatni. Ezen szakképzési hozzájárulások nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, valamint a pénzügyi garanciák érvényesítését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) végzi.

A támogatások, vagy a képzésre fordított összegek nem vállthatják ki a szakképzési hozzájárulás teljes összegének befizetését: annak egy részét, az éves bérköltség 1,5 százalékának 20 százalékát mindenképp be kell fizetni a vállalatnak, míg a fennmaradó részt lehet a vállalat nagyságához mérten felhasználni.

LifeLong Learning Magyarország Alapítvány

Az Alapítvány nevében szereplõ lifelong learning kifejezés az élethosszig tartó tanulás, az egész életet végigkísérõ tanulási lehetõségek biztosítását, az emberi önnevelõ, önoktató, önképzõ képesség fejlõdésének elõsegítését jelenti.

Mi a LifeLong Learning jelentősége Magyarországon?

Mint minden ország, így Magyarország számára is fontos, hogy lakosai magas szinten képzett, hivatásukat elkötelezetten végző, tájékozott (európai) polgárok legyenek. Magyarország stratégiai erőforrásainak jelentős részét is saját lakosai jelentik: az egyének versenyképes felkészültsége, az ország versenyképességét is javítja.

A LifeLong Learning Magyarország Alapítvány célja az élethosszig tartó tanulás ügyének elõsegítése, ennek keretében az ilyen képzések, oktatások és tanácsadások támogatása és fejlesztése. További információt talál az Alapítány honlapján: www.lifelonglearning.hu illetőleg a nemeth.katalin@lifelonglearning.hu emailcímen.