Szeptember 11-e óta óvatosabb lett a munkaerőpiac

A 2001. szeptember 11-én történt terrortámadás a XXI. század "tragikus nyitánya". Az Amerikai Egyesült Államok stratégiai célpontjainak megsemmisítésére irányuló akció nyilvánvalóvá tette, hogy a legfejlettebb országok infrastruktúrája, kommunikációs hálózata, energiaellátása, pénzügyi tranzakciói és szállítási útvonalai is sebezhetők, ha felkészületlenül éri egy szervezett támadás. A biztonságpolitikai szakértők az eseményeket követően ajánlásokat fogalmaztak meg a kormányok és az üzleti élet vezetői számára, amelyek betartásával az ehhez hasonló események jövőbeli bekövetkezésének valószínűsége jelentősen csökkenthető. Fontos kutatások kezdődtek világszerte, amelyek azóta feltárták a terrorizmus és a szervezett bűnözés hátterét, valamint az erőszakos cselekményeket közvetlenül kiváltó gazdasági, társadalmi, pszichológiai okokat és összefüggéseket. Ezzel párhuzamosan növekedett a biztonsági ellenőrzések szerepe, amelyek egyaránt kiterjedtek az építmények, az infokommunikációs eszközök és az azokon keresztül folytatott adatforgalom vizsgálatára és elemzésére, valamint a modern technika vívmányait igénybe vevő személyek ellenőrzésére is.

A terrorizmus elleni védekezés a globális munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorolt, habár ezek az összefüggések latensek, kevesebb publicitást kaptak, mint például azok a világpolitikai változások, amelyek az Amerikai Egyesült Államok biztonságpolitikai stratégiájában megfogalmazott irányelvek hatására következtek be. Tény azonban, hogy a 2001. szeptember 11-ei támadás végrehajtóinak etnikai hovatartozása elsősorban az iszlám környezetből érkező munkavállalókra, bevándorlókra irányították a figyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a népességrobbanás az iszlám országokban nem jár együtt a gazdasági teljesítmény növekedésével, sem az iszlám országok demokratizálódással. Mindez a fiatal munkanélküliek frusztráltságát erősíti, amely a fundamentalista ideológia terjedéséhez és országhatárokon átnyúló erőszakos terjesztéséhez vezet.

A nyugati világba vágynak az iszlám fiatalok

A "nyugati értékrend" iránt elkötelezett államok, valamint az arab világ érdekellentétei továbbra is fennállnak. Az 1998-ban megfogalmazott fatwa, amelyben az arab világ terroristának bélyegzett vezetői Amerikának az arabok ellen elkövetett bűneit részletezik, továbbra is jelentős hatást gyakorol az iszlám országokban felnövő, feltörekvő, anyagi helyzetével és gazdasági lehetőségével elégedetlen fiatalokra. Sokan úgy gondolják, országuk nem biztosítja számukra az általuk kívánatosnak tartott életszínvonal elérését, ezért mindent megtesznek, hogy diákként vagy munkavállalóként részesüljenek a nyugati világ által létrehozott javakból, miközben identitásuk megtartására törekszenek. Az illegalitás határán vagy azon túl működő szervezetek minden eszközt felhasználnak, beleértve az internet által biztosított lehetőségeket, hogy mozgalmuk részére anyagi támogatást szerezzenek, új tagokat toborozzanak. Ennek érdekében folyamatosan keresik és tartják a kapcsolatot azokkal a "testvéreikkel", akik legálisan tartózkodnak az USA-ban vagy Európa bármelyik országában.

A nemzetbiztonsági ellenőrzések terjedelme és hatékonysága országonként eltérő

Az Amerikai Egyesült Államok a bevándorlási politika szigorításával, a beutazás előtt végrehajtott, minden részletre kiterjedő ellenőrzéssel kívánja kivédeni a nemkívánatos, "terroristagyanús" egyének beszivárgását. Az európai országok többsége inkább az országban élő, már letelepedett külföldi munkavállalók fokozottabb ellenőrzésével, valamint a külföldi diákokra történő "odafigyeléssel" igyekszik védekezni. Szinte minden országból sorolhatnánk példákat, amelyekben arabok kiutasítására azért került sor, mert személyüket - jogosan vagy indokolatlanul - összefüggésbe hozták valamilyen szélsőséges mozgalommal vagy terrorista szervezettel.

Magyarországon például 2003-ban egy szíriai állampolgárságú orvos kiutasítására azért került sor, mert a Magyar Külkereskedelmi Bank pécsi fiókjában 105 000 forint összegű átutalást kezdeményezett a The Islamic Resistance Libanonban vezetett számlájára. A tranzakcióban kedvezményezettként megjelölt szervezet és a hozzá tartozó bankszámlaszám a Hezbollah terrorszervezet internetes weboldalán található. A szír orvos a kiutasítására vonatkozó közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, azonban a bíróság a BM Bevándorlási és Állampolgásági Hivatal határozatát helyben hagyta.

Jelenleg is számos vizsgálat van folyamatban, amely során az illegálisan Magyarországon tartózkodó, "feketén" foglalkoztatott munkavállalók hátterét és nemzetbiztonsági veszélyességét igyekeznek feltárni a szakemberek.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés és a humán háttérvizsgálat kapcsolata

A nemzetbiztonsági ellenőrzések olyan módszerek alkalmazását jelentik, amelyek sok tekintetben hasonlítanak a humán szakemberek által alkalmazott háttérvizsgálatokhoz. Lényeges különbség azonban, hogy a vállalatok toborzással, kiválasztással foglalkozó munkatársai csak a legálisan rendelkezésükre álló adatok, információk alapján dolgozhatnak, míg a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai hozzáférhetnek olyan információkhoz is, amelyeket a megfigyelt személyek önként nem bocsátottak volna a rendelkezésükre. Például egy vállalati HR kutató munkatárs által elkészített környezettanulmány azoknak a referenciaszemélyeknek a felkeresésére és az általuk szolgáltatott információk elemzésére irányulhat, akiket a potenciális munkavállaló megnevez, elérhetőségüket megadja. Etikus, ha a megjelölt személyek megkereséséről a potenciális munkavállalót a vállalati kapcsolattartó tájékoztatja. A nemzetbiztonsági szervezetek munkatársai által végrehajtott ellenőrzés viszont részletesen kiterjed a jelentkező családi, rokoni, baráti kapcsolatainak vizsgálatára, nemcsak a jelenlegi helyzetére vonatkozóan, hanem akár az általános iskolai évekig visszamenőleg. Mindez titokban történik, a megfigyelt személy előzetes beleegyezése nélkül, és az sem szükséges, sőt kifejezetten kerülendő, hogy a titkos módszerekkel összegyűjtött információk később a megfigyelt személy tudomására jussanak.

A technikai fejlődés azonban lehetővé tette, hogy a toborzással, kiválasztással foglalkozó munkatársak is hozzáférjenek a pályázók adatainak szélesebb köréhez. A kapcsolatépítő portálok, amelyeket a résztvevők önkéntes adatszolgáltatás alapján töltenek fel személyes információkkal, szélesítik, árnyaltabbá teszik azt a képet, amit a vállalat humánpolitikai munkatársa a potenciális új munkatársról előzetesen kialakíthat. Noha nem jellemző, hogy a rendszer erőszakos megdöntését előkészítő személyek megjelennek például az iWiW-en, a HR-esek gyanakvását felkeltheti, ha az általuk képviselt szervezet kultúrájától nagyon eltérő, azzal szembenálló elveket valló klubokhoz is csatlakozott a potenciális munkavállaló. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy ilyen kapcsolat önmagában nem lehet kizáró ok egy megüresedett állás betöltése szempontjából. A hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha a jelentkező elutasítására "világnézeti okokból" kerül sor. Ez azonban kivédhető, ha a vállalat egy másik pályázót részesít előnyben, amennyiben annak képességei ugyancsak alkalmassá teszik a munkakör betöltésére, miközben nála a "biztonsági kockázatok" nem állnak fenn.

Illegális adatszerzés, illegális megfigyelések

Napjainkban egyre vékonyodik a határ a munkavállalókról előzetesen legálisan megszerezhető és a jogosulatlan adatkezelésből származó információk között. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek többsége önként vállalja a nyilvánosság előtti életet. Erre utal a mobiltelefonok rendkívül gyors elterjedése: az állandó elérhetőség néhány év alatt a kommunikációs kultúra részévé vált a fejlett világban. Emellett egyre inkább jellemző a bárki által közzétehető blogok, személyes naplók és weboldalak divatja: a fiatalok otthonosan mozognak a virtuális térben, gyorsan felfedezték az önkifejezés új módszereit, és az e-világ polgáraiként saját személyiségüket nyíltan felvállalva vagy akár többféle identitást mutatva jelennek meg a nyilvánosság előtt. Általános irányelvként a HR-szakemberek körében elfogadott, hogy az önkéntesen közzétett személyes adatok figyelembe vétele egy megpályázott állás elbírálása esetén nem kifogásolható. Elutasítás esetén a személyes adatok tárolásához, harmadik fél részére történő továbbadásához azonban a pályázó beleegyezése szükséges.

A hordozható kommunikátorok, mobiltelefonok egyedi elektronikus azonosítót tartalmaznak, így a műholdas felderítő rendszerek segítségével az eszköz felhasználója bárhol megtalálható, azonosítható. Az IP-cím alapján gyakorlatilag bárki lenyomozható. Léteznek olyan eszközök, amelyekkel a hálózatba kötött számítógépeken a billentyűzethasználat távolról megfigyelhető, így az egyénre jellemző erősségű leütések, a speciális billentyűkombinációk, a gyakran látogatott web-oldalak, valamint a felhasználó által létrehozott tartalmak alapján részletes, speciális személyiségprofil készíthető. Ugyanakkor ezek a megoldások rendkívül idő-, pénz- és nem utolsósorban tudásigényesek. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése és feldolgozása a vállalati HR szempontjából már illegálisnak minősül. A valódi veszélyt azonban sokkal inkább az jelenti, ha a személyekre vonatkozó, illegálisan összegyűjtött információ feldolgozásában a terrorista szervezetek, illetve az őket támogató kormányok előnyre tesznek szert az ilyen információkat törvényi felhatalmazás alapján gyűjtő nemzetbiztonsági szervezetekkel szemben.

A globális vállalatoknál dolgozó munkavállalók gyakran tapasztalják, hogy elektronikus levelezésüket megfigyelik, az általuk létrehozott elektronikus tartalmakat a munkáltató megbízásából folyamatosan ellenőrzik. A kamerás megfigyelés, a telefonbeszélgetések rögzítése számos vállalatnál elfogadott gyakorlatnak számít. Még abban az esetben is, ha a munkavállalókat előzetesen tájékoztatják ezekről a módszerekről, és a megfigyelésük a beleegyezésükkel történik, a vonatkozó adatvédelmi szabályokat mindenképpen be kell tartani, egyúttal tudomásul kell venni, hogy az illegális módszerekkel megszerzett információk a közigazgatási hatósági eljárásokban - így például a munkaügyi perekben - bizonyítékként nem használhatók fel.

Mindezek a jelenségek már elég távolinak tűnnek a 2001. szeptember 11-ei eseményekhez képest. A szigorúbb munkahelyi ellenőrzések és a pályázók előzetes szűrése nyilvánvalóan nem áll közvetlen kapcsolatban a terrorfenyegetéssel. Ugyanakkor a bizalmatlanság terjedése, az előítéletek és a munkahelyi légkört mérgező megfigyelések hatása a termelékenység visszaesésére, ezáltal a gazdaság dinamikájának megtörésére létező és mérhető folyamat.

Visegrádi Ildikó, HR Portal