Százezrek nyugdíja csökkenne 2024-től - nagyító alatt az MSZP nyugdíjprogramja

Az MSZP közzétette választási nyugdíjprogramját amelyben garantálta, hogy „minden nyugdíjas jobban jár“. Mint írják 150 szakértő bevonásával hónapokon át készítették a programot. Folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését, de „sokkal igazságosabban, mindenkinek azonos összegben folyósítják“. A nyugdíjemelés meghatározásánál az infláció mellett a keresetek emelkedését is figyelembe veszik, azaz az úgynevezett svájci indexálást alkalmazzák majd oly módon, hogy az inflációval mindenki nyugdíját megemelik, a bérnövekedés alapján fennmaradó részt pedig minden nyugdíjas azonos összegben kapja majd meg. „Nyugdíjkalkulátort is készített az MSZP 2022-re, amellyel mindenki kiszámolhatja, hogyan emelkedne a nyugdíja az Orbán-kormány leváltása után,“ mondta Tóth Bertalan egy sajtótájékoztatón.
A 2022 évi kalkulátor 5,35% svájci indexet vesz figyelembe, „ebből 3%-ot mindenki megkap, hogy a reálértéket mindenki ellátása megőrizze, de az efeletti részt (2,35%) azonos összegben osztjuk szét a rendelkezésre álló keretből“ - írják. A 2,35% 3.622 Ft fix összeget jelent mindenki esetében.

Az MSZP nyugdíjprogramjával az a gond, hogy sok százezer ember nemhogy jobban járna, hanem még a jelenlegi inflációkövető nyugdíjkorrekciót sem kapná meg, amit idáig megkapott, ezzel felborítanák a megdolgozott értékarányokat. Ez matematikailag bizonyítható. Tehát nem igaz az az állítás, hogy az MSZP nyugdíjprogramjával mindenki jobban járna, sőt még a nem sokkal átlag feletti nyugdíjak is sérülnek, csökkennek az éves emeléseknél.

Az ördög a 13. havi nyugdíj azonos összegben való folyósításában lakozik. Most még csak félhavi nyugdíj jár mindenkinek, ami programjuk szerint 2024-re teljesedik egy havi átlagnyugdíjra. Így 2024-ben már sok százezer ember az MSZP által garantált inflációkövető emelést sem kapja meg, mivel a magasabb nyugdíja és a 13. havi átlagnyugdíj különbsége a bérnövekedésből adódó fix összeget lenullázza, de még a „garantált“ inflációkövető emelésből is lefarag, nem is keveset. A 2024. évet kell alapul venni, mert addigra forrja ki magát a trükkös program, ami időzített bombaként 2024. évben robban.

Egy példa nem félhavi átlag, hanem már a 2024. évben mevalósuló egészhavi átlagnyugdíjjal számolva:
Vegyünk például egy 220.000 Ft-os nyugdíjat alapul, ami az MSZP szóhasználatával élve sem számít "luxusnyugdíjnak", akár fizikai szakmunkával is elérhető "munkanyugdíj".
A kalkulátor szerint 220.000 Ft-os nyugdíj esetén az emelés 6.600 Ft az infláció alapján, és 3623 Ft a béremelkedést követő rész után mindenkinek azonos összegben.
Összesen: 10.223 Ft. A kalkulátor még azt is kiírja, hogy: „Szemben a Fidesz javaslatával, mert akkor a növekedés  csak: 6.600 Ft.“
Így az emelt nyugdíj 230.223 Ft lesz. Ez az összeg felelne meg a 13. havi teljes nyugdíjnak 2024. évben. (2022-ben csak a fele jár, ezért jövőre még nem jelentkezik a veszteség.)
Az MSZP által bérnövekedésként infláció felett adott fix 3.623 Ft-ot megszorozzuk 12 hónappal, akkor 43.476 Ft-ot kapunk. Ennyi az éves plusz a svájci indexálás miatt. A 13. havi nyugdíj esetében az átlagnyugdíjat kapjuk meg egyenlő arányban, 153.000 Ft-ot.
A 230.223 Ft nyugdíjból, ami normál esetben a 13. havi nyugdíjnak felelne meg, kivonjuk az átlagnyugdíjnak megfelelő összeget, a kb. 153.000 Ft-ot. A különbség 77.223 Ft, ennyivel kap kevesebbet 13. havi nyugdíjként a példában érintett nyugdíjas. Viszont a svájci indexálás miatt 43.476 Ft-al nőtt a nyugdíja. A mínusz 77.223 Ft és a plusz 43.476 Ft egyenlege mínusz 33.747 Ft.
Tehát az adott példa szerint a nyugdíjas havi 2.812 Ft-al, évi 33.747 Ft-tal kap kevesebbet, még a jelenlegi inflációkövető emelésnél is!

Egészen elképesztő, hogy 150 szakértő az MSZP-vel karöltve hónapokig azon dolgozott, hogy 2024 évtől az átlagnyugdíjtól kb. csupán már 25%-al magasabb nyugdíj esetén ne járjon a bérnövekedésből járó emelés, és az a feletti nyugdíjak után még az inflációkövető emelés se érvényesüljön és progresszíven csökkenjen.

A középrétegektől vennének el

Szociális demagógia szajkózásával, a milliós nyugdíjak emlegetésével valójában a nyugdíjukért ténylegesen megdolgozó középréteget pumpolnák. Ráadásul 2009-ben az MSZP alapozta meg a nyugdíjak karcsúsítását amikor szükségtelenül és értelmetlenül egy káros döntéssel eltörölték a svájci nyugdíjemelési indexálást, inflációkövető emelést vezettek be, és kompenzáció gyanánt bevezették a nyugdíjprémiumot. Korábbi törvényük következményei ellen ágálnak most, és egy még annál is rosszabb programmal álltak elő. Az MSZP trükkös programmal százezreknek még az inflációkövető emelést sem adná meg! 

Az MSZP gyakran hangoztatja, hogy 12 éve 28.500 Ft a minimum nyugdíj. Ezzel az a probléma, hogy ennek már régen semmi köze nincs a nyugdíjakhoz, csak az ehhez köthető juttatásokhoz. Ugyanis még ez is szolgálati időhöz van kötve, és aki teljesíti a kritériumokat annak egészen biztosan magasabb lesz a nyugdíja ennél. Aki pedig nem teljesíti, az ettől az összegtől akár jóval kevesebbet is kaphat. Érthető, hogy egy baloldali kormány gondoskodni akar az idős, alacsony nyugdíjért megdolgozó emberekről, de ezt ne nyugdíj címén tegye. A kedvezőtlen időszakban megállapított nyugdíjak felzárkóztatását költségvetési forrásból természetesen folytatni kellene. De aki ténylegesen alacsony nyugdíjért dolgozott meg, annak nem a nyugdíját kellene emelni egy bizonyos szintre, hanem szigorú feltételekhez kötött időskori alapjövedelmet kellene bevezetni. A különbözetet ezen a címen kellene költségvetési forrásból biztosítani. Már csak azért is, mert nem kevesen vannak olyanok is akik életük során vonakodtak a közteherviseléstől, és ezért alacsony a nyugdíjuk, ugyanakkor ennek köszönhetően jó vagyoni körülmények között élnek. A baloldali kormányok hajlamosak a nyugdíjat szociális segélyként értelmezni. A nyugdíj nem szociális segély, azért meg kell dolgozni, a segély pedig rászorultsági alapon jár.

A baloldali kormányok tévednek abban is, amit gyakran hangoztatnak, hogy a százalékos nyugdíjemeléssel nyílik az olló. Ez nem igaz! A megdolgozott értékarányok nem nyílnak, azok megmaradnak és ez a lényeg. Differenciált nyugdíjemelésnél vagy korrekciónál viszont felborulnak az értékarányok. A nyugdíjakat nem szerencsekeréken sorsolták ki.

Ugyanakkor valóban vannak törések a nyugdíjrendszeren belül. Például a kedvezőtlen időszakban megállapított alacsonyabb nyugdíjak. Ezek felzárkóztatását folytatni kellene. 2009. évtől az inflációkövető emelés miatt a nyugdíjasok nyugdíja leszakadt a bérektől. Kivéve azokét akik nemrégen mentek nyugdíjba és élvezik a nyugdíjszámítási szorzók kedvező változását és a járulékplafon eltörlését. Egyes esetekben valóban léteznek extrém magas nyugdíjak, ami méltánytalan azokkal a nyugdíjasokkal szemben, akiknél figyelembe vették a járulékplafont, sőt degresszív számítással alacsonyabb nyugdíjat számoltak. Ezt úgy lehetne kompenzálni, hogy nyugdíjemeléseknél egy észszerű határig, például 400 ezer Ft-ig vennék figyelembe az emelést, az afeletti rész után nem, és szerencsés lenne a járulékplafont vissszaállítani, valamint a nyugdíjszámítási szorzókon változtatni.

Remélhetőleg az MSZP visszavonja a kalkulátorát és újragondolja a nyugdíjprogramot.

Bán András
szociálpolitikus

Az írás a szerző véleménye, ami nem feltétlenül tükrözi a HR Portálét. Szerksztőségünk nyitott a szakmai vitára és más pártok munkaerőpiaci vagy szociális programjának bemutatására is.